Sólyom: nemzet, haza és szabadság

Az államfő szerint mindenki a magyar nemzet része, aki megünnepli március 15-öt, függetlenül attól, hogy hol él. Sólyom László a Magyar Állami Operaház ünnepi díszelőadása előtt elmondott beszédében úgy fogalmazott: 1848 létrehozta az egységes politikai nemzetet, a haza és a nemzet egységét. A köztársasági elnök azt mondta: a fő feladat a nemzet, a haza és a szabadság fogalmának összhangba hozása.

Dátum: 2006-03-16 09:56:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=52667
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:24:03.184214, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Március 15-e az az ünnep, amelyet a magyar nemzet alkotott meg magának. Előbb volt pirosbetűs ünnep az emberek szívében, mint a naptárban, és kitüntetett szerepét azóta is megőrizte: március 15-ét ugyanis mindig tiszta szívvel, fenntartások nélkül lehet ünnepelni - mondta Sólyom László ünnepi beszédében, amelyet a köztelevízió közvetített - majd így folytatta: A magyar népben élő március tizenötödikéhez mérve rögtön kiderül, mikor cseng hamisan az állami rendezvény. E napon az érzelmek, a hazaszeretet, a hazafiság megvallása szép és helyénvaló, az ünnep kisajátítására való törekvés viszont méltatlan. Az államfő felidézte iskoláskorának megemlékezéseit, majd az 1956-os forradalmat idézte, s kitért az 1989-es "a felszabadulás érzésétől mámoros március tizenötödikéjére, amikor Cserhalmi György a jelképesen elfoglalt Magyar Televízió lépcsőjéről kiáltotta ki tizenhárom pontban, hogy mit kíván a magyar nemzet!"

Megvalósult-e minden?

1848 és 1956 immár elválaszthatatlanul összeforrt; örökségét a Kádár korszakban a hetvenes évektől a Petőfi szobornál minden március 15-én összegyűlő fiatalok őrizték. Szétkergették őket, de igazságukat nem tudta túlharsogni az úgynevezett forradalmi ifjúsági napok hazugsága - fogalmazott Sólyom. Az államfő szerint 1848 óta nem történt meg, hogy ennyire rövid idő alatt, véráldozat nélkül, ilyen gyökeres, a hon minden polgárát érintő változások menjenek végbe.

Akkor most megvalósult minden? - kérdezte Sólyom László, majd így folytatta: Eddig mindegyik rendszer 48 örökösének mondta magát - most végre, először állíthatjuk-e, hogy ez igaz? A válaszhoz fel kell idézni, mi volt 1848 lényege. 1989/90-ben is 1848 célkitűzései vezettek minket, és ha törvényeinket nézzük, ha intézményeinkre tekintünk, úgy tűnik, mindez megvalósult 1990-ben is. De valóban így van ez?

Aki megünnepli március 15-ét, az magyar

Sólyom ünnepi beszédében kiemelte: 1848 dicsőségesen létrehozta az egységes politikai nemzetet. A jogegyenlőséggel az ország összes lakosa, nemzeti vagy nyelvi megkülönböztetés nélkül - hogy a 19. század közjogi nyelvét használjam - a Szent Korona tagja lett. Haza és nemzet egységének ez a konstrukciója azonban összeroppant egy másik nemzetalkotó igény súlya alatt. A reformkorban ugyanis a nyelvújítás egy másfajta nemzetfogalmat táplált és növesztett: a nemzetét, amely nyelvében él. A politikai nemzet és a - modern szóval - kulturális nemzet nem esett egybe, a Magyar Királyság népességének kevesebb mint a fele volt magyar anyanyelvű. A nemzetiségi ellentétek azonban azonnal kirobbantak, s mivel senki nem tudott megoldást, végül ez is hozzájárult Trianonhoz.

Sólyom úgy vélte, szívet melengető érzés, hogy szerte a Kárpát-medencében ünnepeltek ma!" Aki március 15-ét megünnepli, a magyar nemzet része, akárhol is él" - jelentette ki.

Az államfő azt mondta, hogy az egységes szabadság ma sokkal tágabb, mint amikor a nemzetállamok alapításához vezetett. Ma a jogállamiságot, az európai normákat jelenti, beleértve az autonómia különböző formáit, amelyekkel a kulturális nemzet élhet. Kidolgozott, világos, a nemzet minden része által elhatározott, és hosszú távon következetesen érvényesített politikára van szükség. Ezt megalkotni és követni valóban márciushoz méltó feladat.A köztársasági elnök szerint tiszteletben kell tartani a sokat szenvedett és áldozatos idősebb nemzedékek érzelmeit, de a határon túli magyarokra vonatkozó politikát alapvetően újra kell gondolni. Például abból kellene kiindulni, hogyan gondolkodnak azok a határon túli fiatalok, akik már a rendszerváltások után nőttek fel. Miért és hogyan akarnak ők magyarok maradni? Mit, mi újat várnak az anyaországtól a hagyományos segélyezés helyett vagy mellett? Nincs egységes megoldás - jelentette ki Sólyom. Kell egységes érzelem: elszántság és együvé tartozás, de mindenütt más-más tettekre van szükség. A határon túli magyarságnak gazdasági erőre, értelmiségre, kulturális és politikai intézményekre van szüksége ahhoz, hogy fennmaradjon.

"Az újrakezdés érdekében én meg fogom tenni mindazt, amit a köztársasági elnök megtehet" - ígérte az államfő.

A szabadságot nem szabad feláldozni a remélt biztonságért

A köztársasági elnök úgy vélte, az 1848-as törvények óta nagyon "eljogiasodott" a világ. Alkotmányok részletezik, újabb és újabb nemzetközi egyezmények, karták, rendes-, alkotmány- és nemzetközi bíróságok vigyázzák a sokasodó emberi jogokat. Sólyom szerint ügyelnünk kell arra, hogy ebben az elaprózódásban a technikai finomságok között még megtaláljuk a szabadságjogok lelkét, mert a betű öl; a lélek az, ami megelevenít. Március 15-ére emlékezve jusson eszünkbe, hogy a szabadság mekkora érték, hogy nem mondhatunk le róla, akármilyen fenyegetések érik mindennapi életünket. A szabadságot a biztonsággal összhangba kell hozni, de nem szabad feláldozni a remélt biztonságért - jelentette ki a köztársasági elnök.

MNO - fidesz.hu