Nem marad el a gyapjaslepke-invázió
Magyarország erdőinek negyedét fertőzte meg a gyapjaslepke, amelynek hernyói tavaly a legnagyobb károkat a Magas-Bakonyban és a Balaton-felvidéken okozták. Komárom-Esztergom megyében szintén komoly veszélyt jelent a kártékony lepkefaj, már közel tizenötezer hektárnyi erdő fertőzött - írja az esztergomi Hídlap.
Dátum: 2006-03-28 10:33:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=53567
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:29:36.966818, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Vaspöri Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁÉSZ) Veszprémi Igazgatóságának vezetője lapunknak elmondta, hogy olyan kártevőről van szó, amely Szibériától egészen Európa nyugati partjaiig tenyészik, de Észak-Afrika erdőségeiben is komoly károkat okoz. Magyarországon, főleg a cser- és a tölgyerdőkben, aszályos évek után körülbelül 8-10 évenként végez hatalmas pusztításokat, alig két hét alatt teljesen letarolja a fák leveleit. A gyapjaslepke hernyójának testét szőr borítja, és kifejlődése után egy olyan selyemszerű 20-30 centiméteres fonallal is rendelkezik, amelyet vitorlaként használva akár 50 - 60 kilométerre is képes "elrepülni".
A lepkék a petéket a fák törzsére rakják, ezekből áprilisra kikelnek a lárvák, amelyek a fák koronája felé másznak. Miután felfalták a teljes lombkoronát, újabb terület felé veszik az irányt mindaddig, amíg június közepén kezdetét nem veszi az úgynevezett bábnyugalom. Magyarországon a legnagyobb mértékű fertőzés Veszprém-, Heves-, Nógrád-, Borsod-megyében, valamint a Bükkben tapasztalható, összesen 206 ezer hektár terület fertőzött. Közepes és erős mértékű tarrágás jelenleg 65-75 ezer hektáros területen tapasztalható.
A fertőzés terjedésével kapcsolatban Vaspöri Ferenc elmondta, hogy délnyugatról északkelet felé vonulnak a lepkék: "2004-ben a Balaton partján, a Dél-Bakonyban kezdődött a tömeges szaporodás, és az invázió az idei évre eléri a Pilist és a Bükköt is. Komárom-Esztergom megyében majdnem 15 ezer hektárnyi terület fertőzött, ebből háromezer közepesen, 2600 pedig erősen." Környékünkön a Pilis és a Vértes erdei vannak kitéve a veszélynek, de még invázióra nem kell számítani.
Egyelőre a természetes védekezésen kívül más ellenszer nemigen van a lepkék és lárváik ellen, mert az állam sok esetben nem nyújt anyagi támogatást a megelőzésre. Vaspöri elmondása szerint a gyapjaslepke természetes ellenségei közé sorolható a fürkészlégy, illetve darázs, az arany bábrabló, a kakukk, az egér és még a béka is. Ezek az állatok különbözőképpen pusztítják el a kártevőket: a fürkészlégy például belepetézik a hernyóba, majd ott kifejlődve felfalja. A dolog szépséghibája, hogy a gyapjaslepke természetes ellenségeinek számító fajok állománya folyamatosan csökken, a fürkészdarázs például már évtizedek óta nem fordult elő Magyarországon. A vegyszeres védekezés üdülőhelyek, falvak környékén, fiatal vagy gyenge erdőben szükséges. A permetezésre a hernyók kikelése után négy-hat héttel kerül sor. A vegyszer ilyenkor már megtapad a lombokon, és a felfalt levéllel együtt bejut a hernyó testébe, ott felszívódva pedig megakadályozza a kitinképződést. Ez azért fontos, mert a gyapjaslepke évente négy-ötször vedlik és e nélkül az anyag nélkül erre nem képes, így elpusztul. Ez a módszer azonban drága: egy hektár permetezése 11-12 ezer forintba kerül, az idén 240 millió forint állami támogatás van elkülönítve erre a célra.
A Pilisi Parkerdő Bajnai Erdészetének a vezetője, Áprili Róbert a Hídlapnak elmondta, hogy nem védekeznek a gyapjaslepkék ellen, mert ehhez nincs meg a szükséges anyagi keretük. "Ha a hernyók már mindent megettek, egy idő után úgyis elpusztulnak, az erdő pedig ezután is képes újjáéledni" - fűzte hozzá Árpili.
A gyapjaslepkét a XIX. században egy francia fényképész hurcolta be Amerikába, selyemtermelés céljából. A kártevők azóta elszaporodtak, és hatalmas mértékű pusztításokat végeznek a kontinens erdőségeiben, mert nincs természetes ellenségük. A gyapjaslepke a cser- és a tölgyerdőkön kívül megél a gyümölcsfajokon és a díszfákon is, és akár a fű is szolgálhat számára táplálékul.
Forrás: Hídlap