Szavazzunk!

Ötödször a rendszerváltozás óta. Vasárnap reggel 6 órától 19 óráig járulhatnak az urnákhoz a szavazók a 2006. évi országgyűlési választások első fordulóján. Eldől a pártlisták sorsa, s az, hány párt éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges, 5 százalékos küszöböt.

Dátum: 2006-04-09 10:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=54463
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:36:12.685371, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Sólyom László köztársasági elnök választási felhívásban kéri a magyar állampolgárokat, éljenek alkotmányos jogukkal, és menjenek el szavazni. Az államfő szerint a választások alkalmat adnak arra, hogy a polgárok ítéletet mondjanak a kormány és a kormánypártok munkájáról, és arról, hogy ellátta-e alkotmányos feladatát az ellenzék. Sólyom László hangsúlyozta: aki holnap elmegy választani, az a 16 éve fennálló alkotmányos Magyarországra szavaz.

A 8 millió 100 ezer választásra jogosult állampolgár - köztük 450 ezer első választó - este hét óráig adhatja le szavazatát. Az első fordulóban több mint 58 ezren szavazhatnak lakóhelyüktől távol.

Egyéni képviselőjelöltekre, területi listákra szavazunk

Az országgyűlési választáson azok a szervezetek indulhattak, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény előírásainak. A 176 egyéni választókerület jelöltjeinek túlnyomó többségét pártok indították, illetve támogatták.

Jelöltként annak a neve kerülhet fel a szavazólapra, aki 750 ajánlást összegyűjtött az adott választókerületben lakó választópolgároktól.

Területi (megyei, fővárosi) listát azok a pártok állíthattak, amelyek a területi választókerülethez tartozó egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább kettőben egyéni jelöltet tudtak indítani. Két vagy több párt - közös egyéni jelölés alapján - közös listát indíthat.

Országos listát azok a pártok indíthattak, amelyek legalább hét területi választókerületben listát tudtak állítani. Közös területi listák alapján közös országos lista indítható. Az országos listára szavazni nem lehet, ezeket a mandátumokat a pártok egyéni jelöltjeire és területi listáira leadott, mandátumot nem eredményező szavazatok arányában osztják el a listák között.

A választási rendszer

A magyar választási rendszer kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer. A vegyes választási rendszer a többségi és az arányos szisztéma keveredéséből keletkezett, a lehető legkisebb szavazatveszteség érdekében. A magyar voksolás kétfordulós, kötött pártlistákra és egyéni jelöltekre is szavazhatunk. A pártok pedig csak akkor kerülhetnek be a 386 fős, egykamarás Országgyűlésbe, ha átlépik az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

A 386 mandátumból 176-ot egyéni választókerületben lehet megszerezni, 58-at országos, 152-t pedig területi pártlistáról.

Első forduló - 2006. április 9.

Az első forduló akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint fele elmegy voksolni, és ezt aláírásával igazolja (az ebben az esetben lényegtelen, hogy a leadott szavazat érvényes-e). Itt jelöltekre, illetve a pártok területi listáira is lehet szavazni. A forduló akkor eredményes - tehát akkor lehet kiosztani a mandátumot már az első körben -, ha az adott jelölt megszerzi az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok több mint felét.

Második forduló - 2006. április 23.

Az egyéni választókerületekben akkor kell második fordulót tartani, ha elsőre nem sikerült jelöltet választani, vagy azért, mert nem ment el kellő számú választópolgár, vagy elmentek, de egyetlen jelölt sem kapta meg a szükséges támogatottságot. Ha érvénytelenség miatt kell újra az urnákhoz járulni, mindenki indulhat, de lehetőség van visszalépésre is. Ha viszont az első forduló érvényes volt, de eredménytelen, csak a három legtöbb szavazatot kapott jelölt próbálkozhat ismét, illetve az, aki a szavazatok legalább 15 százalékát begyűjtötte az első körben. Itt már az is elég, ha a választópolgárok több mint negyede részt vesz a voksoláson. Az az aspiráns jut mandátumhoz, aki a szavazatok többségét megszerzi, függetlenül attól, hogy az az összes szavazat hány százalékát teszi ki.

