Véget ért az országgyűlési választások 2. fordulója

Vasárnap este hét órakor véget ért a szavazás második fordulója, ezzel befejeződött a 2006-os országgyűlési választás. Az időeltolódás miatt már szombaton megkezdődött a magyar képviselőválasztás második fordulója a külképviseleteken. Az amerikai kontinensen tegnap szavazhattak, Ausztráliában pedig szombaton késő este vette kezdetét a voksolás. Hivatalos és végleges eredmény azonban csak május 7-8-a körül várható.

Dátum: 2006-04-23 09:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=55245
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:41:14.577291, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Reggel 6 órakor megkezdődött a szavazás az országgyűlési választások második fordulójában, amelyben 5 millió 79 ezer választásra jogosultat várnak este 7 óráig az 1.854 településen kialakított szavazókörökben az urnákhoz.

Az amerikai földrészen helyi idő szerint tegnap tartották meg a magyarországi parlamenti képviselőválasztás második fordulóját. New Yorkban a 343 szavazóból 226-an adták le voksukat, Washingtonban 120-an járultak az urnákhoz, míg a kanadai Torontóban a 122 szavazóból 85-en voksoltak.

Ausztráliában csak szombaton késő este vette kezdetét a voksolás.

110 körzetben, ötmillió szavazót várnak a szavazókörök

A választás második fordulója - az amerikai földrész és Ausztrália kivételével - mindenütt helyi idő szerint vasárnap 6 órától 19 óráig tart.

Magyarországon mintegy ötmillió szavazó voksohat abban a 110 egyéni körzetben, ahol az első forduló nem volt eredményes. Most a választópolgárok csak egy szavazócédulát kapnak. A szavazólapokon az első fordulóban első három helyezést elért jelölt neve szerepel, illetve mindenki, aki a 15 százalékot elérte az adott választókerületben és a cédulák kinyomtatása előtt nem lépett vissza. Bármely jelölt a szavazás befejezéséig bármikor visszaléphet, azonban a kampánycsend miatt erről péntek éjfél után már csupán a szavazólapról értesülhetnek a választók. A visszalépett jelölt neve - amennyiben idejében jelezte -, már nem szerepel a szavazólapon. Azokban a körzetekben, ahol a szavazólap nyomdába adásáa után lépett vissza valamelyik jelölt, a szavazólapokon filctollal áthúzzák a visszalépett jelölt nevét.

Csak akkor érvényes a szavazás, ha azon az adott választókerületben a választópolgárok több mint 25 százaléka részt vesz. A legtöbb voksot szerző jelölt szerez mandátumot, a második és harmadik helyen végző jelöltek szavazatai "elvesznek".

Igazolni kell a személyi azonosságot és a lakcímet is

A választópolgároknak ugyanazokat a dokumentumokat kell magukkal vinniük, mint az első forduló napján: a lakcímüket is tartalmazó személyi igazolványukat, vagy új típusú, kártya formátumú személyazonosító okmány esetén lakcímigazolványukat is. A személyazonosító igazolvány helyettesíthető az új típusú jogosítvánnyal vagy útlevéllel is, de utóbbiakhoz is mellékelni kell a lakcímigazolványt.

A mozgásukban korlátozottakat a szavazatszámláló bizottság két tagja mozgóurnával keresi fel. Mozgóurnát a szavazás napja előtt a lakóhely szerinti polgármesteri hivatalban, a helyi választási irodánál, vagy a szavazás napján az "Értesítőben" megjelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságától lehet kérni.

A szavazatszámláló bizottságnak a választópolgár előtt le kell pecsételnie az átadott szavazólapot. A bizottság köteles egy borítékot is mellékelni, továbbá biztosítania kell a szavazás titkosságának feltételeit. A választó dönthet arról, felkeresi-e a szavazófülkét vagy sem. A kitöltött szavazólapot a szavazatszámláló bizottság előtt a borítékban kell az urnába dobnia.

Érvényesen szavazni a jelölt, illetve a jelölő szervezet neve alatti, illetve melletti körbe írt "X" vagy "+" jellel lehet, minden más jelzést - például bekarikázást vagy aláhúzást - a szavazatszámláló bizottság tagjai érvénytelenítenek. Érvénytelen voksnak számít a több jelölt "körébe" írt "X" vagy "+" jel is, ugyanúgy, mint az üresen hagyott szavazólap.

Ha a szavazólap kitöltését a választópolgár elrontja, egy alkalommal újat kérhet a szavazatszámláló bizottságtól. Amennyiben a választópolgár úgy gondolja, hogy a voksolás körülményeiben szabálytalanság történt, kérheti, hogy az esetről a bizottság a jegyzőkönyvben készítsen jelentést.

