Ígéretek helyett megoldásokat kínálunk

Minden egyes javaslatunk kidolgozott koncepciókra épül, minden egyes javaslatunk mögött ott vannak a megvalósításhoz szükséges lépések. Nem ígérgetünk, megoldásokat hozunk nyilvánosságra, bevált megoldásokat, melyek pénzügyileg finanszírozhatók - nyilatkozta Orbán Viktor a Magyar Rádió Háttér című műsorában.

Dátum: 2006-03-14 08:31:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=52512
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:23:17.375850, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Szóval először is a lista, és a lista második helye.

Nem újdonság ez sem Magyarország életében, sem az én életemben, hiszen voltam én már többször is miniszterelnök-jelölt, tehát ez talán sok izgalmat nem kell, hogy kiváltson, valójában inkább az ország helyzete, állapota és az előttünk álló években elvégzendő munka, ami érdekes lehet. De kétségkívül önnek igaza van abban, hogy a magyar közéletben még soha nem volt arra példa, hogy egy politikai erő ne csak miniszterelnök-jelöltet, hanem miniszterelnökhelyettes-jelöltet is állítson.

Ugye ehhez alkotmányt is kell módosítani, a mostani alkotmányban nem szerepel ilyen poszt.

Nem kell módosítani, persze egyszerűbb és tisztább volna, ha ez bekövetkezne, de szerepelhet például államminiszter, ez benne van az alkotmányban. És meg lehet bízni egy államminisztert a miniszterelnök állandó helyettesítésével, tehát jogi szempontból mi 3-4 lehetőséget is látunk, de örültem az MSZP nyilatkozatának, azt mondták, hogy ha mi kapunk felhatalmazást a választópolgároktól, akkor a maguk részéről nem gördítenek akadályt egy olyan kormányzati szerkezet kialakítása elé, amit mi szükségesnek látunk. Ez egy baráti gesztus, és csak viszonozni tudom.

Az ön korábbi egészségügyi miniszteréről, Mikola Istvánról van szó. Nyilatkozott már korábban arról, hogy Magyarországon többre van szükség a kormányzati munkában, mint amennyit az egészségügyi tárca keretében meg lehet cselekedni. Ő az emberi erőforrás vagy humánerőforrás minisztériumáról beszélt, tehát gyakorlatilag erről lenne szó ebben a pozícióban?

Kezdjük azzal, amin nem akarunk változtatni, mert nem is lehet, meg nem is szükséges. A kormány működéséért a mindenkori miniszterelnök viseli a felelősséget. Ő tartozik, ő köteles elszámolni az ország polgárai előtt azzal a munkával, amit a kormány végez, meg azzal is, amit nem végzett el.

Tehát ezt az egyszemélyi felelősséget megtarthatja magának a miniszterelnök.