A második fordulóban a pártok gyakran élnek a visszalépés lehetőségével abban bízva, hogy szimpatizánsaik az esélyesebbnek tűnő szövetségesre ikszelnek majd. Az eljárási szabályozás szerint ezt a szavazás napján reggel hat óráig jelezhetik, írásban. Abban az esetben viszont, ha az egyik jelölt a második fordulóig elhalálozik, a párt nem állíthat helyébe újat.

A személyazonosságot igazolni kell

Szavazni a személyazonosságot megfelelően igazolva lehet. Elfogadják a lakcímet tartalmazó érvényes személyazonosító igazolványt (azaz a régi típusú személyi igazolvány, a személyazonosító igazolványt (kártya formátumú), útlevelet, 2001. január 1-jét követően kiállított kártyaformátumú vezetői engedélyt, ez utóbbiak azonban csak érvényes lakcímigazolvánnyal együtt fogadhatók el.

Aki a lakóhelyétől eltérő településen tartózkodik a szavazás napján, az az "Igazolás a lakóhelytől eltérő helyen történő szavazáshoz" elnevezésű nyomtatványt vigye magával a szavazókörbe. Aki a két forduló között lakóhelyet változtatott, vigye magával a "Szavazásra szolgáló lakcímigazolás a második fordulóban" elnevezésű nyomtatványt.

A választási szervek azt javasolják, hogy a szavazatszámláló bizottság munkájának megkönnyítése érdekében az Értesítőt is vigye mindenki magával.

A szavazás ideje

Szavazni csak személyesen, reggel hat órától este hét óráig lehet.

A szavazatszámláló bizottság a személyazonosság ellenőrzése után a szavazó jelenlétében lepecsételi a szavazólapot, melynek átvételét a névjegyzék aláírásával kell igazolnia.

Érvényesen szavazni a jelölt, illetőleg a lista neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet (+ vagy X).

Ha valaki elrontja a szavazólap kitöltését, és ezt még a szavazat urnába dobása előtt jelzi, a szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólapot egy alkalommal kicseréli.

A szavazólaphoz adott boríték használata nem kötelező.

Külföldi szavazás

Ha a választópolgár a szavazás napján külföldön tartózkodik, hazánk nagykövetségén vagy főkonzulátusán adhatja le szavazatát. Ennek érdekében a lakcíme szerinti jegyzőnél kellett kérnie a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét.

A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét személyesen, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján, illetve ajánlott levélben kérhette, 2006. március 17-én 16.00 óráig.

A választás első fordulóját külföldön 2006. április 2-án (az amerikai kontinensen 2006. április 1-jén) már megtartották. Az Országos Választási Iroda (OVI) tájékoztatása szerint a külképviseleti szavazáson 84,43 százalékos volt a részvétel. A megadott határidőig 8.111 választópolgár kérte külképviseleti névjegyzékbe vételét, és 6849 szavazat érkezett.

Az Országos Választási Bizottság április 7-én, pénteken válogatta szét a külképviseleteken az elmúlt vasárnap leadott közel hétezer szavazatot. A budapesti választási központba érkezett urnákat először megvizsgálták, érintetlenek-e, majd a sajtó jelenlétében valamennyit felbontották. A leadott 6849, borítékba zárt szavazatot először megyénként, majd egyéni választókerületenként, 176 felé osztották szét. A 176 egyéni választókerület elnöke szombaton Budapestről elszállíttatta a szavazatokat tartalmazó csomagot, majd az április 9-i szavazóköri zárást követően, a lapokat belekeverik a kijelölt szavazóköri urnákba, hogy a szavazatok titkossága ne sérüljön.

A második fordulót a hazai választás napján, azaz 2006. április 23-án (az amerikai kontinensen 2006. április 22-én) tartják.

