A nemzetbiztonsági bizottság ülése után sem tudunk többet

A nemzetbiztonsági bizottság ülése után sem tudunk többet az esetleges terrorfenyegetettségről, mint a közvélemény - mondta a testület pénteki zárt ülését követően Kövér László, a bizottság elnöke sajtótájékoztatón, Budapesten.

Dátum: 2006-03-31 18:39:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=53896
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:32:19.084547, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az ülésen a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkárt, az országos rendőrfőkapitányt, a határőrség országos parancsnokát, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóit hallgatták meg annak kapcsán, hogy a hét elején nyilvánosságra került: külföldi bűnözői csoportok robbantásra készülnek Magyarországon, választási nagygyűléseken.

Kövér László elmondta, hogy partnerszolgálati együttműködés keretében jutott a Nemzetbiztonsági Hivatal tudomására, hogy Magyarországon a választások megzavarására, robbantásos merényletre készülnek szlovákiai szerevezett bűnözői körök. Noha a Nemzetbiztonsági Hivatal és a társszervek kísérletet tettek az információ pontosítására és ellenőrzésére, ezek csak részben vezettek eredményre.

Az információk a mi megítélésünk szerint csak egyoldalú, és meg nem erősített információknak tekinthetők - mutatott rá a politikus, majd így folytatta: a potenciális elkövetői kör egyes személyei ismertek, háromban jelölték meg a számukat. Azokra a kérdésekre azonban hogy ezek az esetleges merényletek hol, mikor, kik ellen, miért, kinek a megbízásából történnének, ezekre nincs egyértelmű válasz. Nem vagyunk több információ birtokában, mint amikor ezek partnerszolgálati információk Magyarországra kerültek - emelte ki.

A bizonytalanság érezhető a szlovákiai hatóságok reagálásában is - mutatott rá -, hiszen ezekből látható, hogy az ottani nemzetbiztonsági szolgálat nem tájékoztatta még a saját rendőrségét sem erről az információról.

Hangsúlyozta: a bizonytalanságot, az ügy szakmai megoldását is befolyásoló politikai hibák, politikai hozzá nem értés is jelentős mértékben növelte.

Elmondta, hogy az információ március 22-én érkezett Magyarországra a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz. Az országos rendőrfőkapitányt azonban csak március 27-én értesítették, noha - jegyezte meg - nyilvánvaló, hogy elsősorban a rendőrségnek lenne a teendője a védelmi intézkedések megtétele.

Csak 29-én, tehát egy héttel később hívták össze a Terrorellenes Koordinációs Bizottságot. Kövér László feltette a kérdést: Miért kellett erre egy hetet várni? Mire való a Terrorellenes Koordinációs Bizottság, ha egy hét kellett ahhoz, hogy az ülést egyáltalán összehívják?

Rámutatott, hogy meghívta a Nemzetbizottsági Bizottság ülésére Juhász Ferenc minisztert, aki a kormány Nemzetbiztonsági Kabinetjének a vezetője. Juhász Ferenc azonban egy lakonikus hangvételű levelet küldött maga helyett, melyben jelezte, hogy a Nemzetbiztonsági Kabinet ezen ügy információit nem tárgyalta, ezért személyesen tájékoztatást adni nem áll módjában.

- Mire való a kormány Nemzetbiztonsági Kabinetje, hogyha egy ilyen súlyú ügyben - ha ez valóban akkora, amekkorát a miniszterelnök úr, és a kormányzat kommunikációjában érzékelni lehet - nem indokolt, hogy összeüljön ez a testület? - tette fel a kérdést Kövér László. Majd megjegyezte: utólag korrigálták annyiban a kommunikációt, hogy a miniszterelnök úr egyenként kommunikált a Nemzetbiztonsági Kabinet tagjaival, az illetékes miniszterekkel, de ekkor újra feltehető e kérdés.

Elmondta, hogy Lamperth Mónika belügyminiszter 2005-ben adott ki egy belügyminiszteri utasítást, melynek címe: A terrorizmus elleni fellépés egységes végrehajtására.

- Ebben az utasításban a terrorfenyegetettségnek megfelelően különböző készenléti fokozatok elrendelése A, B, C, és D betűvel jelölt, de kiderült, hogy egyik fokozatot sem rendelték el, tehát ezt az utasítást egyáltalán nem vették figyelembe - bírálta a belügyminisztert. Feltette a kérdést ismét, hogy akkor most vagy nincs terrorfenyegetettségnek kitéve, vagy pedig ki van téve ugyan, de a belügyminiszter a saját utasítását sem veszi figyelembe, ha pedig nem kell komolyan venni, akkor miért született ez az utasítás?

A miniszterelnök saját bevallása szerint 24-én, pénteken értesült a partnerszolgálati információ tartalmáról - mondta el a politikus -, de csak hétfőn, illetve kedden tájékoztatta a pártelnököket, és a köztársasági elnököt - mondta el, majd emlékeztetett rá, hogy őt csak kedden tájékoztatták, ráadásul kevesebb információ volt a birtokában, mint a széles nagyközönségnek, hiszen ez idő tájt tartott Gyurcsány Ferenc sajtótájékoztatót ez ügyben.

- Ezen a sajtótájékoztatón a miniszterelnök úr a hétvégi nagygyűléseket érintő esetleges robbantásokról, vagy azok megzavarásáról beszélt - emelte ki, majd hozzátette: szerdán korrigálták ezt az információt, és már nem csak a hétvégi programokról, hanem általában véve mindenféle kampányrendezvényről van szó. Amennyiben az utóbbi korrigálást figyelembe lehet venni, akkor felmerül a kérdés: március 22. és a következő szerdai nap között hány politikai nagygyűlés volt különféle pártok rendezésében, ezeken hány ezren vettek részt, és ezeknek a veszélyeztetettségét mennyire kell komolyan venni? Ha valóban komolyan kell venni, akkor egy héten keresztül mit csinált a kormány, és mit csináltak a rendvédelmi szervek? Ha pedig ebből az egy hetes várakozásból - amelyben úgymond megpróbálták leellenőrizni az információk valóságtartalmát - azt lehet levonni következtetésképpen, hogy mégsem akkora a fenyegetettség, amekkora a kommunikációban ennek a füstje, akkor az egész mi célt szolgál, mi az, ami itt zajlik? - sorolta kérdéseit.

Kövér László közölte azt is, hogy tisztázni kell, miként és honnan, itthonról vagy külföldről jutott a Népszabadság "az államtitkot tartalmazó" információhoz a fenyegetésről. Elmondta, hogy a kiszivárogtatás mindazonáltal - ha valóságos veszély áll fenn -, annak elhárítási folyamatát akadályozza, mert a partnerszolgálati együttműködést megterheli. A politikus megjegyezte, hogy a Népszabadság volt magas beosztású munkatársa jelenleg a nemzetbiztonsági iroda főtanácsadója.

Kövér László reményét fejezte ki, hogy a fenyegetettségre vonatkozó információk nem voltak megalapozottak, és az egész mindössze időleges riadalmat keltett.

fidesz.hu