Hamarosan módosul az állatvédelmi törvény
Az állatkínzás büntetőjogi szankcionálása, valamint az állatvédelmi törvény végrehajtásának finanszírozása állt az érdeklődés középpontjában a parlament környezetvédelmi bizottsága által pénteken Budapesten rendezett nyílt napon.
Dátum: 2002-10-05 16:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4725
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:47:32.855919, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az országgyűlési testület az államigazgatási szakértőket és a civil mozgalmak képviselőit hívta meg az állatok életkörülményeiről, illetve az állatok védelméről és kíméletéről szóló jogszabály végrehajtásáról rendezett szakmai napra.
Misley Károly, a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség elnöke a fórumon úgy fogalmazott: nem kérik, hanem követelik, hogy az állatkínzást a btk. szankcionálja.
Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság fideszes alelnöke szerint a btk.-módosítás elfogadása nem attól függ, hogy mely pártok vannak többségben az Országgyűlésben. Mint mondta, ahogy korábban, úgy jelenleg sem kap majd támogatást ez a módosítás az igazságügyi tárcától. - Ebben nem lesz változás addig, amíg a civil állatvédő szervezetek nem tudnak megfelelő politikai nyomást gyakorolni e fontos igény teljesítése érdekében - hangsúlyozta.
Véleménye szerint a környezetvédelmi minisztériumnak segítenie kellene a civil állatvédő szervezetek működését. Megjegyezte, hogy jelenleg csak különféle programokhoz nyerhetnek el támogatást, így saját pénzükből fedezik a működési költségeket.
A tanácskozáson több hozzászóló foglalkozott az anyagi források hiányával. Elhangzott, hogy az állatvédelmi törvény ugyan meghatározza a finanszírozási forrásokat, de gyakorlatilag ezek egyike sem áll rendelkezésre. A központi költségvetésben jelenleg erre a célra nincs külön forrás elkülönítve; a következő évben az állategészségügyi feladatoknál a tervek szerint megjelenik majd az országos állatvédelmi felügyelő állatorvosi hálózat bővítésének kerete. A törvényben megjelölt másik két forrás az állatvédelmi hozzájárulás, illetve az állatvédelmi bírságból származó bevétel.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által a tanácskozásra kiadott beszámolóból kiderül, hogy az állatvédelmi hozzájárulásról rendelkező jogszabályt elsősorban gazdasági megfontolásokból, illetve különböző érdekellentétek miatt eddig nem sikerült elfogadni. Az állatvédelmi bírságból két év alatt 500 ezer forint folyt be, és ez nem elegendő a finanszírozásra.
Az állatvédelmi törvényt várhatóan november végéig módosítja a parlament - nyilatkozta Illés Zoltán, az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes alelnöke az MTI-nek.
A politikus az állatvédelmi nyílt nap alkalmából elmondta:az állatok életkörülményeiről, illetve az állatok védelméről és kíméletéről szóló jogszabályt egyrészt az európai uniós jogharmonizáció, másrészt pedig az elmúlt években tapasztalt hiányosságok miatt kell kiigazítani. Példaként említette a kábításról és a szállításról szóló rendelkezéseket.
- Az EU szabályozáshoz hasonlóan Magyarországon is be kell vezetni, hogy a haszonállatokat levágásuk előtt kábítsák el - mutatott rá Illés Zoltán. Hozzáfűzte: a jogszabály szállításra vonatkozó rendelkezésénél az előírt teendők körét kell bővíteni. Megfelelő időközönként etetni kell az állatokat, hosszú út esetén pedig kihajtásukról is gondoskodni kell.
A nyílt napon a civil szervezetek képviseletében felszólalók az 1999-ben hatályba lépett állatvédelmi törvényt több ponton bírálták, s kérték a döntéshozókat annak kijavítására.
Egybehangzó vélemény alakult ki arról, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartását szabályozni kell, csakúgy mint a díszállat-kereskedelmet.
A civil szervezetek megoldást követelnek a kóborállatokon végzett kísérletek megtiltására, továbbá az olasz vadászok által végzett madárpusztítások megfékezésére.
Szóba került az is, hogy a civilek kapjanak aktívabb részvételi lehetőséget az Országos Állatvédelmi Tanács állatkísérleti etikai bizottságában, és lépjenek fel a cirkuszi állatszámok betiltása mellett.
MTI - fidesz.hu