Az OVI interneten elérhető hivatalos adatai szerint mind a 176 egyéni választókerületet érinti a külföldi szavazás.

9 óráig a választásra jogosultak 11,39 százaléka adta le szavazatát

Az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint az országgyűlési képviselő-választások első fordulójában 9 óráig a választásra jogosultak 11,39 százaléka adta le szavazatát.

A legtöbben Jász-Nagykun-Szolnok megyében voksoltak. 2002-ben a választásra jogosultak 8,81 százaléka voksolt kilenc óráig. Az Országos Választási Iroda a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról.

Rytkó Emília, az OVI vezetője szerint este 10 és 11 óra között meglesz az első forduló előzetes eredménye, a hivatalos adatokat azonban csak hétfőre állapítják meg a választási bizottságok.

Deményné Kertész Krisztina, a választási iroda informatikai vezetője elmondta: most először "szavazóköri mélységig" teszik közzé az adatokat az interneten. Az átláthatóság és a biztonság érdekében a számítógépes rendszerben minden tranzakciót naplóznak és minden adatállapotot megőriznek.

Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt három hónapban összesen 107 kifogást bírált el a testület, a határozatok negyede került a Legfelsőbb Bíróság elé, amely csupán egy esetben változtatta meg a bizottság döntését.

A voksolást várhatóan 300 újságíró és 160 külföldi megfigyelő kíséri figyelemmel az OVI központjában.

Az árvíz elleni védekezésben érintett szavazókörökben már öt órától lehet voksolni, de ott is este hétkor zárják le az urnákat. Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője közölte: nem befolyásolja a választásokon való részvételt az árvíz miatt elrendelt, rendkívüli és más fokozati szinteken folyó védekezés, mindenki számára biztosítva van állampolgári jogainak gyakorlása.

Meghalt egy szavazó Cegléden

Rosszul lett egy idős férfi Cegléden, a város egyik szavazóhelyiségében, és a kórházba szállítás közben elhunyt. Az idős ember feleségével érkezett 8 óra után a 17. szavazókör helyiségbe, de mielőtt leadta volna szavazatát, rosszul lett, és elveszítette az eszméletét - közölte Balogh Edit, a választási iroda vezetője.

A mentők néhány percen belül megérkeztek, ám a férfi a kórházba szállítás közben a mentőkocsiban meghalt - mondta el Győri Pál, az Országos Mentőszolgálat sajtóreferense.

Budapesten reggeli órákban hat esetben riasztották rosszullét miatt a mentőket budapesti szavazóhelyiségekhez.

Négy alkalommal idős emberek rosszulléte miatt kellett a mentősöknek segítséget nyújtaniuk. Két esetben sérüléshez hívtak mentőt szintén idős választópolgárokhoz, akik a elestek és megsérültek.

Mozgóurnát a szavazóbizottságtól lehet kérni

Az Országos Választási Iroda közölte: mozgóurnát a szavazás ideje alatt a szavazatszámláló bizottságnál lehet igényelni. A beteg, mozgásukban korlátozott embereket, kérésre, a szavazatszámláló bizottság két tagja mozgóurnával keresi fel.

Aki nem tud olvasni, illetve, akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár segítségét is kérheti. Ha nincs ilyen ember, akkor az érintett a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségével is voksolhat.

11 óráig a választásra jogosultak 27,23 százaléka adta le szavazatát

Továbbra is magasabb a részvétel a parlamenti választások első fordulójában, mint 2002-ben volt. Az országgyűlési képviselő-választások első fordulójában vasárnap délelőtt 11 óráig a választásra jogosult mintegy 8,1 millió választópolgár 27,23 százaléka adta le szavazatát.

Az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint a választás első öt órájában összesen 2 millió 179 ezer választó járult az urnákhoz.

Tizenegy óráig a legtöbben Békés megyében (29,03 százalék), a legkevesebben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (23,37 százalék) voksoltak.

