NBH: A magyar szélsőséges csoportok nem jelentenek veszélyt

Anyagi helyzete, eszközrendszere és tömegbázisa alapján ma Magyarországon nem működik olyan szélsőséges ideológiát követő csoport, amely képes lenne jelentősen veszélyeztetni az ország alkotmányos rendjét - olvasható a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) elmúlt évi tevékenységéről készített évkönyvben. Az évkönyv szerint ugyanakkor szükség lenne a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény felülvizsgálatára.

Dátum: 2006-03-06 08:15:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=52045
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:20:57.764599, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az elmúlt évben - a korábbi időszakhoz hasonlóan - tendenciaszerűen jelentkezett a nemzetiszocialista eszmék által motivált személyek aktív propagandatevékenysége, észlelhetőek voltak a nemzetiszocialista elvek minél szélesebb körű megismertetését célzó törekvések - állapították meg a kötet összeállítói.

Az NBH elemzése szerint a szélsőséges mozgalmak szervezettebbé, konspiráltabbá, gondolatiságukat tekintve kiforrottabbá váltak, felismerték a számítástechnika és az internet robbanásszerű fejlődése által kínált hatékony információszerzési lehetőségeket, valamint a határok nélküli, gyors kapcsolattartás előnyeit. Ma már egyre nagyobb biztonsággal igazodnak el a virtuális közegben, messzemenően kihasználják a hálózati kommunikáció gyorsaságát, annak névtelenséget biztosító előnyeit, tudatosan törekednek a konspiráció elsajátítására.

A beszámoló kitért a Vér és Becsület Kulturális Egyesületre, amelyet 2005. októberében a Fővárosi Ítélőtábla, helybenhagyva a Fővárosi Bíróság 2004. decemberi döntését, jogerősen feloszlatott.

Megemlíti: a szélsőséges nézeteiről ismertté vált Magyar Jövő Csoport alapítója és vezetője, Bácsfi Diána 2005 októberében bejelentette, hogy visszavonul a politizálástól és a jövőben felhagy tevékenységével, kizárólag mitológiai tárgyú előadásokat tart. A Magyar Jövő Csoport az NBH értékelése szerint nem volt képes a folyamatos működéshez elengedhetetlen anyagi és személyi bázist megteremteni, az gyakorlatilag megszűnt.

Az NBH évkönyve foglalkozik a társadalomra veszélyesnek nevezett "vallási" mozgalmakkal is. A szerzők megjegyzik: a társadalmi változások és az egyes új vallási irányzatok működésében az elmúlt években feltárt alkotmányossági, törvényességi aggályok, a kockázati tényezők felvetik a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény felülvizsgálatának szükségességét.

Mint írják, a rendszerváltozáskor egyházként bejegyzett, új szemléletmódot képviselő vallási szervezetek közül némelyek a nemes célok látszólagos felvállalásával valós érdekeik megvalósításáról akarják elterelni a figyelmet, miközben "különleges státusuk védelme alatt, sajátos céljaik megvalósítása érdekében, a politikai és gazdasági hatalomba történő bejutásra, valamint az önfenntartáson túlmutató gátlástalan üzleti haszonszerzésre törekednek".

MTI - fideszfrakcio.hu