Rendőri erőszak, kormányzati médiabefolyásolás
Az amerikai külügyminisztérium szerint a következő emberi jogi gondok fordultak elő tavaly Magyarországon: túlzott rendőri erőszak a gyanúsítottak, különösen a romák ellen, kormányzati beavatkozás a közszolgálati média szerkesztéspolitikai és személyi döntéseibe, antiszemita incidensek, nők és gyerekek elleni erőszak, munkahelyi nemi zaklatás, emberkereskedelem, valamint a romák elleni társadalmi megkülönböztetés jelenségei.
Dátum: 2006-03-08 20:43:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=52229
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:21:52.228756, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az Egyesült Államok külügyminisztériumának a 2005-ös év emberi jogi helyzetét taglaló, szerdán közzétett jelentése szerint Magyarországon általános az állampolgárok emberi jogainak tiszteletben tartása, néhány területen azonban akadtak gondok.
A "kínzások és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód" című fejezet megállapítja, hogy a törvény tiltja az ilyen módszereket, ennek ellenére előfordult, hogy a rendőrség túlzott erőszakot alkalmazott gyanúsítottak - különösen romák - ellen, és ütlegelte vagy zaklatta őket. A rendőri túlkapások száma valamelyest nőtt, de ezt megfigyelők annak tulajdonítják, hogy nagyobb a hajlandóság az ilyen esetek jelentésére. 2005 első felében 34 rendőr ellen emeltek vádat testi sértés, 6 ellen pedig erőszakot alkalmazó kihallgatás vádjával. Nem-kormányzati szervek becslése szerint a rendőri visszaélések áldozatainak a fele roma.
A jelentés szerint a szólásszabadságot és sajtószabadságot törvény biztosítja Magyarországon, a kormány pedig általában tiszteletben tartja ezeknek a jogoknak a gyakorlását, ugyanakkor befolyásolta a közszolgálati média szerkesztéspolitikai és személyi döntéseit - olvasható a jelentésben.
A független média aktív szerepet játszott, és a nézetek széles körét fejezte ki, korlátozások nélkül. A közszolgálati médiába való beavatkozás 2005-ben azonban továbbra is gondot okozott. Számos állami tulajdonú rádiót és televíziót irányítanak az arányos politikai képviselet alapján államilag kinevezett, közszolgálati felügyeleti testületek. A Népszava 2004-ben azt jelentette, hogy a magyar közszolgálati rádió elnöke a kommunista időszakban titkos ügynök volt, ám ezek az állítások sosem nyertek bizonyítást, és széles körben vélekedtek úgy, hogy a Népszava jelentése politikai indítékú kísérlet volt a rádió elnökének lejáratására, mivel azt még az előző kormány nevezte ki. Megbízatásának júliusi lejártakor vita támadt a felügyeleti testület elnöke és más tagjai között az ideiglenes utódlásról, és a felügyeleti testület elnöke a rádiónak nyújtott kormánytámogatás megvonásával fenyegetődzött. Az Országgyűlés elnöke bizottsági vizsgálatot kezdeményezett az ideiglenes vezetés törvényességéről. Az elektronikus újságírók magyar szövetsége - egy szakmai szervezet - az országgyűlési vizsgálatot úgy jellemezte, mint a közszolgálati média ellen irányuló fenyegetést. Az ellenzéki politikai pártok továbbra is bírálják az állami tulajdonú média kormánypárti hírszolgáltatását - áll a jelentésben.
Az antiszemita incidensek csökkenése ellenére a 80-100 ezres zsidó közösség aggodalmának adott hangot néhány sajtóorgánumban, a közbeszédben és a kódolt politikai beszédekben mutatkozó antiszemitizmus miatt. A Vasárnapi Újság néhány műsorát azért bírálták, mert antiszemita nézeteket valló vendégeket szólaltattak meg. A Magyar Demokrata hetilap folytatta olyan szerzők cikkeinek megjelentetését, akik tagadják a holokausztot, és a lap rendszeresen tesz közzé antiszemita cikkeket.
A jelentés gondnak nevezi a nők ellen megnyilvánuló családon belüli erőszakot, és egy kutatási felmérésre hivatkozik, amely szerint a nők 20 százaléka vagy erőszak áldozatává vált, vagy azzal fenyegették. Az ifjúsági, családügyi és esélyegyenlőségi tárca 24 órás segélykérő vonalat működtet a családon belüli erőszak áldozatai számára, és kormányzati menhelyeken külön ágyakat tart fenn számukra.
A roma gyerekek iskolai elkülönítése is gondot jelent, noha az oktatási törvények tiltják a szegregációt. Sokszor indokolatlanul utalják őket kisegítő iskolákba, így választva el őket a többi tanulótól. A becslések szerint a roma gyerekek 20 százaléka vesz részt ilyen oktatásban és 700 ilyen szegregált osztály létezik.
Magyarországon az emberkereskedelem továbbra is problémák forrása volt. Magyarországról, Magyarországra és Magyarországon át egyaránt csempésznek embereket. A magyarországi áldozatok éves számát 3-4 ezer főre becsülik. A legveszélyeztetettebbek a felnőtt korba lépő árvák, fiatal vidéki nők és fiatal roma nők.
MTI - fidesz.hu