Ellentmondások a nyolc pontban

Programjának feladását kéri nyolc pontjában a Fidesztől Dávid Ibolya, az MDF elnöke. A követelés pontjai egymásnak is ellentmondanak, egy részük közgazdasági nonszensz, ráadásul az MSZP- SZDSZ sztereotípiái köszönnek bennük vissza.

Dátum: 2006-04-13 12:23:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=54730
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:38:34.732938, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Dávid Ibolya szerint a költségvetést rendbe kell tenni, mert a költségvetés hiánya, az államadósság mérete veszélyezteti a gazdaság, az ország stabilitását. Ezzel nem lehet vitatkozni, különösen a választások első fordulójáig visszatartott, friss államháztartási adatok fényében. Csakhogy ez a Fidesz programjában is szerepelt. Az viszont nincs rendjén, hogy Dávid Ibolya úgy véli: a Fidesz "felelőtlen ígéretei" veszélyeztetik az ország stabilitását. Nem a Fidesz, hanem az MSZP-SZDSZ-kormány felelőtlen, dilettáns és hozzá nem értő gazdaságpolitikája miatt omlott össze 2002 óta eddig minden évben menetrendszerűen a költségvetés.

Az MDF elnök asszonya szerint az azonnali 10 százalékpontos járulékcsökkentés és a százezer forintos minimálbér százezer embert tenne munkanélkülivé, csődbe juttatná a vállalkozásokat, és romba döntené a költségvetést. Dávid Ibolya itt téved: a Fidesz a százezer forintos minimálbért 2010-ig kívánta bevezetni, és nem azonnal. A járulékcsökkentést valóban 2006. július 1-jétől kívánja bevezetni nagyobbik párt, ám az, hogy a kisebb közterhek elbocsátással és vállalkozások tönkremenetelével járnak közgazdasági nonszensz, amellyel még az MSZP sem érvelt soha.

A magántulajdon szentsége valóban a konzervatív politika alapja, ám a "tiszta kezek" politikáját meghirdető elnök asszonynak tudni kellene: mindez nem jelentheti a törvénytelenül szerzett vagyon védelmét. Dávid Ibolya harmadik pontja így ellentmond a saját hatodik pontjának, a korrupció elleni harcnak. Hogyan lehet úgy hatékonyan harcolni a korrupció ellen, ha nem vitatható el a bűncselekmény útján szerzett vagyon?

Az Európai Unió iránt elkötelezett konzervatív, jobboldali párt nem alkalmaz tőke- és idegenellenes kijelentéseket, nem riaszthatja el a külföldi befektetőket - írja Dávid Ibolya a hatodik pontban. De, alkalmazhat, az elnök asszony ebben is téved. Franciaországban az elmúlt hónapokban akadályozták meg egy nemzeti acélipari cég felvásárlását. A vevő egy brit cég lett volna, amely indiai többségi tulajdonban volt. Ugyanez lett a sorsa a spanyol energiaszektorba belépni kívánó olasz cégeknek. Sőt az Egyesült Államokban a múlt hónapban akadályozták meg egy szaúd-arábiai cég kikötőfelvásárlási próbálkozását. Ráadásul minden európai uniós tagállamban a közbeszerzések 70-80 százalékát a saját vállalkozóik nyerik el, akik szintén képesek munkát adni munkavállalók millióinak. Ez ma az európai trend.

A hálapénz száműzése az egészségügyből évtizedekre visszanyúló célkitűzés. Csakhogy a jelenség éppen azért alakult ki, mert krónikusan alulfinanszírozták az ágazatot. Az egészségügyben eddig is lehetőség volt a tőkebevonásra, csak éppen nem nőttek ki a földből a magánkórházak. A privatizációtól önmagában nem lenne olcsóbb az egészségügyi ellátás. Ha az állam ki akar hátrálni az ágazatból, akkor veszélybe kerül a rendszer egyetlen eddigi előnye: az, hogy valamilyen ellátásban mindenki részesül.

A hetedik pont szintén csúsztatás, amelyben MSZP-SZDSZ-es sztereotípiák köszönnek vissza: Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök is bevett a kormányába szélsőséges pártokat, ha éppen úgy hozta a helyzet. A Fidesz-kormánynak nem a MIÉP, hanem az MDF volt a tagja, önkormányzati szinten pedig Steiner Pál V. kerületi MSZP-és polgármester is együttműködött a MIÉP-pel, ha érdekei úgy kívánták.

Dávid Ibolya nyolcadik pontjában az MDF által elszenvedett vélt vagy valós kampánysérelmekért kér elégtételt. Romsics-ügyben a bocsánatkérés ország-világ nyilvánossága előtt megtörtént. Ezt az elnök asszony minősítette később úgy, hogy szerinte Orbán Viktor nem volt őszinte.

Forrás: Magyar Nemzet