Aggályok és remények
Eddig mintha minden simán zajlott volna. A jogászság egyik meghatározó rétege, az ügyvédi kamarák nyolcezres tagsága szinte csendben készült a soron következő tisztújításra. A mélyben ugyanakkor forrtak az indulatok, hangot kapott az elégedetlenség.
Dátum: 2006-03-03 08:42:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=51717
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:19:13.483456, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Különösen az után, hogy kiderült, kik pályáznak a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöki posztjára. A fővárosi ügyvédséget 16 éven át szolgáló Bánáti János ugyanis várhatóan az országos vezető testület elnöke lesz - a választás ott ezután következik majd. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Horváth Jenő nyugdíjba vonul.
A több mint ötezer tagot számláló budapesti szervezetben ma és holnap szavaznak az ügyvédek. Hétfőre kiderül: Bárándy Péter büntetőjogász, Szűcs Andrea válóperes ügyvéd vagy Réti László, a gazdasági jog szakértője lesz-e a fővárosi vezető.
Bárándy megbízatását számosan ellenzik. Már az elmúlt hónapokban a tudomására hozták: aggályos, hogy jelöltesse magát. Ő azonban ezt visszautasította, mondván, minden szakmai és politikai irányzat elfogadja. Ugyanekkor ez távolról sincs így. S nem csak azért, mert a jobboldali érzelmű emberek nem nézik jó szemmel, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány bársonyszékből kicsöppent egykori igazságügy-minisztere óhajt a vezetőjük lenni. Bárándyval ugyanis nem az a fő gond, hogy baloldali felfogású, s hogy miniszter volt, hanem az, hogy már előtte, kamarai főtitkárként is fennen hangoztatta politikai nézeteit. Az ügyvédekhez eljuttatott elnökjelölti programjában most kiemelte ugyan: érdekérvényesítő törekvései közepette a kamarának távol kell maradnia a pártpolitikától, ám hogy ez Bárándyval megvalósulhat, abban csak kevesen bíznak. Sőt, támogatói is éppen azt emelik ki, hogy a politikai kapcsolati tőke jól kamatozik majd az elnöki poszton.
Az ügyvédség - az igazságszolgáltatás egyik pillére - meglehetős gondokkal küzd. Amikor a rendszerváltozás után eltörölték a korábbi létszámkorlátozást - a többek által szocialista numerus klaususnak nevezett általános felvételi tilalmat -, a pálya valóban szabaddá vált. Az addig zárt kaszt felszívta a más jogászi munkakörökből érkező embereket, azóta pedig - egyelőre átgondolt szisztéma nélkül - tagjai közé fogadja a jogi karokról ide özönlő pályakezdők többségét is. Erős a rétegezettség: az egyszemélyes irodától a százfős nemzetközi ügyvédi közösségig mindenféle formáció fellelhető. Az egységes hivatásrend kialakulása az elmúlt években csak elkezdődött, de még hosszú idő, s főként nyugodt szervező-építkező munka kell, hogy befejeződjék. Különösen, mert közben az Európai Unió tagja lettünk, s nálunk is megjelentek a közösség jogászai, s a hazaiak is kiszolgálhatják a kinti ügyfeleket. Az ügyvédi munka lényege természetesen ma is a közönség szolgálata.
Politikai csatározásokra tehát semmi szükség, a budapesti kamara nem válhat az érzelmi-indulati kormányzás színterévé. Bánáti elkerülte az éles helyzeteket, megelőzte a konfliktusokat. Ez az oka, hogy - a megoldásban reménykedve - most a szó szoros értelmében az ő utódját, vagyis a kompromisszumok emberét keresik. Konfrontatív egyénisége, s politikai elfogultsága miatt Bárándy akkor sem lehet az, ha megválasztják a tisztségre.
Szűcs Andrea, a másik jelölt szolgáltató típusú kamarát akar. Főként az informatika fejlesztésében segítene. Réti László gazdasági jogász reformokat vezetne be: felkészítené az ügyvédeket arra is, hogyan fogadják az adóellenőrt. Szerinte nem normális dolog, ha senki sem mer szólni a kamarának, amikor pedig egyidejűleg 70 irodát ellenőriznek az APEH munkatársai.
Kulcsár Anna Magyar Nemzet
fideszfrakcio.hu