Németország is támogatná az EU-elnöki tisztséget
Németország is beállt annak az elképzelésnek a támogatói közé, amely szerint az EU élére kiterjedt jogkörökkel rendelkező elnököt kell választani, több évre szóló megbízatással.
Dátum: 2002-10-11 12:49:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=4921
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:48:47.202777, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Brüsszeli értesülések és sajtójelentések szerint ez azon a kötetlen eszmecserén derült ki, amelyet a héten egy brüsszeli étteremben Gerhard Schröder kancellár folytatott Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, vacsora közben.
Az eredetileg Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország által felvetett elképzelés szerint az Európai Tanácsnak, a tagországok állam- és kormányfőiből álló testületnek több évre választott elnöke lenne, aki egyrészt a külvilág felé képviselné és jelenítené meg az uniót, másrészt a politikaformálást irányítaná és hangolná össze.
Németország álláspontja mindeddig bizonytalan volt, viszont döntőnek bizonyulhat az egyébként még korai szakaszban tartó viták kimenetele szempontjából.
Nem hivatalos információk szerint az Európai Bizottság és személy szerint Prodi egyáltalán nem lelkesedik az ötletért, mert attól tart, hogy az új típusú elnöki intézmény a brüsszeli végrehajtó szerv befolyását gyengítené. Hasonló okok miatt erősen idegenkednek az elképzeléstől a kisebb tagállamok is, amelyek gyakorlatilag biztosra veszik, hogy egy ilyen intézményi megoldás a nagyobbak súlyát növelné az ő rovásukra.
Schröder mindenesetre azzal árnyalta az elnöki intézményt támogató álláspontját, hogy annak kiegyensúlyozása érdekében a brüsszeli bizottság szerepének és befolyásának megerősítését is szükségesnek nevezte.
Azzal mindenesetre a legtöbben - Schröder és Prodi is - egyetértenek, hogy az unió hathavonta változó soros elnökségének jelenlegi rendszere elavult, nehézkes, és alkalmatlan a politikai folytonosság biztosítására.
A probléma kulcsfontosságú pontokon kapcsolódik az EU mélyreható intézményi átalakulásáról jelenleg - elsősorban az Európa jövőjével foglalkozó konventben - folytatott vitákhoz. A tét annak eldöntése, hogy a majdani új intézményi rendben a tagállamok (és ezzel a kormányközi mechanizmusok), vagy az Európai Bizottság (és ezzel az úgynevezett közösségi módszer) szerepe válik elsődlegessé.
A konventben még nem alakult ki közmegegyezés erről, de Valéry Giscard d'Estaing, a tanácskozó gyűlés elnöke a jelek szerint inkább a tagállamok szerepének és befolyásának erősítése felé hajlik. A kisebb tagállamok - köztük esetleg a tagjelöltek egy részének - a küldöttei viszont várhatóan itt is az ellenkező álláspont mellett érvelnek majd.
Mindenesetre a konvent csak ajánlásokat tehet a majdani reformok ügyében, még ha az általa kidolgozandó alkotmányos szerződés jelentős mértékben befolyásolhatja is a majdani végeredményt. Az utolsó szót azonban a tagállamok mondhatják ki, amelyek a 2003 második felében, esetleg 2004 elején összehívandó kormányközi konferencián hozzák meg az unió intézményi jövőjét meghatározó döntéseket. A most forgalomban lévő elképzelések addig még sokat változhatnak.
Ezzel együtt máris széles körben tartják magukat azok a feltételezések, amelyek szerint José Maria Aznar spanyol és Tony Blair brit kormányfő, valamint Martti Ahtisaari volt finn elnök is pályázna a majdani EU-elnöki tisztségre. Igaz, Blair esetében ezt brit részről egyelőre cáfolják.
MTI - fidesz.hu