Juscsenko nemzetközi pénzügyi segítséget kért Csernobil miatt
Nemzetközi pénzügyi segítséget kért a gazdag országoktól a csernobili katasztrófa következményeinek felszámolásához Viktor Juscsenko ukrán elnök hétfőn Kijevben a nukleáris szerencsétlenség 20. évfordulóján rendezett ünnepségeken.
Dátum: 2006-04-24 20:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=55351
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:41:46.809564, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Juscsenko a tragédiáról rendezett nemzetközi konferenciát megnyitva arra szólította fel az ottawai jegyzőkönyv aláíróit, hogy kárpótolják Ukrajnát a csernobili atomerőmű bezárása miatt. A memorandumot 1995-ben Ukrajna, az Európai Unió, valamint a világ 7 legfejlettebb országa (Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország, Kanada, Japán) írta alá Csernobil leállításáról, amelyre végül 2000. december 15-én került sor.
Az ukrán államfő szerint Csernobil következményei az elmúlt 20 évben 15 milliárd dollárba kerültek, és ez az összeg 2015-re eléri a 170 milliárd dollárt. "Fel kell éleszteni" például azt a zónát, amely az erőművet egy 30 kilométer sugarú körben körülvette, és ahol a sugárértékek a mai napig magasan meghaladják a normális értékeket.
A három napos tanácskozáson az UNESCO, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank magas rangú vezetői vesznek részt.
A konferencia színhelye, a kijevi operaház előtt több tucat környezetvédő tüntetett. "Emlékezzetek Csernobilre: ne legyenek új reaktorok" "Egy Csernobil elég" - hirdették a transzparenseik.
1986. április 26-án a csernobili nukleáris központ 4. számú reaktora, Kijevtől mintegy 100 kilométerre, felrobbant, megfertőzve Európa nagy részét, mindenekelőtt az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnát, Fehéroroszországot és Oroszországot. A nukleáris fűtőanyag 10 napig égett, több millió radioaktív részecskét lövellve az atmoszférába. Ez több mint 200 hirosimai bombával volt egyenértékű.
A szovjet hatóságok néhány napig teljes hallgatásba burkolóztak, mielőtt úgy döntöttek, hogy evakuálnak 135 ezer embert. Mintegy 600 ezer tűzoltó, katona és civil, akiket "likvidátoroknak" hívtak, vett részt annak a betonszarkofágnak az építésében, amelyet a sérült reaktor fölé építettek.
Húsz évvel az esemény után is vitatottak a katasztrófa egészségügyi mérlegének adatai. Kijev szerint összesen ötmillió embert érintett. Egy 2005 szeptemberében közzétett ENSZ-jelentés élénk vitát váltott ki azzal, hogy 4000-ben állapította meg azoknak az ukrajnai, fehéroroszországi és oroszországi lakosoknak a számát, akiknek rákbetegség okozta addig vagy később bekövetkező halálát összefüggésbe lehet hozni a katasztrófával. Ez sokkal kevesebb, mint a korábban közzétett becslések. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet elítélte ezt a szerinte "az áldozatokra nézve sértő félretájékoztatási kampányt", és a potenciális rákos halálok számát 93 ezerre becsülte. Egy áprilisban nyilvánosságra hozott brit tudományos tanulmány szerint a Csernobilhoz köthető halálesetek száma 30 és 60 ezer között várható.
A nemzetek közössége eddig több mint 720 millió eurót gyűjtött össze arra az acélburkolatra, amely a jelenlegi betonépítményt borítaná. Az ukrán hatóságok remélik, hogy a munkálatokat még az idén nyáron elkezdhetik, és 2010-ben befejezhetik.
MTI - fidesz.hu