Az euróövezet nem látja szívesen az új tagokat
Az euróövezeti jegybank (EKB) valószínűleg sokkal szigorúbban fogja érvényesíteni a maastrichti feltételrendszert az euróövezetbe már jövőre belépni szándékozó Litvánia és a többi új EU-tagország esetében is, mint az alapító tagok felvétele idején. Ezért például Magyarország és Lengyelország nem számíthat arra, hogy ebben az évtizedben felvételt nyer a valutaunióba, amely egyáltalán nem is látja őket szívesen, áll a Goldman Sachs pénteken Londonban kiadott elemzésében.
Dátum: 2006-03-17 13:19:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=52790
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:24:40.732552, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A globális pénzügyi szolgáltató csoport húszoldalas előrejelzése szerint - amely a "Csatlakoznak-e valaha is a közép- és kelet-európai országok az euróövezethez" címet viseli - a 2007-re szóló litván csatlakozási kérelem valószínű elutasítása jelzi az a gyökeres változást, amely a jelenlegi euróövezeti országoknak a tagságra pályázó új EU-tagállamok iránti hozzáállásában bekövetkezett.
Az euróövezet az EU-bővítés idején világossá tette, hogy az új tagoknak nincs kimaradási lehetőségük, a kötelező euróövezeti csatlakozás a "csomag" része. A potenciális új eurótagországokkal kapcsolatos hangulatban azonban mára teljes fordulat állt be, és az EKB kormányzótanácsi tagjai, valamint egyes politikusok nyilatkozatainak sorai között olvasva kitűnik, hogy nem csupán a szabályok szigorúbb értelmezéséről van szó: az euróövezet "nem is igazán látja szívesen" új tagok csatlakozását, áll a Goldman Sachs londoni elemzésében.
A befektetési ház szerint a jelenlegi tagországok úgy tartják, hogy a gazdasági konvergencia mellett mindig szükség van politikai szintű egyetértésre is a valutaunió céljairól, és az euróövezet nagy alapító tagországainak politikusi elitje mindig is túlnyomórészt politikai programnak tekintette az euró létrehozását.
Az új EU-tagállamok némelyike által az elmúlt időszak uniós szintű politikai vitáiban tanúsított makacs hajthatatlansága azonban egyértelműen kételyeket ébresztette aziránt, hogy hajlandók-e elfogadni a pénzügyi unió politikai dimenzióit is, és a jelenlegi tagok attól tarthatnak, hogy az újak csatlakozásával a valutaunió a kereskedelem és a gazdasági növekedés ösztönző eszközévé értékelődne le, áll a Goldman Sachs elemzésében, amely szerint ugyanakkor ez utóbbi fejlemény "nem lenne feltétlenül rossz dolog".
Az elemzés szerint azonban az EKB érezhető vonakodása az új tagok felvételétől és ragaszkodása a maastrichti feltételek szigorú betartásához, vagyis a teljes nominális konvergenciához bizonyos mértékig időnyerési kísérlet is, amelynek célja az, hogy az euróövezeti jegybank több tapasztalatot nyerjen arról: miképp lehet egy pénzügypolitikát alkalmazni eltérő gazdaságok széles körére.
Az EKB kompromisszumképtelensége emellett válasz a múltban elkövetett hibákra is, amelyek során rugalmasan értelmezték a belépési szabályokat. Ha most például Litvánia kedvéért könnyítenék az inflációs szabályt, az precedenst teremtene a később csatlakozni kívánó, gyenge költségvetési helyzetű országok számára is, áll a Goldman Sachs átfogó londoni elemzésében.
Ebben a helyzetben a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy 2007-ben egyedül Szlovénia lesz képes belépni az euróövezetbe, a többi tagjelöltet pedig várakozásra ítélik akkor is, ha csak egyetlen olyan maastrichti kritérium van, amelyet nem teljesítenek. Ez azt is jelenti, hogy a legvalószínűtlenebb fejlemények közé tartozik Litvánia felvétele úgy, hogy a balti ország nem teljesíti az inflációs kritériumot, áll a jelentésben.
A Goldman Sachs szerint a magyar és a lengyel kormány a deficitszabályok elnéző alkalmazásában reménykedik, de szembesülniük kell majd azzal a ténnyel, hogy ez nem valószínű. Az elemzés szerint a ház nem számít arra, hogy a két ország bármelyike ebben az évtizedben csatlakozni tud az euróövezethez, és "amikor ezt ők is felismerik, az azzal járhat, hogy deficitcsökkentő erőfeszítéseik
megfeneklenek".
A cég szerint a hosszú várakoztatás ahhoz is vezethet, hogy politikai ellenállás alakul ki az euróval szemben egyes nem euróövezeti országokban, és a közép-európaiak némelyike úgy dönthet, hogy fenntartja független pénzügypolitikáját. Ez idő szerint bármely eurókésedelem azzal a kockázattal jár, hogy állandósul a közép-európaiak kívül maradása, fogalmaz a Goldman Sachs londoni elemzése.
MTI - fidesz.hu