Utolsó ülését tartotta az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága

Utolsó ülését tartotta hétfőn a svájci Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, a testület feladatait hatvan év után egy új állandó szerv, az Emberi Jogi Tanács veszi át. Az 53 tagú bizottság hatvankettedik, egynaposra rövidített ülésszakán átadta a folyó ügyeket a 47 tagú jogutód tanácsnak, amely június 19-én tartja első ülését Genfben.

Dátum: 2006-03-27 17:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=53513
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:29:21.030634, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az 1946-ban létrehozott bizottság az utolsó néhány évben elvesztette hitele jó részét, többek között azzal, hogy a testületbe bekerültek az emberi jogok sárba tiprásáról hírhedt államok - például Kína, Kuba, Szaúd-Arábia - képviselői is.

A tagok ráadásul regionális alapon rendre szövetséget kötöttek egymással, megakadályozva egyik-másik, az emberi jogokra fittyet hányó tagállam - Szudán, Líbia, vagy éppen Zimbabwe - elítélését.

A testület feletti kvázi gyászbeszédében Louise Arbour, az ENSZ emberi jogi főbiztosa mindazonáltal méltatta a bizottságot, felelevenítve, hogy annak idején ez a testület fektette le az emberi jogok nemzetközi rendszerének alapjait, amelynek ékessége az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata.

A főbiztos megemlítette még a népirtás, a rasszizmus és a kínzás elleni egyezményeket, s felidézte, a bizottság micsoda erőfeszítéseket tett a nők és a gyermekek jogainak érvényesítése érdekében.

"Ha ma már ez nem is számít, az a tény, hogy e szövegek kinyilvánítják, hogy a mindenkit megillető alapvető jogok elengedhetetlenek a szabadság, az igazságosság és a világbéke megvalósulásához, akkoriban tényleg forradalminak számított" - emlékeztetett Louise Arbour.

Felelevenítette azt is, hogy a 70-es évektől kezdve a bizottság közvetlenül bírálhatta a kormányokat, különleges jelentéstevői nem egyszer bizalmasan beszélhettek visszaélések áldozataival, s hogy a testület ülései az emberi jogokról folytatott diskurzus színteréül is szolgáltak.

Az új állandó testület, az Emberi Jogi Tanács létrehozását március idusán 170 tagország támogatta. Négy tagállam - az Egyesült Államok, Izrael, a Marshall-szigetek és Palau szigetállam - szavazott nemmel, három tagország - Fehéroroszország, Irán és Venezuela - tartózkodott.

A négy módosító javaslatot előterjesztő Kuba igennel voksolt, jóllehet egy sor fenntartást fogalmazott meg és a Nyugat kreációjának nevezte a tanácsot, amelynek tagjait május 9-én választják meg New Yorkban.

Noha a tanács létrehozását nem szavazta meg, Washington jelezte, hogy anyagilag támogatni fogja a testületet és részt kíván venni annak munkájában.

John Bolton amerikai ENSZ-nagykövet kijelentette: az Egyesült Államok együttműködik más tagországokkal annak érdekében, hogy az Emberi Jogi Tanács "a lehető legerősebb és leghatékonyabb legyen".

Amerika azért ellenezte a hónapokig tartó, szívós tárgyalások eredményeként létrejött tanács felállítását, mert ennél hatékonyabb szervezetet akart, olyat, amelyben nem szerezhetnek tagságot a szerinte megrögzött jogtipró államok, mint Kuba, Szudán, Mianmar vagy Zimbabwe.

MTI - fidesz.hu