A fővárosban a választók 28,91 százaléka szavazott délelőtt

tizenegy óráig.

A négy évvel ezelőtti parlamenti választás első fordulójában - a mostani 27,23 százaléknál kevesebben - a választásra jogosultak 26,37 százaléka voksolt az első öt órában.

Csak kerülettel megjelölt igazolással lehet Budapesten szavazni

Csak azok szavazhatnak igazolással Budapesten, akiknek az igazolólapján a városnév mellett, valamelyik kerület száma is szerepel - tájékoztatta vasárnap a fővárosi választókerületek elnökeit és a szavazatszámláló bizottságokat az Országos Választási Bizottság.

A testület az egyik szavazókör kérésére fogalmazta meg álláspontját, ahol olyan szavazó probált meg szavazni, akinek az igazolásán nem szerepelt a kerület megnevezése. Ez azt jelenti, hogy elveszhet azoknak a szavazata, akiknek a lakóhelye szerint illetékes jegyző olyan igazolást állított ki, amelyen csak a Budapest megjelölés szerepel, a kerület nem.

Részvétel: 38,22 százalék félidőben

13 óráig a a választásra jogosultak 38,22 százaléka adta le szavazatát, ami 3 millió 54 ezer voksot jelent. 2002-ben ugyanebben az időben a szavazásra jogosultak 40,19 százaléka járult az urnákhoz.

Budapesten a II. kerületben szavaztak a legtöbben 13 óráig

Budapesten a II. kerületben mentek el a legtöbben voksolni a szavazás első félidejében, a legkevesebben pedig a VIII. kerületben éltek az országgyűlési képviselő-választás első fordulójában 13 óráig a választójogukkal.

Az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint a II. kerületben 13 óráig 47,86 százalékos volt a részvételi arány. A legkevesebben a VIII. kerületben szavaztak, ahol a választásra jogosultaknak mindössze 37,32 százaléka járult az urnákhoz.

Országosan is Budapesten volt a legmagasabb a részvételi arány, 13 óráig a választásra jogosult budapestiek 44,25 százaléka, összesen 603.800 fő szavazott.

A fővárosban mintegy 1 millió 365 ezren szerepelnek a választási névjegyzékben.

A négy évvel ezelőtti parlamenti választások első fordulójában eddig az időpontig valamivel többen szavaztak a fővárosban, 2002-ben a választásra jogosultak 45,54 százaléka adta le voksát 13 óráig.

Nem kötelező a boríték használata a szavazáskor

Nem kötelező az állampolgároknak borítékba tenniük a szavazólapokat, de a választási bizottságoknak ki kell adniuk a borítékokat - mondta el Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke vasárnap.

A választási bizottságoknak a szavazólapokkal együtt oda kell adniuk a választóknak a borítékot is, azonban a választópolgár szabadon dönthet arról, hogy a szavazólapokat a borítékba téve dobja-e be az urnába vagy sem - mondta az OVB elnöke. Közölte azt is, hogy a borítékokat a választási bizottságnak nem kell lepecsételniük.

18 győri szavazó csak egy szavazólapot kapott

Tizennyolc szavazónak csak az egyik szavazólapot adták át Győrött a 2-es számú országgyűlési egyéni választókerület 75. szavazókörében - mondta el az MTI-nek Szórádi Sándorné, az illetékes választási bizottság elnöke vasárnap.

Közlése szerint az üggyel kapcsolatban az állampolgárok részéről kifogás nem érkezett. A szavazatszámláló bizottság kereste fel a választási irodát, s kért tanácsot arról, hogyan lehet a figyelmetlenséget korrigálni.

Az a döntés született, ha a választópolgárok visszamennek a szavazókörbe, jegyzőkönyv rögzítése mellett megkapják az egyéni jelölteket tartalmazó szavazólapot, és pótlólag leszavazhatnak, hogy ne sérüljön alkotmányos joguk - mutatott rá.

