Az orosz elnök energiaproblémákról tárgyalt a német kancellárral
Az orosz elnök az energiaproblémákról és a kétoldalú kapcsolatok egyéb kérdéseiről tárgyalt a német kancellárral a szibériai Tomszkban kétnapos csúcstalálkozójuk kezdetén.
Dátum: 2006-04-27 08:08:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=55470
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:42:23.039066, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az első, egyórás "négyszemközi" találkozó után, szerda este Angela Merkel közölte, hogy szinte minden kétoldalú témát megvitatott Vlagyimir Putyinnal, beleértve az energiaügyi, gazdasági és pénzügyi együttműködés kérdéseit. Putyin, aki nagyon tartalmasnak és intenzívnek, nyíltnak és őszintének minősítette a megbeszélést, azt mondta, hogy nemzetközi problémákat egyelőre nem érintettek, ezeket a közös vacsorára hagyták. Merkel megerősítette a stratégiai együttműködés intenzív fejlesztésének szándékát az Interfax szerint. A két csúcsvezető csütörtökön miniszterei részvételével folytatja a kihelyezett kormányközi konzultációkat, amelyek központjában az energiaügyek mellett az iráni atomdosszié áll.
Néhány órával a csúcs kezdete előtt Putyin tisztességtelen versenyre panaszkodott az orosz energiacégek piacra jutásának korlátozása miatt. "Sajnos túlságosan gyakran találkozunk a tisztességtelen konkurencia módszereivel az energiapiacokon. Az energiahordozók nagy kereslete ellenére mindenféle ürüggyel igyekeznek bennünket korlátozni hol északon, hol délen, hol nyugaton" - mondta Putyin, arra célozva, hogy az orosz cégeknek a jövőben keleten kell keresniük új piacokat. "Értékesítési piacokat kell keresnünk, be kell illeszkednünk a globális fejlődési folyamatokba, az ázsiai-csendes-óceáni országokra gondolok, amelyek óriási léptekkel fejlődnek és szükségük van a velünk való együttműködésre" - fejtegette.
Az orosz állami ellenőrzésű Gazprom monopólium a múlt héten megfenyegette az európaiakat, hogy távlatilag Ázsiába tereli át exportját, ha korlátozzák terjeszkedési törekvését az európai elosztó hálózatokban. Ez a fenyegetőzés a német kormányt is bosszantotta, alátámasztva azokat a nézeteket, hogy Oroszország, amely "energia-nagyhatalomként" tekint önmagára, politikai befolyásának visszaszerzésére igyekszik bevetni energiahordozóit. Putyin azzal érvelt a Gazpromnak az európai végfogyasztók kiszolgálásába való bekapcsolódásra irányuló törekvése mellett, hogy az energiabiztonságot az orosz és európai cégek tulajdoni összefonódása garantálhatná. Így a Gazprom beengedi partnereit kitermelésébe, míg az európaiak beengednék őt a belpiaci szállításba, feldolgozásba, értékesítésbe.
Mindamellett médiajelentések szerint megint megakadt a Gazprom és az E.ON alkuja, amely a Putyin által szorgalmazott részvénycsere egyik pozitív példája lehetne, hiszen a német konszern kelet-európai értékesítő üzletrészeket adna át, cserében a nyugat-szibériai Juzsno-Russzkoje gázmező kiaknázásában való részesedésért. A Gazprom azonban állítólag 50 százalék mínusz egy részvényt igényelt az E.ON által a Moltól megvett Földgázellátóban és Földgáztárolóban, míg a német partnercég csak 40 százalékot lenne hajlandó átengedni belőlük. Ezért Tomszkban csak a Gazprom és a Balti-tengeri gázvezeték építésére vele társult másik német cég, a BASF Wintershall közötti megállapodás aláírását várták. Sajtójelentések szerint a Wintershall 35 százalékot kap a Juzsno-Russzkoje kiaknázására létrehozott Severneftegazpromból, s ennek fejében a Gazprom növelheti jelenlegi 35 százalékos részesedését közös németországi szállítócégükben, a Wingasban. Sőt, a Gazprom Európán kívüli (észak-afrikai) kitermelő üzletrészeket is kaphat a Wintershalltól. Így az E.ON-nak kevesebb mint 15 százalék maradna csupán az (észak-európai gázvezetéket megtölteni hivatott) Severneftegazpromból.
MTI - fidesz.hu