Fontos tudni, hogy azok, akik a lakóhelyüktől távol lesznek a szavazás napján, csak az első forduló előtt kikért igazolással szavazhatnak tartózkodási helyükön. Az igazoláson fel kellett tüntetni budapesti tartókodás esetén a kerületet is, ennek hiányában nem fogadják el azt. Ugyanakkor arra is lehetőségük van a szavazóknak, hogy - bár korábban igazolást kértek -, mégis az eredeti lakhelyükön szavazzanak. Az első fordulóra 57 999, a másodikra pedig 46 144 szavazó kért ilyen jellefű igazolást.

Mozgóurnát a szavazóbizottságtól lehet kérni

Mozgóurnát a szavazás ideje alatt a szavazatszámláló bizottságnál lehet igényelni - közölte az Országos Választási Iroda.

A beteg, mozgásukban korlátozott embereket, kérésre, aszavazatszámláló bizottság két tagja mozgóurnával keresi fel.

Aki nem tud olvasni, illetve, akit testi fogyatékossága, vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár segítségét is kérheti. Ha nincs ilyen ember, akkor az érintett a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségével voksolhat.

110 egyéni és 64 országos listás helyért folyik a küzdelem

A választás első fordulójában 66 egyéni választókörzetben eredményes és érvényes volt a szavazás, így ezekben már nem lesz második forduló. Mivel mindenhol érvényes volt a választás, a területi listás mandátumokat ki lehett osztani, ám a lehetségesnél hat hellyel kevesebbet kaptak a pártok (a kevés szavazathányad miatt ennyi "felcsúszott" az országos listára: az OVB kiszámolja, hogy egy területi listás mandátumhoz mennyi szavazat szükséges, s ahol a pártok ezt nem szerzték meg, ott kevesebb mandátumot osztanak ki), összesen 146-ot. Az országgyűlési választások második fordulójában 110 egyéni és 64 országos listás helyért folyik a küzdelem. Az országos listára az állampolgárok közvetlenül nem szavaznak, innen töredékszavazatok alapján kaphatnak mandátumot a pártok. A töredékszavaztok két helyről származhatnak: egyrészt az egyéni választókerületekből, másrészt a területi listán nem hasznosult szavazatokból.

Töredékszavazatnak minősülnek: az egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; a területi választókerületben - a választás érvényes fordulójában - a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták.

Ezek a töredékszavaztok kerülnek fel az országos listára, ahol egy bonyolult matematikai eljárás során osztják szét a pártok között a mandátumokat.

Részvétel 7 órakor: 1,76 százalék

Az országgyűlési képviselő-választás második fordulójában vasárnap reggel 7.00 óráig a választásra jogosultak 1,76 százaléka adta le szavazatát.

Az országos részvételi arány két héttel ezelőtt ugyanebben az időpontban 1,66 százalék volt.

9 óráig a választásra jogosultak 11,66 százaléka adta le voksát

Az országgyűlési képviselő-választás második fordulójában vasárnap reggel 9.00 óráig a választásra jogosultak 11,66 százaléka adta le szavazatát.

Az Országos Választási Iroda adatai szerint a második fordulóban választásra jogosult 5 millió 79 ezer választópolgár közül 586.900 járult a 6.775 szavazókörben elhelyezett urnákhoz.

A részvételi arány 9 órakor Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb, 14,25 százalék, ebben a megyében 30.700-an járultak az urnákhoz. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 10,27 százalék, ebben a megyében 13.600-an voksoltak.

A fővárosban a választók 9,22 százaléka, 77.500 választópolgár adta le szavazatát reggel 9 óráig.

Az országos részvételi arány két héttel ezelőtt, a választások első fordulójában ugyanebben az időpontban 11,39 százalék volt.

11 óráig több mint 1 millió 300 ezren szavaztak

Vasárnap 11.00 óráig a választásra jogosultak 26,59 százaléka adta le szavazatát.

Az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint a második fordulóban választásra jogosult 5 millió 79 ezer választópolgár közül 1.338.900 járult a 6.775 szavazókörben elhelyezett urnákhoz.

A részvételi arány 11 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 28,48 százalék, ebben a megyében 77.800-an járultak az urnákhoz. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 22,91 százalék, ebben a megyében 30.300-an voksoltak.

A fővárosban a választók 26,29 százaléka, 221.500 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.

Az országos részvételi arány két héttel ezelőtt, a választások első fordulójában ugyanebben az időpontban 27,23 százalék volt.

Négy éve, a parlamenti választás második fordulójában a jogosultak 30,27 százaléka szavazott 11 óráig.

13 óra: 36,32 százalékos az országos részvétel

Érvényes az országgyűlési választások második fordulója, mivel a 110 egyéni választókerületben meghaladta a részvétel a 25 százalékot.

Vasárnap 13.00 óráig a választásra jogosultak 36,32 százaléka adta le szavazatát. A második fordulóban választásra jogosult 5 millió 79 ezer választópolgár közül 1.829.900 járult a 6.775 szavazókörben elhelyezett urnákhoz.

A részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 37,73 százalék, ebben a megyében 318.000-en járultak az urnákhoz. A legalacsonyabb részvételi arány Zala megyében volt, 31,89 százalék, ebben a megyében 46.900-an voksoltak.

