Húsz éve történt a csernobili atomerőmű-baleset

A magyar lakosság körében nincs kimutatható egészségügyi hatása a húsz évvel ezelőtt bekövetkezett csernobili atomerőmű-balesetnek - mondta Aszódi Attila, a Nukleáris Technikai Intézet igazgatója az MTI-nek nyilatkozva.

Dátum: 2006-04-24 19:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=55348
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:41:45.919749, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézete és a Magyar Nukleáris Társaság az 1986. április 26-án történt tragikus eseményre emlékezve tartott a témában sajtótájékoztatót hétfőn Budapesten.

Koblinger László fizikus az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanulmányát ismertetve arról beszélt, hogy hetven év alatt összesen mintegy négyezer áldozattal lehet számolni a csernobili balesettel kapcsolatban, jóllehet nehéz kimutatni a közvetlen hatást.

A tanulmány szerint egyértelműen azonosíthatóan ez idáig 60 áldozata van a balesetnek, ők olyanok, akik az atomerőműben dolgoztak, illetve a mentési munkálatokban vettek részt. Az említett áldozatok között kilenc olyan is van, aki gyermek volt a baleset bekövetkezésekor, később pedig pajzsmirigyrákban halt meg.

Az Országos Atomenergiai Hivatal főigazgató-helyettese elmondta azt is, hogy a sugárzás ártalmai csak nagyon nagy időkéséssel, 5-15 évvel a besugárzás után, nem önállóan azonosítható betegségfajtaként jelentkeznek, hanem bizonyos rákos megbetegedések valószínűségét növelik.

Közölte: a nagy időbeli eltolódás miatt csak megbecsülni lehet, hogy egy adott populációban tapasztalt rákos megbetegedések közül melyiket okozhatta a sugárzás.

Koblinger László ismertetése szerint az említett négyezer áldozat abból az összesen hatszázezer emberből kerül majd ki, akik részt vettek a mentési munkálatokban, vagy a nagyon szennyezett területekről lettek kisebb-nagyobb késéssel kitelepítve.

Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a halálozási statisztikák szerint hatszázezer emberből mintegy 100-150 ezer ember rákban hal meg, tehát ebben az esetben hasonló nagyságrendből kell majd kimutatni a négyezres többletet.

Aszódi Attila az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy az 1986-os magyarországi kommunikáció több hibát is vétett. Egyrészt a Szovjetunió részéről is volt titkolódzás, de a magyar állami vezetők is megpróbálták megvédeni a szovjet vezetés hírnevét.

A kommunikációs hibák ugyanakkor nem tekinthetők olyannak, amelyek bármilyen káros egészségügyi hatások bekövetkezését segítették volna elő a lakosság körében - hangoztatta.

Ismertetése szerint 0,5 és 1 milliszívert közötti az a többletdózis, amelyet a magyar lakosság átlagosan elszenvedett.

Rámutatott: az éves természetes háttérsugárzás 20-30 százaléka volt az akkori többletsugárzás, ez pedig nem tekinthető akkora változásnak, amely miatt a magyar lakosságra nézve következményekkel kellene számolni.

A Nukleáris Technikai Intézet igazgatója hangsúlyozta: a magyar statisztikákat ma is figyelik, és például a gyermekkori rákstatisztikákban sem lehet látni olyan változásokat, amelyeket összefüggésbe lehetne hozni Csernobillal.

A sajtótájékoztatón Aszódi Attila beszámolt arról a tavaly május-júniusi magyar tudományos expedícióról, amely egyebek között megállapította, hogy a reaktorbaleset hatása az erőmű 30 kilométeres környezetében ma is jól mérhető, de a radioaktivitás szintje "az élővilág által tolerálható". Ugyanakkora a csernobili erőmű körüli lezárt zóna fenntartása hosszú távon is indokolt.

A Kijevben ellenőrzés céljából vásárolt tejben, és kenyérben nem találtak a szokásostól, vagy elfogadhatótól eltérő izotóp-összetételt.

A szakemberek a tájékoztatón elmondták azt is, hogy a csernobili reaktor fölé új szarkofágot építenek, amelynek műszaki terveit hamarosan elkezdik kidolgozni.

MTI - fidesz.hu