Szórádi Sándorné tájékoztatása szerint az érintettek közül egy választópolgár már vissza is ment voksolni.

15 óra: 48,89 százalékos az országos részvétel

Vasárnap 15 óráig a választásra jogosult mintegy 8,1 millió választópolgár 48,89 százaléka adta le szavazatát.

Az Országos Választási Iroda adatai szerint a választás első kilenc órájában összesen 3 millió 920.600 választó járult az urnákhoz.

Érvényes a szavazás Budapesten

Érvényes a szavazás Budapesten és Pest megyében, ugyanis a részvételi arány elérte, illetve meghaladta az 50 százalékot az országgyűlési képviselőválasztás első fordulójában.

Tizenöt óráig a legtöbben Budapesten (55,29 százalék), a legkevesebben Bács-Kiskun megyében (44,8 százalék) voksoltak.

A négy évvel ezelőtti parlamenti választás első fordulójában - a mostani 48,89 százaléknál többen - a választásra jogosultak 51,78 százaléka voksolt 15 óráig.

Tornakápolnán 82 százalékos a részvétel: 25 lakosból 19 szavazott

Négy híján valamennyi tornakápolnai lakos leadta szavazatát délután óráig, a kicsiny Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települést a szavazási részvételi arány így meghaladta a 82 százalékot - közölte a körjegyző vasárnap délután.

A huszonöt állandó lakosú, a megye legkisebb - a polgármesterrel együtt négy tagú - önálló önkormányzatával rendelkező település 23, névjegyzékbe vett választópolgára közül 19-en éltek állampolgári jogukkal, s szavaztak délután három óráig - mondta el Barcsák Nagy Beáta Dóra körjegyző.

A 2002-es választásokon valamennyi tornakápolnai választásra jogosult lakos voksolt.

Az OVB este 7 óra után teszi közzé határozatait

Az Országos Választási Bizottság csak este 7 óra után teszi közzé vasárnapi ülésein született határozatait - közölte Szigeti Pétert a testület elnöke.

Országosan érvényes az első forduló: fél hatig 61,72 százalékos volt a részvétel

Az Országos Választási Iroda adatai alapján délután fél hatig a szavazók 61,72 százaléka ment el szavazni.

A legtöbben Közép-Magyarországon (65,48 százalék), a legkevesebben az Észak-Alföldön (58,65 százalék)voksoltak. Négy éve ebben az időben a megjelentek aránya 65,56 százalék volt.

A legtöbben továbbra is Budapesten szavaztak, itt a szavazópolgárok 67,37 százaléka voksolt, a legkevesebben Bács-Kiskun megyében (57,97 százalék) járultak az urnákhoz.

Elcserélték a szavazólapokat

Mintegy ezer rossz szavazólapot találtak két szavazókörben a Békés megyei Tótkomlóson, ahol a szomszédos választókerület szavazólapjait adták a választóknak.

Két tótkomlósi szavazóhelyiségben rossz szavazólapot kaptak a választók. Az összesen közel ezernégyszáz lap közül ezer ugyanis egy másik választókerültbe szólt, vagyis azok a jelöltek szerepeltek a papíron, akikre ebben a körzetben nem is lehetett volna szavazni. A hibát az 54. szavazó fedezte fel, aki erre a felhívta a választási bizottság figyelmét is.

A választás mintegy fél órán keresztül szünetelt a két szavazókörben. Tótkomlós jegyzője nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogyan fordulhatott elő a szavazólapok cseréje. Úgy tudjuk, hogy a Békés megyei 7. számú, mezőkovácsházi központú, szavazókörökben nem volt hiány a szavazólapokból, vagyis ezt a mintegy ezer példányt a szükséges darabszámon fölül nyomtatták. Arról egyelőre nincs információ, hogy mi lesz a rossz szavazólapon leadott voksok sorsa, illetve, hogy kit terhel a felelősség a tévedésért.

Forrás: MTI, Országos Választási Iroda, MNO, Hír TV

fidesz.hu