Albínó bivalyborjú született

A Hortobágyi Nemzeti Park területén, Tiszaug közelében albínó bivaly született. Az őshonos állatokat tartó Földvári László tudomása szerint a mintegy 350-400 példányból álló hazai állományban egyedülállónak számít a fehér borjú.

Dátum: 2002-10-10 09:42:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4871
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:48:31.473154, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Hivatása szerint kereskedő, mezőgazdasági gépekkel foglalkozik Földvári László, de szabad idejében kedvtelésének hódol: őshonos állatokat nevel a Tisza partján villanypásztorral elkerített területen. A Hortobágyi Nemzeti Park részét képező vidék és a bivalyok, szürke marhák, szamarak együttes látványa valóban szemet gyönyörködtető. Mint mondja, tíz éve passziója az állattenyésztés és különösen azokat a fajokat kedveli, melyek hordozzák magukban a nemzeti sajátosságokat, melyekkel őseink is körülvették magukat. Ez számára elsősorban belső indíttatás: tanyáján gimesi rackajuhokat is tart.

Bivalyokat és szürke marhákat elsősorban a Hortobágyról lehet beszerezni, a világon mindösszesen négyezer szürke marha él, ezek legtöbbje természetesen Magyarországon. A bivaly sokáig általánosan tenyésztett állatnak számított, majd jelentősen lecsökkent a száma, haszonállatként valóban nem érdemes tartani. A Hortobágyon levágott bikák húsából német élelmiszer-ipari gyárak bébiételt készítenek, amit itthon is meg lehet vásárolni.

Az egy hete született albínó borjú a régi időkre emlékeztető, nagy testű, ritka állatok között is különlegességnek számít. Az első napok alaposan megviselték az állat szervezetét, amely - a pigmenthiány jelzéséből ítélve - gyenge immunrendszerrel rendelkezik.

A fiatal állat bőrfelületén gyulladás mutatkozik, amely az ekcémához hasonló. Az albínó bivaly életesélyei alacsonyabbak, mint fekete társaié, tovább rontott a helyzetén, hogy az első napokban testvére elszívta előle az anyatejet, mely rendkívül tápláló.

Az állatorvos szerint napról napra több az esélye az egészséges fejlődésre, és két év múlva az is kiderül, hogy az albínókra jellemző alacsony szaporító képesség a tiszaugi bivaly esetében is jellemző-e. Tehénkorára 6-7 mázsát nyom majd a vízkék szemű, Hópihére keresztelt jószág, mely ritka, mint a fehér holló.

Blahó Gabriella - Délmagyarország online