Így van. Ennek a szakmának az egyik árnyoldala, hogy a siker mindig közös, a kudarc meg mindig árva, az marad a miniszterelnökre, hiszen ő van a bot végén. Nos, a gondolat, aminek a jegyében most a miniszterelnök-helyettest megjelöltük, a következő: ha végignézzük a mögöttünk hagyott 16 évet, látható, hogy az emberi erőforrással foglalkozó területek: egészség, oktatás, kultúra, környezetvédelem, család szempontjai rendszeresen szembekerültek a gazdasági megfontolásokkal. És akkor jöttek hol nagyobb, hol kisebb bajszú pénzügyminiszterek, akik az előbb említett területekről minél több pénzt akartak elvenni. Azt hiszem, az ország előtt két komoly, megoldandó gond tornyosul, az egyik, hogy jobban szeretnénk élni, mint az elmúlt négy évben, vagyis anyagilag gyarapodni akar Magyarország. És erre bizony igen nagy szükségünk is van, nemcsak azért, hogy utolérhessük az Európai Unió átlagát, hanem azért is, mert egyre nehezebben élünk, egyre többet dolgozunk, mégsem javul az életszínvonalunk. A már elért életszínvonal fenntartása érdekében is egyre több munkaórát kell végigdolgozniuk az embereknek. A másik gondunk pedig, hogy fogy a népesség, ezt mindannyian ismerjük. Tavaly is, talán ha kilencvenegynéhány ezer gyermek született, és elment vagy százharmincegynéhány ezer magyar. És ennek a folyamatnak nem lesz jó vége, ez önmagában is egy szomorú folyamat, hogy ha a harang gyakrabban hív a temetőbe, mint keresztelőre, de ennek gazdasági következményei is lesznek, hiszen ha ez így megy tovább, akkor 15-20 év múlva nem lesznek olyan aktív fiatalok elegendő számban Magyarországon, akik a magam korabeliek, vagy az ön korabeli ma még jó erőben lévő embereknek a későbbi nyugdíját be tudnák fizetni. És az egész nyugdíjrendszer ellehetetlenül, az idősek és a fiatalok aránya kedvezőtlen formában változik meg, és a gazdasági ereje, életereje az országnak el fog fogyni, vagy legalábbis komoly veszteséget szenved. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy a lélekszámban való gyarapodást, az életerőben való gyarapodást a gazdaságival egyenrangú szempontként kell kezelni a következő kormányzatnak, és egy külön embernek, egy külön miniszterelnök-helyettesnek kell foglalkoznia azokkal a tárcákkal, tehát több tárcával is, több minisztériummal is, amelyek ezért felelősek, az oktatástól kezdve a családüggyel bezárólag. Ő volna Mikola István.

Tehát ugye ez azt jelenti, hogy a gazdasági erőforrásokat vagy a költségvetés összegeit is értelemszerűen más célra és más filozófiai alapon próbálnák meg elhelyezni.

Két szempontot nem szabad szembeállítani, tehát buta az az ország, vagy ostoba az a nép, amelyik azt gondolja, hogy gazdaságilag megerősödhet úgy, ha közben az emberek egyre kevesebb ideig élnek, egyre betegebbek, egyre rosszabb minőségű oktatást kapnak és egyre silányabb a kultúra, amit magukévá tehetnek. Rövidtávon az ilyen spórolás hozhat ugyan egy félév, egy év erejéig valami javulást, de az egész nemzetnek lerontja az életerejét, lerontja a teljesítőképességét, és végül még nagyobb gazdasági bajokat idéz elő, mint amit eredetileg orvosolni akartunk.

Érdekes a listán látni, hogy Mikola István neve mellett a Fidesz szerepel. Én - legalábbis eddig - úgy tudtam, hogy nem a Fidesznek, hanem a KDNP-nek a tagja Mikola István. Rosszul tudtam?

Azt hiszem, ezt legfeljebb ő tudja megmondani. A Fidesz korábban párt volt, most pedig szövetség. Ezt kívülről az emberek talán nem tartják komoly változásnak, de talán előbb-utóbb megérzik ennek a jelentőségét. Mi nagyon széles szövetséget szeretnénk létrehozni, minél több megállapodást szeretnénk kötni, csökkenteni szeretnénk a velünk rivalizálók számát és növelni azokét, akik együttműködnek velünk. Ugye a MAGOSZ-tól kezdve a Lungo Dromon át a Kisgazda Polgári Egyesületen keresztül a kereszténydemokratákig bezárólag...

A Vállalkozók Pártja is ott szerepel, a lista első 25 helyén hét szervezetet vagy pártot számoltam, ebben benne van a Fidesz is.

De ott van a történelem is, mert ott van Wittner Mária az 5. helyén az országos listának, és Horváth János is, aki már 1945-ben kisgazda parlamenti képviselő volt. Tehát ez széles szövetség, időben, térben...

De közben olyan fideszes politikusokat keresnek a politikai élet szereplői ezen a listán, akik meghatározói voltak a Fidesz politikájának az elmúlt esztendőkben, és ők nem kerültek úgymond biztos befutó helyre az országos listán. Sőt, ha tovább megyünk, hiszen a területi listák is érdekesek, nagyon sokan a területi listán is második vagy harmadik helyre szorultak vagy egyáltalán nem is kerültek fel; Simicskó István nevét, Harrach Péter nevét vagy Tölgyessy Péter nevét említhetném.

