A politikai versenytársak nem kutyák
A politikai versenytársakat nem szabad kutyáknak nevezni, összegyűjtésüket, telepre vitelüket szorgalmazni, mert ez a logika kirekesztő cselekedetekhez vezet - mondja Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök, akit a kampányról, és a Szövetség oktatási programjáról kérdezett a Heti Válasz.
Dátum: 2006-03-13 15:29:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=52471
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:23:05.305126, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Látta Püspökladányban a símaszkos fiatalokat?
Messze voltam, néhány fekete foltot láttam, a símaszkosok fejét. Ijesztő volt, a teremben szép számmal ültek idős emberek, ők kifejezetten megrémültek.
Mitől? A lapok azt írták, nem jutottak be a rendezvényre.
Följöttek az emeletre, ahol a fórum volt, próbáltak betörni a terembe. Azt láttam, hogy rengetegen fölugrálnak, székek borulnak, lökdösődnek, üvöltöznek. Mint aztán kiderült, párnákkal fölszerelkezve ütöttek-csépeltek mindenkit. Dulakodás kezdődött, mert a terem végében álló fiatalok nem engedték be őket.
Vicces polgárpukkasztás és mókás, humoros dolog, amivé utólag nyilvánították?
Négy gyerekem van, és tanár voltam. El tudom képzelni, mi van ilyenkor a fiatalok fejében, bár nem tudom a magamévá tenni. Bízom benne, hogy a résztvevők csak provokálni akartak, és nem mások bujtották fel őket. Aztán szomorúan olvastam, hogy ezek a fiatalok megvádolták a fórumon részt vevő romákat, hogy bántották őket. Nem tudom elfogadni, hogy ha valaki cigány, és megvédi magát meg a többieket, ilyeneket lehet a fejéhez vágni.
Ez tehát nem az eldurvult kampány része volt?
Szerintem nem. Bár ha Gyurcsány Ferenc megengedhet magának olyan hasonlatokat a politikai ellenfeleire utalva, mint legutóbb, hogy a "kóbor kutyákat befogjuk, telepre visszük", nyilván mások is fölmentve érzik magukat a közélet normái alól.
Gyurcsány Ferenc a Magyar Vizsla című lapra utalt, talán azért, mert kezdetben a Fidesz tagadta, hogy köze lenne hozzá.
A városok és az ország megvédéséről beszélt Gyurcsány Ferenc, s nyilvánvaló, hogy a Fideszre gondolt. Ez a politikai logika vezet el aztán a kirekesztő cselekedetekhez. Nem lehet a politikai versenytársakat kutyáknak nevezni, összegyűjtésüket, telepre vitelüket szorgalmazni csupán azért, mert volt egy egyébként valóban vitatható színvonalú kiadvány, amely vette a bátorságot, és a miniszterelnök úr karórájának a márkáján viccelődött.
Ennek ellenére egyre többen mondják, hogy Gyurcsány Ferenc jól végzi a munkáját.
Ahogy közeledünk a választás időpontjához, mind a két tábor képes növelni híveinek szavazási hajlandóságát. Ez összefügg a napi közbeszéddel, illetve azzal, hogy melyik pártnak vannak tartalékai a bizonytalanok körében.
A Fidesznek milyen tartalékai vannak még? Azok után, hogy az MSZP felvonultatta Putyint, sokan találgatják, mi lehet a Fidesz tarsolyában.
Nem lebecsülve az orosz elnök jelentőségét, nem hiszem, hogy egy ilyen látogatás különösebb hatással volna a magyar választópolgárok helyzetértékelésére és döntéseire. Az viszont sajnálatos, hogy a szocialisták mindent elkövettek, hogy lehetetlenné tegyék Orbán Viktor és Putyin elnök találkozóját.
Eredetileg benne volt a Putyin-tervben a találkozó Orbán Viktorral?
Az orosz partner ezt több alkalommal is visszaigazolta a Fidesz külügyi osztályának. A látogatás előtti napon álltak el ettől, most már tudjuk, hogy a Külügyminisztérium nyomására, amely azzal érvelt, hogy mind a négy parlamenti párt elnöke szeretne találkozni Putyinnal. A dolog szépséghibája, hogy erről az érintett pártelnökök sem tudtak. Oroszország jelentős hatalmi tényező, és fontos, hogy Magyarország valamennyi politikai vezetőjének személyes kapcsolata legyen az elnökével. A szocialisták azonban napi kampánycéloknak rendelték alá Magyarország hosszú távú érdekét. Ennek a jövőt illetően van jelentősége, és nem a választásokra nézve.
Bízik a Fidesz a kormányváltásban? Az előző hónapokban megelőzte az MSZP-t, de most némi elbizonytalanodást látni.
A kampány vége felé különösen hevesek az érzelmek, ilyenkor mindennap drámai fordulatokat vélünk látni. Elbizonytalanodás, csodavárás, lelkesültség - ez mind belefér. Azt tudom mondani mindenkinek: nyugalom, csináljuk, amit elterveztünk, és nem kell kapkodni.
A Fidesz oktatási programján dolgozik. Ha nyer a párt, pályázik az oktatási miniszteri posztra?
A programon több szakmai csoport dolgozott, a közös munkát éppen a mostani hétvégén összegezzük. Az oktatási műhely, a kulturális tagozat, a Professzorok Batthyány Köre, a Fidelitas által végzett munka közös eredménye lesz a program. Hogy ki kap felhatalmazást a kormányalakításra, azt a választók döntik el, azt pedig a győztes párt elnöke, hogy kit von be ebbe a munkába. Csak harmadjára számít az, hogy kinek vannak ambíciói ezen a téren.
