Több terv is létezik a nizzai szerződés ír elutasítása esetére
A Financial Times szerint van "B terv" arra az esetre, ha az írek a szombaton tartandó második népszavazáson is nemet mondanak a nizzai szerződésre - sőt "C" és valószínűleg "D terv" is van.
Dátum: 2002-10-15 19:35:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5029
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:49:20.498847, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A brit gazdasági napilap kontinentális kiadásában kedden megjelent elemzés arra utal, hogy Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa mindeddig következetesen és nyomatékosan cáfolta ilyen alternatív elképzelések létét egy második elutasítás esetére.
Az ír fogadóirodák mindenesetre hétfőn már némileg megnyugtatták a felborzolt brüsszeli idegeket. Maga Verheugen utalt arra a lap szerint, hogy "Dublinban most 9:4-hez adják az igen szavazatok győzelmének az esélyét, és úgy gondolom, a fogadóirodák - különösen Írországban - sokkal megbízhatóbbak, mint a közvélemény-kutatások".
A biztosnak minden oka megvan arra, hogy reménykedjen, mert egy második elutasítás szétzilálhatja a bővítési folyamatot - jegyzi meg az elemző, emlékeztetve arra, hogy Verheugen a katasztrófa szóval jellemezte ezt a lehetőséget. Ő sem veszi azonban készpénznek a biztosnak azokat a nyilatkozatait, amelyek szerint erre az esetre nincs "B terv".
"Elég ostobának látszanánk, ha nem készítettünk volna szükségterveket. De az az igazság, hogy ezek mindegyike valós problémákat vet fel, és egyelőre nem tudjuk, melyik útra lépnénk" - idézi a lap a brüsszeli bizottság egyik magas beosztású illetékesét.
A legkézenfekvőbb és a legnépszerűbb megoldás a "B terv" lenne, amely abból állna, hogy a nizzai szerződésből kiválogatnák a bővítésre vonatkozó összes rendelkezést, majd ezeket egyszerűen beleírnák az új tagállamokkal kötendő csatlakozási szerződésbe.
A nizzai szerződés arra hivatott, hogy simává tegye az új tagországok csatlakozásához vezető utat, s ennek érdekében több ponton megreformálja a klub szabályait. Előírja, hogy minden tagállamnak csak egy képviselője lehet az Európai Bizottságban, a nagyobb tagországok javára módosítja a szavazati súlyokat, és meghatározza, hány képviselőt küldhetnek az egyes országok az Európai Parlamentbe - emlékeztet a lap.
Szerinte azonban a "B terv" számos politikai veszélyt rejt, és nem is csak azért, mert megvalósítása esetén az EU-t az a vád érhetné, hogy figyelmen kívül hagyja polgárainak az akaratát. Önmagában is kockázatos vállalkozás lenne egy olyan szerződés darabokra szedése, amely a Nizzában négy napon át épített törékeny kompromisszumokra épül. További kockázat, hogy az ír legfelsőbb bíróság vagy az Európai Bíróság is rossz szemmel nézhet egy ilyen eljárást.
A "C terv" az lenne, hogy a nizzai kompromisszumokat átadnák az Európa jövőjéről vitázó konventnek. A tervezett intézményi változásokat így be lehetne építeni az új szerződésbe, de mivel nem sok esély van arra, hogy az EU-tagországok ezt 2005 vége előtt ratifikálnák, ez a változat a bővítés több mint egyéves késlekedését jelentené.
Végül - véli a Financial Times - létezik egy "D terv" is, amely szerint 2004-ben a jelenleg érvényben lévő intézményi szabályok szerint kerülne sor a bővítésre. Ez azt jelentené, hogy az Európai Bizottságnak 30-nál is több tagja lenne, a szavazati súlyarányok pedig a kisebb tagállamoknak kedveznének. A nagyobbak valószínűleg elleneznék ezt.
A szabályokat ezután az új szerződésnek megfelelően módosíthatnák ugyan, de ezzel is lenne egy jogi probléma. Az amszterdami szerződés értelmében ugyanis a tagállamok száma csak akkor haladhatja meg a húszat, ha előzetesen megtörtént az intézményi rendelkezések felülvizsgálata. Ezt viszont esetleg meg lehetne kerülni azzal az érvvel, hogy ez 2000-ben meg is történt, még ha az ennek eredményeként létrejött szerződés nem is léphetett hatályba.
MTI - fidesz.hu