Megkezdődtek a parlamenti választások Lettországban

Parlamenti választások kezdődtek szombaton Lettországban a várható EU- és NATO-csatlakozás jegyében.

Dátum: 2002-10-05 09:25:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4712
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:47:28.812937, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A függetlenség visszanyerése, 1990 óta negyedik alkalommal választanak képviselőket a lett törvényhozásba, a saeimába az alig 2,4 milliós balti államban. Az egykamarás parlament 100 képviselőjét általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással választja négy évre a csaknem 1,4 millió szavazásra jogosult állampolgár.

A szavazóhelyiségek közép-európai idő szerint reggel hét órakor nyitottak, s este hétkor zárnak. A kialakuló új erőviszonyokat valósan tükröző első eredmények vasárnap hajnalban várhatók.

A legutóbbi, 1998. október 3-i törvényhozási választások nyertese 21 párt és szövetség közül az Andris Skele vezette jobbközép Néppárt (TP) lett, de az államfő a második helyezett centrista Lett Út (LC) vezetőjét, Vilis Kristopanst bízta meg kormányalakítással. Az új jobbközép kisebbségi kabinet három mérsékelt párt, a Lett Út, a Haza és Szabadság Szövetsége (TB/LNNK) és az Új Párt (NP) részvételével alakult meg 46 parlamenti mandátum birtokában és 14 szociáldemokrata képviselő támogatásával. Kristopans 1999 júliusában lemondott a privatizációs program miatt kiéleződött feszültség miatt, s Andris Skele tért vissza a kormányrúdhoz (1995 és 1997 között kétszer volt kormányfő). 2000-ben egy privatizációs botrány miatt Skele lemondott, és a Lett Út jelöltje, Andris Berzins, Riga polgármestere alakított többségi centrista kormányt (1990 óta már a kilencediket) a Haza és Szabadság Szövetsége, a Lett Út, a Néppárt és az Új Párt koalíciójával, 69 képviselői hellyel.

A szigorú pénzügyi politikát hirdető négypárti koalíció a szombati parlamenti választásokig vállalta a kormányzást, kulcsfontosságú törekvésként kezelve, hogy előkészítse a balti ország csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. 2001 februárjában az Új Párt kilépett a kormánykoalícióból, amelynek azonban így is kényelmes többsége maradt a törvényhozásban.

Megfigyelők szerint a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó három jobboldali párt aligha őrzi meg többségét a parlamentben, s így Berzins helyére is új politikus kerül a miniszterelnöki székbe. Az előrejelzések szerint nyolc párt fog osztozni a mandátumokon, élükön a jobbközép Néppárttal, amelynek 15 százalék körüli eredményt jósolnak az előrejelzések. A Néppárt jelenlegi koalíciós szövetségesei ugyanakkor a becslések szerint vészesen közel csúsztak a parlamenti képviselethez szükséges 5 százalékos küszöbhöz, így bejutásuk is kétséges.

MTI - fidesz.hu