Pokorni Zoltánnak vannak?
Nem rejtem véka alá, hogy szívesen dolgozom az oktatáspolitikában, de nem az én kezemben van a döntés.
Mit kifogásol leginkább a tárca jelenlegi tevékenységében?
A politikai vezetés reformindulatát, a mindenáron való újítás dühödt vágyát sokakkal együtt én is károsnak tartom. Nekem más a politikai habitusom, nevezhetjük bátran konzervatívnak. Nem hiszem, hogy ami az oktatásban, a tudományban eddig történt, az mind poros, ósdi dolog, és minden, ami új, az jobb. Ott kell javítani, ahol valami elromlott, nem pedig totális szerkezeti reformokat csinálni.
Magyar Bálint azt állítja, államháztartási minireformot hajt végre a felsőoktatásban.
Nagy szavak, kicsi tettek. Nem lehet egész rendszereket betiltani, ahogyan ezt a kormány a bolognai folyamat nevében teszi. Magyarország szinte az egyetlen az európai országok között, amely úgy költözteti új házba a felsőoktatás szereplőit, hogy eldózerolja a régit. A baj az, hogy ez az új ház is csak félig van kész.
Visszacsinálná?
Nem lehet visszafordulni, de lehet enyhíteni a károkat. Beszéltem például a pszichológusképzés meghatározó szereplőivel. Tiltakozik a lelkiismeretük, hogy fiatalokat három év után diplomával kiküldjenek a világba. De más területeken, így a pedagógusképzésben is szeretnénk lehetővé tenni a hagyományos osztatlan, ötéves képzést a jelenlegi három plusz kétéves helyett.
Az viszont eredmény, hogy a felvételi megpróbáltatásai nélkül bárki be tud jutni egyetemre.
A tavalyi botrány ennek az ellenkezőjét bizonyította. Jeles érettségi, jeles gimnáziumi tanulmányok, nyelvvizsga és 134 pont sem volt sok esetben elég a felvételhez. A Fidesz-kormány döntése nyomán 2003-ban 56 500 diákot vettek fel államilag finanszírozott egyetemi, főiskolai képzésre, ma viszont már csak 49 500 fiatalnak adatik meg ez a lehetőség. A tandíjat a kormány hivatalosan nem vezette ugyan be, de három év alatt 15 ezer diákot átterelt a fizetős képzésbe. Nem szabad ilyen mértékben korlátozni a tanulni vágyó fiatalokat.
A fiatalok ma már nyelvtudással kerülnek ki az egyetemről, s külföldön hasznosíthatják a tanultakat.
Az európai uniós Magyarországnak ezzel a kockázattal szembesülnie kell. Nincs vízum, vám, határ, és hamar lejár az újonnan csatlakozott országok hétéves moratóriuma, s utána mindenki oda megy, ahova akar. Kerülgethetjük a forró kását, meg nevezhetjük nemzeti identitástudatnak, de ha ezeknek a fiataloknak nem tudjuk a szívükbe ültetni a hazaszeretetet, akkor elmennek. Hogy hogyan kell egy mai fiatalt e nagyon absztrakt értékre rávezetni, arról is sokat vitáztunk.
Mire jutottak?
Értékrendátadással lehet elérni a célt. Az alaptanterv kiegészítésére is szükség van, hogy a nemzeti közösséget egyben tartó kulturális jelrendszert elsajátítsák a gyerekek. Nem mindegy, hogy a Harry Pottert vagy a Toldit olvassák-e. A Toldit ismerni kell, mert az ilyen alkotások teremtik meg azt a közös nyelvet, amelynek segítségével megértjük egymást, nem csak grammatikai értelemben.
Mi fér bele az értékrendátadásba?
A magyar társadalom alapproblémája az individualizáció, a közösségek szétesése. Egy magyar gyerek naponta átlagosan 3 óra 23 percen át néz televíziót. Meg kell ajándékozni gyerekeinket a közösséghez tartozás élményével. Közösségi tereket kell létrehozni sportolással, osztálykirándulásokkal, közös énekléssel, színjátszókörök létrehozásával. Ezt azzal is szolgálhatjuk, ha finanszírozzuk, hogy minden magyar gyerek elmenjen egyszer a tanulmányai során egy határon túli magyar közösséghez.
Ezt kötelezővé tennék?
Azt gondolom, ha komolyan vesszük a nevelési színterek erősítését, ebbe az is belefér, hogy az osztálykirándulásoknak legyen tematikájuk, és az is, hogy határon túli magyar területre kell menni.
Nem tart attól, hogy támadni fogják a liberális oktatáspolitikusok?
Már-már mókásnak tartom, amit Magyar Bálint csinál. A magát liberálisnak nevező miniszter előírja, hány milliméter lehet a mondat hossza, hány kilogramm a táska. Ez a fajta liberalizmus sokkal inkább hasonlít a felvilágosult abszolutizmusra. Szabadon elmondhatod a véleményedet, ha az egyezik az enyémmel.
Az MSZP álláspontja viszont közeledik a Fideszéhez: azt mondják a szocialisták, hogy minden településen szükség van az iskolára, óvodára.
Ez a legenyhébb kifejezéssel is álszentség. Az elmúlt években nagyon durva körzetesítő politika működött, 250 iskolát, 150 óvodát zártak be, 18 ezerrel kevesebb gyerek járhat ma önkormányzati óvodába, és ez nem magyarázható a demográfiai csökkenéssel. Készen vannak a terveink - nem csak ezen a területen -, hogyan tudjuk enyhíteni a jelenlegi kormány által okozott károkat.
hetivalasz.hu - fidesz.hu