Harrach Pétert talán éppen én szorítottam második helyre a Pest megyei listán.

Ez meg a másik érdekesség, hogy Orbán Viktor úgymond nem szokott területi listát vezetni, és érdekes, hogy mondjuk nem a szülőföldjén, Fejér megyében teszi ezt, hanem Pest megyében.

Sokat gondolkodtunk ezen, vezettem én már a Pest megyei listát emlékeim szerint, de valóban az életem Felcsúthoz, meg a Váli völgyhöz köt. Mikola István fogja vezetni egyébként a Fejér megyei listát, úgy láttuk, hogy Pest megyében, amihez szintén sok szállal kötődöm, és nagy támogatottságot élvezhetek ezen a területen és szintén közel van a szívemhez, talán okosabb lesz egy nagyobb lista, jótékonyabb hatást tudok gyakorolni a szövetség teljes országos szereplésére így. Általában az országos vezetők mind elindulnak valamelyik megyei listán, Matolcsy György vezeti például a Bács-Kiskun megyei listát, Kövér László a veszprémit, Pokorni Zoltán a budapestit, Jakab István, a MAGOSZ elnöke vezeti a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeit, úgyhogy igyekszünk kitenni magunkért.

A Győr-Sopron megyeit pedig Medgyasszay László a Nemzeti Fórum színeiben, tehát hogy területi listákat mintegy a szövetségeseknek is átadtak?

Igen, mert ugyan meghúzhatjuk azokat a választóvonalakat, amiket ön éles szemmel itt kijelölt, hogy ki ide tartozik, meg ki oda, de valójában itt mindenki egy helyre tartozik, közös a cél, közös a küldetés, amelyet vállalunk, ezért a szervezeti hovatartozás nem lényegtelen, mert valami rendnek azért lenni kell, de csak másodlagos.

A hétvégi kongresszus lesz a programalkotó szervezete a Fidesznek, de aki odafigyelt a Fidesz vezetőjének, vagy vezetőinek az elmúlt hónapokban zajlott szerepléseire, az országépítő konferenciák, találkozók közben összeállt a program.

Így van. A Fidesz egy új programalkotási módszert kipróbálva, több mint két éve készíti a programot. Meghirdettük először a Nemzeti petíciót, aztán a Nemzeti konzultációt, aztán a Gazdasági konzultációt, szóval mi szemben a riválisunkkal, nem abban hiszünk, hogy nem egy embernek kell, hogy legyen egy programja. Hanem hogy az országnak kell legyen egy programja, amely több mint 10 millió ember akaratát, közös céljait, szándékait fogja össze, és aztán mindenki a maga helyén próbálja ezt majd kellő súllyal képviselni, beleértve ebbe a miniszterelnök-jelöltet, illetve miniszterelnököt is. Tehát nem egy ember programja, hanem több mint 10 millió Kárpát-medencei magyar közös programja, erre van szükségünk. A program különböző fejezeteit országépítő találkozásokon mutattuk be, 10 ilyen fejezetet tártunk a nyilvánosság elé. Ma az utolsót, ma a fogyatékos emberekkel találkoztunk. Egy nagyon izgalmas, megható, egyben erőt adó találkozón vagyok túl. A fogyatékos emberek teljes értékű polgárai Magyarországnak. És mi szeretnénk, hogyha nem idegenként tekintenének egymásra az ép és a fogyatékos magyar emberek, hanem mindannyian éreznénk, hogy egy csónakban ülünk, egy irányba kell húznunk az evezőket, és kölcsönös tisztelettel és megbecsüléssel néznénk egymásra. Ezért elsősorban nekünk kell lépéseket tennünk a fogyatékos emberek irányába, de harcos állapotban voltak az érdekképviselőik, ők is ott ültek, és nagyon keményen kritizálták a mostani állapotokat, és tettek javaslatokat bátran, lendületesen a következő négy évre, aminek a nagy részét be is tudtuk fogadni a programunkba.