A fővárosban a választók 40,63 százaléka, 342.900 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

Az országos részvételi arány két héttel ezelőtt, a választások első fordulójában ugyanebben az időpontban 38,22 százalék volt.

Négy éve, a parlamenti választás második fordulójában a jogosultak 42,82 százaléka szavazott 13 óráig.

15 óráig a választásra jogosultak 45,03 százaléka adta le voksát

15.00 óráig 2.270.200 választópolgár járult a 6.775 szavazókörben elhelyezett urnákhoz. Ez a választásra jogosultak 45,03 százaléka.

A részvételi arány 15 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 45,79 százalék, Zala megyében a legalacsonyabb, 41,16 százalék.

Az országos részvételi arány két héttel ezelőtt, a választások első fordulójában ugyanebben az időpontban 48,89 százalék volt.

17.30 óra: 57,63 százalék

Az országgyűlési képviselő-választás második fordulójában vasárnap 17.30 óráig a választásra jogosultak 57,63 százaléka adta le szavazatát.

Az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint a második fordulóban választásra jogosult 5 millió 79 ezer választópolgár közül 2 millió 908 ezer járult a 6.775 szavazókörben elhelyezett urnákhoz.

A részvételi arány 17.30 órakor Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, 59,83 százalék, ebben a megyében 121,1 ezren járultak az urnákhoz. A legalacsonyabb részvételi arány Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt, 53,50 százalék, ebben a megyében 112,1 ezren voksoltak.

A fővárosban a választók 62,27 százaléka, 527 ezer választópolgár adta le szavazatát 17.30 óráig.

Az országos részvételi arány két héttel ezelőtt, a választások első fordulójában ugyanebben az időpontban 61,72 százalék volt. (Négy éve, a parlamenti választás második fordulójában a jogosultak 67,87 százaléka szavazott 17.30 óráig.)

A következő, a végleges részvételi adatok az éjszakai órában lesznek elérhetőek az OVI honlapján.

Több mint 46 ezren szavazhatnak lakóhelyüktől távol

Több mint 46 ezren szavazhatnak lakóhelyüktől távol az országgyűlési választás második fordulójában - tette közzé az Országos Választási Iroda internetes honlapján vasárnap.

Az adatok szerint 46.144 választópolgár kérte, hogy lakóhelyétől távol szavazhasson. A választóknak még az első fordulót megelőzően kellett igazolást kérniük, a két forduló között erre már nem volt lehetőség.

Ezek a választók nem szerepelnek az országos választói névjegyzéken, mert amikor igazolást kértek arra, hogy máshol szavazhassanak, a választási iroda törölte őket a névjegyzékből.

Akkor kerülhetnek fel ismét a névjegyzékbe, ha elmennek szavazni, ahol újra regisztrálják őket.

Az OVI világhálós honlapján jelenleg 5.028.000 választó szerepel a névjegyzékben. Ez az adat este 7 óráig legfeljebb az említett 46 ezer választó számával egészülhet ki, amennyiben valamennyien részt vesznek a szavazáson.

A Magyarországon szavazók választói névjegyzéke nem tartalmazza továbbá a külképviseleti névjegyzékbe vett választók számát.

64,34 százalék volt a részvételi arány a második fordulóban

Az országgyűlési választások második fordulójában a részvételi arány 64,34 százalék volt a leadott szavazatok 98,07 százalékának összesítése alapján.

A szavazatok teljes összegzése, ezzel a végleges részvételi arányt a külföldről beérkezett szavazatokkal együtt később állapítja meg az Országos Választási Iroda (OVI).

Az OVI hivatalos honlapján szereplő adatok szerint a választók belföldi névjegyzékében 4 millió 955 ezer választópolgár szerepelt.

A részvételi arány a legmagasabb - 70,75 százalékos - Budapesten volt, ez 584 ezer választót jelent.

A megyék közül a legmagasabb részvételi arányt Győr-Moson Sopron megyében (66,9 százalék, 131,9 ezer szavazat), a legalacsonyabbat Jász-Nagykun-Szolnok megyében (59,42 százalék, 122,1 ezer szavazat) rögzítették.

Várhatóan 209 koalíciós képviselő az Országgyűlésben

Az MSZP 185, a Fidesz-KDNP 165, az SZDSZ 18, az MDF 11, a Somogyért Egyesület 1 mandátumot szerez az új parlamentben, a koalíció közös jelöltjei pedig 6 helyet szereznek meg a szavazatok 98,07 százalékos feldolgozottsága alapján .

Az Országos Választási Bizottság honlapján közzétett becslés szerint tehát a kormánykoalíció 209 helyet szerezhet meg a 386 képviselői székből. Ez éppen annyi, mint amennyi 1998-ban a Fidesz vezette koalíció többsége volt.

Forrás: valasztas.hu, MNO, MTI,

fidesz.hu