Schröder és Balkenende az EU-ról és Afganisztánról

Németország és Hollandia összetart az Európai Unió eurómilliárdokban mérhető agrárszubvencióinak jövőjéről folyó vitában. A két ország szerint a közvetlen uniós támogatások jelenlegi haszonélvezőinek le kell mondaniuk az eddigi juttatások egy részéről - jelentette ki Gerhard Schröder német kancellár és Jan Peter Balkenende holland kormányfő azt követően, hogy csütörtökön Berlinben tárgyaltak.

Dátum: 2002-10-11 08:51:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4902
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:48:41.210191, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Schröder rámutatott: Berlin és Hága azt akarja, hogy az unió bővítése sikeres legyen. Ehhez azonban számításba kell venni a körülményeket is. Ha az EU-hoz 2004-ben csatlakozó országok is részesülni fognak közvetlen agrárszubvenciókban, érvényesíteni kell a szolidaritás elvét, azaz a rendszer jelenlegi haszonélvezőinek készen kell állniuk valamiről lemondani.

Berlin és Hága, amely a kereken 40 milliárd eurós EU-agrárköltségvetés nettó befizetője, ellenzi, hogy az unió 2004-es bővítése után a jelenlegi formájában maradjon fenn a közvetlen mezőgazdasági támogatások rendszere. E kérdésben elsősorban Franciaország és Németország között van vita. Schröder azt szeretné, ha az agrárszubvenciók oroszlánrészét besöprő Franciaország beleegyezne az agrárgazdálkodók támogatásának megnyirbálásába. Párizs azonban egyelőre hallani sem akar arról, hogy 2006-ig csökkentsék a jelenlegi uniós tagállamok termelőinek járó ártámogatás szintjét.

Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy az unió 2004-ben tíz új tagállamot vegyen fel, és ettől az időponttól kezdve terjessze ki az új tagországokra is a közvetlen mezőgazdasági támogatások rendszerét. Ha az EU mezőgazdasági politikája a jelenlegi formájában folytatódik 2004-től, azaz a bővítés időpontjától kezdve, az nyolcmilliárd euró többletköltséget okozna, és ennek egynegyede Németországot terhelné. Ezt Schröder továbbra is elfogadhatatlannak tartja.

Az uniós agrárpolitika mellett Schröder és Balkenende találkozóján szó esett az afganisztáni helyzetről is. A két ország kormánya egyetért abban, hogy a jövő év elején közösen veszik át az Afganisztánban állomásozó nemzetközi biztonsági erők (ISAF) parancsnokságát Törökországtól. Ehhez még szükség van a német és a holland parlament jóváhagyására is. A közös parancsnokság mandátuma hat hónapra és Kabulra korlátozódna.

Az ISAF-ban jelenleg húsz ország mintegy 4400 katonája teljesít szolgálatot. Németországot 1250 katona képviseli.

MTI - fidesz.hu