A Gazdasági, Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének ülésén részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, és itt Parragh László felajánlotta azt a lehetőséget, hogy a két nagy párt próbáljon meg egyeztetni, legalábbis a gazdasági program szintjén. Parragh László olyan megállapodást szorgalmazott, amely kimondaná, hogy a pártok egyetértenek az alapvető reformokban, viszont Gyurcsány Ferenc nem tartja összeegyeztethetőnek a két nagy párt gazdasági programját, és elutasította a kamara elnökének gazdasági kiegyezést sürgető javaslatát. Parragh László még Deákot és az 1867-es kiegyezést is emlegette, ami március 15-e előtt talán nem véletlen, hogy eszébe jutott. Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke miként áll ehhez a felvetéshez?

Szerintem a gazdasági élet szereplőinek össze kell fogniuk. A gazdasági élet szereplői a vállalkozók, és a gazdasági élet szereplői a kormányzati szervek is. Elsőbbségük persze azoknak van, akik valóban működtetik a gazdasági életet, beleértve ebbe a magyar kis- és középvállalkozókat, beleértve a magyar nagyvállalkozókat és beleértve a külföldieket is. Nekünk persze elsősorban a magyarokat kell megerősítenünk, a külföldieket csak segéderőknek tudjuk elgondolni, de viszont szívesen fogadjuk őket ott, ahol a magyar nemzetgazdaság egészéhez jótékonyan tudnak hozzájárulni, de a többi helyen nekünk elsősorban a magyarokat kell megerősítenünk. Nos, a Gazdasági konzultációt több mint féléven keresztül működtettük, több mint 300 találkozót szerveztünk, az volt a cél, hogy a gazdasági élet szereplői mondják meg, mit akarnak. Ugyanis nem a politika dolga, hogy gazdaságpolitikát hirdessen, hanem a gazdasági élet szereplőinek kell megfogalmazni azokat a javaslatokat, amiket aztán a kormányok megpróbálnak végrehajtani. Én tehát nem a két nagy párt kiegyezését tartom elsősorban fontosnak, bár ha meg tudunk egyezni, akkor mi sosem zárkózunk, nem is zárkóztunk el ettől, hanem azt, hogy világosan fogalmazzanak a gazdasági élet szereplői, és mi, akik közéleti emberek vagyunk, abban járjunk az élen, hogy hogyan tudjuk végrehajtani azokat a szakmai javaslatokat, amiket ők fogalmaztak meg. Például a tb-járulék radikális csökkentése, amit a szocialisták elutasítanak, a Fidesz viszont első helyre tesz a programjában, mert ez teremt új munkahelyeket, és ezzel védhetjük meg a ma veszélyben lévőket, ez nem a Fidesz gazdasági tanácsadóinak fejéből, hanem a magyar vállalkozóktól származó gondolat. Maguk a gazdasági vállalkozók mondták, hogy legelső lépésként már július 1-jétől ezt tegye meg az új kormány. Tehát szerintem ilyen kérdésekben azért egyet lehetne, egyet is kellene érteni. Én nyitottabb, engedékenyebb, befogadóbb hangot szeretnék megütni a kereskedelmi és iparkamara irányába, mint a miniszterelnök tette.

Pénzről esett szó, mégpedig a július elsejei esetleges intézkedésről, az a vád éri a Fideszt, azon túlmenően, hogy azzal vádolják ellenfelei, hogy nincs programja, hogy nagyon sok pénzbe kerül ez a nem létező program. Honnan lesz erre a programra pénz?

