Orbán Viktor: Le kell zárni a sikertelenség és az önzés korszakát
A sikertelenség és az önzés korszakát le kell zárni, mert Magyarország megint ott tart, ahol 1982-ben, vagyis egyre közelebb kerül a fizetésképtelenséghez - jelentette ki Orbán Viktor a Fidesszel választási szövetségben induló Nemzeti Fórum első országos gyűlésén szombaton Budapesten.
Dátum: 2006-03-04 17:57:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=51978
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:20:36.686700, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Fidesz elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a határon túl élő magyarok nem elvonják az erőnket, hanem megsokszorozzák azt. A határon túli magyaroknak azt kívánta, hogy április után magyarbarát kormány alakuljon. Mint mondta, "nem egyszerűen kormányváltást akarunk." A győzelem csak eszköz a szolgálat teljesítéséhez. Utalt a Nemzeti Konzultáció eredményeire, amelyek szerint a rendszerváltozást a magyar polgárok tekintélyes része egyáltalán nem élte meg olyan nagy változásként, mint ahogyan hittük. Az emberek személyes élete szempontjából a nagy politikai változások nem bírtak olyan nagy jelentőséggel. "Ez a 25 év számukra a hanyatlás íve volt" - tette hozzá. Változást sokan leginkább csak abban éreztek, hogy az addig biztosnak hitt állásukat elveszítették. Az elmúlt másfél évtizedben a világ itthon egyre ridegebb és kíméletlenebbé vált. A baráti és s szeretet-közösségek meggyengültek. A magyar mára talán Európa egyik legelmagányosodottabb népévé vált. Az elmúlt évtizedek szétzilálták a közösségeket, s ez a tendencia nem ért véget a rendszerváltozás után, hanem egyfajta pozitív ideológiát kapott. Az önkizsákmányolás lett az úr. Önmegvalósítási ideológiává vált a leépülés. Az önzés és a kíméletlenség elhatalmasodott a mindennapi életben. Megfordult az értékrend a siker és a kudarc tekintetében. Legyen az a siker, ha van időnk élni, ha mindennap egy kicsivel jobbá válunk. Ez lehet a magyar siker - javasolta Orbán Viktor.
A magyar állam nem szolidáris a saját polgáraival
A demokrácia szolidaritás nélkül nem teremt igazi szabadságot. Egyre jobban látható, hogy nyugaton nemcsak jobban, hanem másként is élnek. Ami nálunk 1990 után létrejött, az nem nyugat-európai piacgazdaság. A gazdasági élet kisebb szereplői nem szabadok - húzta alá a Fidesz elnöke. Úgy vélekedett, hogy gazdasági rendszerünk a második világháború előtti európaiéra emlékeztet. Miközben az európai államok azt tanulták meg 1945 után, hogy változtatni kell a berendezkedésen, annak érdekében, hogy senkinek ne lehessen túlhatalma a másik felett. Mindenütt monopólium- és trösztellenes törvényeket hoztak, és ahol még így is maradt monopólium, ott az állam a polgárok oldalára állt. Ezzel szemben Magyarországon az emberek többsége ma kiszolgáltatott és alávetett a monopóliumokkal szemben. A magyar ember a saját kormányára sem számíthat. A kormány a monopóliumok és a nagytőke oldalán áll, ami nem is csoda, hiszen onnan is rekrutálódott. A magyar állam nem szolidáris a saját polgáraival, és külpolitikájában sem szolidáris a határon túli magyarokkal.
Orbán Viktor kiemelte: a magyar államnak minden olyan lehetséges piacvédelmi eszközt használnia kell, amely nem ellentétes az EU normáival, ellenkező esetben Európa élelmiszer-szemét lerakótelepévé válunk. Hozzátette: a magyar gazdatársadalom tönkremehet, nem bír ki még négy ilyen esztendőt. "Szolidáris piacgazdaságra, új államra van szükségünk" - húzta alá. Mint mondta, a magyar szolidaritás gyakorlatát érvényesíteni kell az adórendszerben, a közbeszerzésekben, és a földkérdésben is. "A magyar szolidaritáshoz tartozik, hogy a kormány megvédje az embereket, és ne az életüket irányítsa. Reformdikatúrára nincs szükségünk" - hangsúlyozta a Fidesz elnöke. Nem arra van szükségünk, hogy legyen "egy ember" és "egy program", hanem egy olyan programra, amely 15 millióé magyaré. A magyar szolidaritás kormányának programja nem egyetlen emberé, hanem sokszázezer ember tevékeny részvételével létrejött közös program, Orbán Viktor azt javasolta, hogy olyan kormányt válasszunk, amely megvédi a magyar emberek érdekeit a Kárpát-medencében és azon kívül is.
A hitelből "csinált" ország koncepciója
Rámutatott: nekünk nem "Új Magyarország" kell, hiszen mi szeretjük a régit is, és eszünk ágában sincs lecserélni azt. Az "Új Magyarország" program kapcsán kifejtette: amit meghirdettek, az valójában a társadalmi szervezetek és a pártok által megalkotott második nemzeti fejlesztési terv. - Még nem volt ilyen, hogy egy párt a közös munkával kialakított nemzeti fejlesztési tervet választási programként próbálja eladni a választóknak. Ez esztétikai szempontból sem szerencsés. A szocialista ígéretek kapcsán leszögezte: a beszédekből valójában kihámozható, hogy az "Új Magyarország" egy régi koncepció, a hitelből csinált ország koncepciója, s azt jól ismerjünk a nyolcvanas évekből, amikor fizetésképtelenné vált Magyarország. Akkor is "megcsinálták", ami ígértek, hajszálpontosan úgy, mint az elmúlt négy évben. Ezért is adósodtunk el megint. Lényegében ugyanazok is "csinálták meg", mint akkor. "Megint ott tartunk, ahol 1982-ben, megint egyre közelebb kerül a magyar állam a fizetésképtelenséghez" - tette hozzá Orbán Viktor. "Az a dolgunk, hogy lezárjuk ezt a 25 éves korszakot, és azon belül is lezárjuk ezt a nehéz és sikertelen négy esztendőt, és megnyissuk az összefogás az összetartozás , a magyar szolidaritás korszakát. Nem az a jelszavunk, hogy "mindenki egyért", hanem az, hogy "mindenki mindenkiért" - ez a lelki alapja a magyar szolidaritásnak. A miniszterelnök is legyen csak egy közöttünk, aki ott, ahol tud, kiáll az összes többi magyarért - hangsúlyozta nagy tapssal fogadott beszédében a Fidesz elnöke.
orbanviktor.hu - fideszfrakcio.hu