A finnek nem korlátoznák a munkaerő szabad áramlását
Nem merültek fel olyan nagyságrendű problémák, amelyek igazolhatnák a munkaerő szabad áramlására vonatkozó korlátozások fenntartását - indokolta magyar újságíróknak a finn munkaerőpiac megnyitásáról hozott kormánydöntést Jari Luoto, a finn miniszterelnökség európai uniós ügyekkel foglalkozó államtitkárságának helyettes vezetője.
Dátum: 2006-03-21 07:38:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=53057
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:27:03.556134, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Luoto szerint az első évek hazai és uniós tapasztalataialapján egyértelmű volt a helsinki kormány számára a következtetés, hogy a viszonylag magas finnországi munkanélküliség ellenére is meg kell szüntetni a munkavállalási korlátozásokat az EU-hoz 2004. május 1-jén csatlakozott tíz állam, köztük Magyarország állampolgárai előtt. Nem igazolódtak a főleg az észt munkavállalók beözönlésével kapcsolatos finn aggodalmak, problémával inkább a kis lélekszámú Észtország került szembe, amely az elvándorlás miatt bizonyos iparágakban már maga is munkaerő importjára szorul. A döntést a finn munkaerőpiac május 1-től való megnyitásáról a szociális partnerekkel, a munkaadókkal és a szakszervezetekkel teljes egyetértésben hozták meg - közölte a helyettes államtitkár. A piacnyitással egyidejűleg gondoskodnak arról, hogy továbbra is szigorúan betartassák a munkakörülményekre vonatkozó előírásokat, nem fogják megengedni a feketemunkát. Az államtitkár szerint főleg a külföldi munkaerőt már most is foglalkoztató ágazatokban, így a szolgáltatásokban, az építőiparban és a gépiparban várnak dolgozókat az új tagországokból.
Luoto szerint azért érdemes Finnországban munkát keresni, mert az észak-európai ország "jó karrierlehetőséget kínál nagyon stabil és munkavállalói szempontból előnyös környezetben", magas szintű munkaügyi előírások gondoskodnak a méltányos munkafeltételekről, a munkaerő 90 százalékát lefedő kollektív szerződések biztonságos és stabil munkalehetőséget garantálnak a külföldieknek is. Meglehetősen magas az életszínvonal, a huzamosabb időre Finnországba költözők számára pedig biztosítják a családtagok elhelyezését is, például a gyermekek iskoláztatását. Sok szakmában rövidebb távon az angol nyelvvel is el lehet boldogulni. A finn illetékes szerint nem találtak különleges okot arra, hogy korlátozzák a munkaerő bevándorlását a még nem EU-tag Romániából és Bulgáriából, az előrejelzések szerint a belépés előtt álló két országból sem várható zavaró mennyiségű munkaerő beáramlása. Egy a napokban Brüsszelben közzétett statisztika szerint jelenleg 682 magyar állampolgár dolgozik Finnországban, a jövőt illetően számukat Helsinkiben nem tudták megjósolni.
A helyettes államtitkár egyértelműen pozitív mérleget vont országa EU-tagságának első tíz évéről: az 1995-ös csatlakozáskor a csőd szélén álló finn gazdaság erőre kapott, s bár a 8 százalékos munkanélküliség aránylag még mindig magasnak számít, a javulás látványos a 22 százalékos mélyponthoz képest. Az euró bevezetése alacsony kamatszintet és inflációt eredményezett, ami az egész lakosságnak előnyös. A csatlakozás után a legvérmesebb várakozásokat is meghaladó mértékben, mintegy 10 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak. A mezőgazdaságban 100 ezerről 75 ezerre csökkent ugyan a farmok száma, a feltételek változásához sikerrel alkalmazkodó családi gazdaságok előtt azonban új távlatok nyíltak meg. Az illetékes nem tartja bajnak, hogy az utóbbi időben a finnek is kritikusabbak lettek az Európai Unióval szemben, amely maga is ludas ebben azáltal, hogy nem mindig a legelőnyösebb képet adja magáról. A kritikusabb hozzáállás ellenére a finn lakosság alapvetően egyetért abban, hogy országa jól járt a tagsággal, a határozott EU-ellenesek aránya változatlanul 20-25 százalék.
MTI - fidesz.hu