Valóban az a helyzet, hogy egyik nap az a baj, hogy van rajtunk sapka, vagyis, hogy van programunk, de az nem tetszik a szocialistáknak, a másik napon meg az a baj, hogy állítólag nincs is programunk, így azért nehéz velük dűlőre jutni. Kérem, lássák be, hogy valóban az elmúlt néhány hét annak a jegyében telt, hogy a szocialisták kritizálták a programjavaslatainkat, azt is mondhatnám, hogy az MSZP kergette a Fideszt. Minden egyes javaslatunk kidolgozott koncepciókra épül, minden egyes javaslatunk mögött ott vannak a megvalósításhoz szükséges lépések. Olyasmit javasoltunk, amely megoldások korábban már beváltak, vagy Magyarországon, vagy külföldön, leginkább persze olyanokat javasoltunk, amelyek Magyarországon váltak be, és éppen ezért bátran alkalmazhatjuk ezeket a lépéseket és eszközöket. Nem ígérgetünk, megoldásokat hozunk nyilvánosságra, bevált megoldásokat, pénzügyileg ezek a javaslatok mind finanszírozhatók. Én látom, hogy a szocialistáknál másra készülnek. A pénzügyminiszter nemzetközi befektetők előtt tartott előadásában, hogy elkottyantotta-e magát vagy bátor volt és előreszaladt, ezt most már nehéz megítélni, de elmondta, hogy 1200 milliárd forintos megszorító csomag lapul az íróasztalfiókban a szocialistáknál, és a választások után rá is zúdítják majd ezt a magyar választókra. Ez az összeg akkora zsákot jelent, amibe három Bokros-csomag belefér. Szerintem a magyarok nem bírják ki, hogy még hatodik, hetedik bőrt is lehúzzanak róluk egy elhibázott megszorító csomaggal. Nem megszorításra van szükség Magyarországon. Magyarországon növekedésre és új munkahelyekre van szükség elsősorban. Az igaz, hogy a luxuskormányzást abba kell hagyni, tehát egy plebejus kormányra van szükség, amely a luxuskiadásokat végre befagyasztja. Véget kell vetni a milliárdos vagy milliós, sokmilliós, esetenként sok tízmilliós végkielégítéseknek, az indokolatlan jutalmaknak, a luxusautóknak, a tízmilliárdért vásárolt bútoroknak, telefonoknak, ha ezt a sort folytathatnám, de nem folytatni akarjuk, hanem inkább le szeretnénk zárni. Egy plebejus, az ország sorsában, a magyar emberek sorában osztozó kormányra lesz szükségünk a választások után.

És ugye nem szabad elfelejteni, hogy bármely színű vagy bármely pártok által alakított kormánya is lesz 2006-tól Magyarországnak, azok a költségvetésben létező összegek, amelyet az Európai Unió a 2007 és 2013 közötti időszakban Magyarországnak ad, az bármely kormánynak a rendelkezésére állnak.

Rendelkezésére áll, hogyha meg tudja szerezni, mert maguktól ezek a pénzösszegek nem zuhannak be a magyar államhatárokon belülre, haza kell őket hozni. Ehhez először is tárgyalni kell, másodsorban jó pályázatokat kell benyújtani, és ne felejtsük el, hogy magyar költségvetési pénzeket is meg kell mozgatni, mert az Unió semmilyen beruházásra, vagy csak egészen kivételesen ad 100 százalékos támogatást. Oda kell tenni a magyar kormánynak a saját költségvetéséből a szükséges összegeket, már ha jól gazdálkodik, és vannak ilyen összegek a költségvetésben. Én nem akarom véka alá rejteni, nagyon rossz véleménnyel vagyok a mostani gazdaságpolitikai teljesítményről. Az elmúlt négy évet az állami pénzügyek szempontjából kudarcnak, sikertelen esztendőknek ítélem, azt látom, hogy a nyolcvanas évek felé megyünk, tehát ahelyett, hogy a XXI. század irányát követnénk, visszafelé megyünk az időben. Ez egy hitelből épült ország, pontosan úgy viselkedik az ország mostani baloldali vezetése, mint ahogy Kádár Jánosék viselkedtek a nyolcvanas években, amikor nem tudták az ország jó gazdasági teljesítményét kormányzati munkával biztosítani, akkor a külföldi hitelek eszközéhez nyúltak és nyakló nélkül vették fel. Magyarország ma éppen ezért egy eladósodott ország, egy négytagú családra esik 5 millió háromszázezer forintnyi adósság, és meredeken növekszik ez az összeg, és ugyanezt mondták a nyolcvanas években, én öregember vagyok, vagy idősebb ember vagyok, én emlékszem a nyolcvanas évekre, pontosan ugyanazokat a mondatokat mondták, mint amit ma hallunk a kormánytól. Persze vannak problémák, de összességében minden rendben van, jó irányba megyünk, dübörög a gazdaság, bennünket irigyel a Nyugat, és mi lett ennek a vége? A kilencvenes évek elejére az egész kártyavárként omlott össze. Ez a veszély fenyeget bennünket, és ezt el kell kerülni, ez is tétje a soron következő választásnak.

