"Emberebb embert, magyarabb magyart!": 65 évvel ezelőtt hunyt el gróf Teleki Pál
A fenti idézet Teleki Pál miniszterelnöktől való, aki egész életén át legjobb tudásával szolgálta a nemzetet, embertársait és cserkészeit. Tragikus halála azóta is rejtély mindenki számára. Az öngyilkosság és a szándékosság még sokáig fogja foglalkoztatni a történészeket.
Dátum: 2006-04-25 13:24:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=55392
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:41:59.130734, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Teleki Pál nemzetközileg elismert földrajztudós volt. Legkimagaslóbb alkotása "Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján". Ez a térkép a trianoni béketárgyalások idején készült és "carte rouge" (vörös térkép) néven ismeretes a nemzetközi szakirodalomban. Bevitte Európa köztudatába Magyarország nemzetiségi megoszlásának valódi képét és így alapjául szolgált a két bécsi döntésnek.
Teleki a politikában is tevékeny részt vállalt, Horthy Miklós felkérésére 1920-ban kormányt alakított, és célul tűzte ki a megcsonkított Magyarország politikai, gazdasági és erkölcsi helyreállítását. A főleg zsidók által irányított Tanácsköztársaság bukása után jelentősen felerősödött antiszemitizmust az ún. numerus clausus törvény kiadásával próbálta leszerelni. A törvény célja az volt, hogy megkönnyítsék a magyar fiatalok diplomához jutását, mivel a zsidók aránytalanul magas számban képviseltették magukat egyes foglalkozásoknál. Teleki országos főcserkészként az ifjúság vallásos-nemzeti nevelésében is tevékeny részt vállalt. Cserkészeiből mindig igyekezett emberebb embert és magyarabb magyart nevelni.
Más nemzetekkel szemben nem viselkedett ellenségesen, amint azt megtapasztalhatták a felvidéki határrevíziós tárgyalások idején a szlovák küldöttség tagjai is, akik Teleki személyével kapcsolatban mindvégig nagyrabecsülésüknek adtak hangot.
Az egykori miniszterelnök halálának 65. évfordulójára Komáromban a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeum, a Szüllő Géza Polgári Társulás, a Pázmaneum és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség szervezett konferenciát április 22-én. A megemlékezés a Szent András templomban bemutatott szentmisével kezdődött, melyet Sárai Attila szímői plébános mutatott be. A szentmisét Teleki Pál lelkiüdvéért ajánlották fel.
A múzeumban a jelenlévőket Sárközi János, Nyitra megye képviselője köszöntötte, aki felhívta a hallgatóság figyelmét azokra az alaptalan vádakra, amelyekkel manapság illetik Teleki személyét. Szomorúnak nevezte, hogy Teleki Pál az antiszemitizmussal való vádaskodások miatt nem kaphatott szobrot Budapesten. Az "Észak felé" c. dokumentumfilm vetítése után ThDr. Karaffa János katolikus teológus, a Pázmaneum Társulat elnöke tartott előadást a tragikusan elhunyt Teleki személyéről és különösen halálának okairól. Előadásának alapját Zsitvay Tibornak, egykori igazságügyminiszternek feljegyzései szolgáltatták. Zsitvayt - miként csaknem az egész országot - megdöbbentette Teleki Pál, Magyarország miniszterelnökének 1941. április 2-ról 3-ra virradóan bekövetkezett halála. Zsitvay nem fogadja el az öngyilkosságról kiadott hivatalos közleményt. Zsitvay Tibor vallja: Teleki Pál politikai gyilkosság áldozata lett. Teleki április 2-án este egy cserkész lelkigyakorlat keretében meggyónt Witz Bélánál, aki a Szent István Bazilika plébánosa és Teleki bizalmasa volt. Abban egyeztek meg, hogy a másnapi reggeli misén találkoznak. Teleki készült a misére, ahol szentáldozáshoz szeretett volna járulni. Inasát még este utasította, hogy reggelre készítse ki cserkészegyenruháját. Az előadó a korabeli forrásokra hivatkozva ismertette Teleki halálával kapcsolatos állításokat, megjegyzéseket, s végezetül Zsitvay naplójából idézve foglalta össze előadását:
"Witz Béla prelátus megtartotta az Országház kupolatermében - tehát a legdíszesebb helyen - a gyászszertartást, amelyen részt vett Magyarország hercegprímása is, így tevén mindkettő tanúbizonyságot afelől, hogy Telekit nem tekintik öngyilkosnak!"
(Részlet dr. Zsitvay Tibor 1945 utáni emigrációban írt naplójából).
fidesz.hu