Most mi abból az igazság, hogy elkészült a Második Nemzeti Fejlesztési Terv, és ezt megelőzően Gyurcsány Ferenc az MSZP kongresszusán meghirdette az Új Magyarország programot, majd 24 óra múlva a Második Nemzeti Fejlesztési Tervet átkeresztelték Új Magyarország programmá? Akkor ez a konszenzussal létrehozott terv lenne most jelen pillanatban a nagyobbik kormányzópárt programja?

Valóban úgy áll a dolog, hogy fölcímkézték MSZP-s logóval a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amin én meg is lepődtem, és engedje meg, hogy erőteljesebb kifejezéseket mellőzve csak a szépészeti nemtetszésemet fejezzem ki, esztétikai szempontból nem túl nagyvonalú lépés ez. A Nemzeti Fejlesztési Terven mindenki dolgozott ebben az országban. Mi is igyekeztünk együttműködni, javaslatokat tettünk, azt a magunkénak ér

ezzük. Én úgy fogalmaznék, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv az egy minimum, ahhoz kéne minden pártnak hozzátenni a magáét és nem a Nemzeti Fejlesztési Tervet pártalapon elkobozni, fölcímkézni.

A Fidesz programjáról akartunk beszélni, és erről most még nem ejtettünk szót. Azokat a fő területeket kellene megemlíteni, a magyar földtől kezdve az egészségügyig, amelyeket mindenféleképpen fontosnak tart a párt most megfogalmazni, aztán majd a hétvégétől olvashatja mindenki a Fidesz programját.

Mi úgy fogjuk fel a munkánkat, az egész választási részvételt és a kívánt kormányváltást, hogy egy küldetést szeretnénk teljesíteni. Úgy látjuk, hogy az országépítőknek, az ország mindenkori jövőjében hívő, bízó embereknek van egy küldetésük, amit úgy fogalmazok meg, hogy az emberhez méltó élet megteremtése Magyarországon. Ehhez elsősorban munkára van mindenkinek szüksége, aki dolgozni akar, annak legyen lehetősége dolgozni. Ma 700 ezer ember nem tud tartós, kiszámítható kenyérkeresetet adni a saját családjának. Aztán szükségünk van családra, hiszen a család jelenti a biztonságot, az ölel át bennünket, az tart meg bennünket, az növeli a teljesítményünket, ezért minden olyan lépést, amely a családok terheit csökkenti, támogatunk, és a családok támogatását erősítjük. Az adózásban elsőbbséget adunk a családoknak, elismerjük a gyermeknevelés költségeit, és ez tehercsökkenést jelent majd a családok számára. És persze szükség van otthonra és az otthonteremtés régi rendszerét kicsit kipofozva, átalakítva, hozzáigazítva a négy év alatt megváltozott körülményekhez, de a Széchenyi Terv korábbi otthonteremtési lehetőségét is vissza akarjuk hozni. Szóval emberhez méltó élet, biztonságos Magyarország, munka, otthon, család - ez a programunk lényege.

Azt lehet mondani, hogy ez egy olyan program, ami a vidéken, a falvakban, a tanyákon élőket ugyanúgy, mint a kisvárosban, illetve nagyvárosban élőket meg tudja találni?

Ez egy nemzeti program. A nemzetben mindannyian benne vagyunk, épek, fogyatékos emberek, falusiak, sőt, tanyán élők, a fővárosiak, vagy a nagyvárosiak éppúgy.

Illetve a határon túliak is.

- Sőt mi több, a határon túliak is, hiszen szerepel a programban a Kárpát-medence egységes gazdasági térré szervezése is. Mi abban hiszünk, hogy a határon túli magyarok nem erőt visznek el Magyarországtól, hanem erőt adnak a nemzetnek. Ez egy nemzeti program, vagyis mindenki benne van és azért nemzeti, mert a nemzetről szól. Számunkra a köztársaság egy üres szó, fontos szó, de önmagában üres, az csak egy ruha, valójában a nemzet a test, azon a köztársaság a ruha, az emberek azok a nemzetben élnek, a köztársaság legfeljebb a ház, amiben lakunk, és a ház ugye nem tud családot teremteni, de a családok tudnak házakat építeni, ezért elsőbbség illeti meg a nemzetet minden más formával szemben. Úgyhogy a mi felfogásunk szerint a mi jövőnk az a nemzetben van, és nem a köztársaságban, nem a bankokban, nem a nagyvállalatokban, hanem egész egyszerűen a magyar emberekben, a nemzetben.

Vagyis belső tartalom nélkül semmit nem ér a külső forma. Elnök úr, néhány dátummal szeretném szembesíteni. Azt tudom, hogy április 5-én ön ott lesz, ahol az MSZP miniszterelnök-jelöltje, és vitatkozik Gyurcsány Ferenccel. Az a kérdés, hogy április 3-án ott lesz-e, ahol Hiller István, Kuncze Gábor, illetve Dávid Ibolya?

Bevallom őszintén, erről még fogalmam sincs. Amit biztosan tudok, az a következő: március 15-én a Budai vár alatt, a Dózsa György szobornál tartjuk az első nagy rendezvényünket, utána 19-én a kongresszust. Tartunk majd még egy országos nagygyűlést, ezt majd 19-én be is fogom jelenteni a kongresszuson, és utána az utolsó hét során pedig állok mindenkinek a rendelkezésére. De hogy pontosan kivel, hol, mikor kell vitatkoznom, arra most már külön segédeket kellett kijelölni, mert ember legyen a talpán, aki eligazodik, de én ott leszek minden olyan vitán, ahol tisztem ott lenni, és be fogom mutatni a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség nemzeti programját, amely a sikerre és a magyar szolidaritásra épül.

A Közgazdasági Tudományegyetem is szinte hagyománnyá vált már a pártelnökök fóruma. Erre az eseményre március 23-án kerülne sor Orbán Viktor részvételével - ott lesz-e?

Az az igazság, hogy mindenhol nem tudok egyszerre ott lenni. Én 19-én a kongresszus után indulok egy nagy országjáró körútra, amikor megpróbálok minél több emberrel még az utolsó három hétben találkozni. Ez a legfontosabb, minden mást ez alá rendelek, de még egyszer mondom, mindenhol, ahol tisztem megjelenni, minden olyan vitában, amit az emberek várnak, ott leszek. De hogy pontosan hol és mikor, arra engedje meg, hogy a párbajsegédeknek adjunk még időt! Deutsch-Für Tamás tett egy javaslatot, hogy üljenek már le végre az ügyért felelős kampányfőnökök megbeszélni a viták rendjét, mert tengeri kígyóvá kezd dagadni ez a vita. Remélem a tisztázó beszélgetés után pontos dátumokkal szolgálhatunk a tisztelt hallgatóknak.

Annál is inkább, mert Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc kihívója, ez is most már összekeveredik.

Fordítva van, én érdeklődve figyelem az eseményeket, és azt látom, hogy nem is én lettem a kihívó, hanem a miniszterelnök hív ki engem, ad időpontokat, szab feltételeket, szóval úgy viselkedik, minthogyha ő lenne a miniszterelnök-jelölt én meg a hivatalban lévő miniszterelnök, de szeretném tájékoztatni a magyar polgárokat, ez négy éve nem így van. A szocialisták adják a miniszterelnököt, ők viselik az ország mai, sok esetben szomorú állapotáért a felelősséget, és mi pedig az alternatívát képviseljük az elmúlt négy esztendővel szemben.

radio.hu - fidesz.hu