Példátlan helyzetben Magyarország

Európában példa nélküli a magyar államadósság GDP-hez viszonyított aránya, mely rosszabb Bulgária, Oroszország vagy Ukrajna adatainál is. Csak az ígérgetés biztos, a jövő bizonytalan a nyugdíjas réteg számára.

Dátum: 2006-05-02 12:40:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=55679
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:43:27.383412, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Egyetlen fejlett ipari állam sem nézett még szembe olyan kedvezőtlen államadósság-helyzettel, illetve egyszerre olyan drámai demográfiai kilátásokkal, mint Magyarország. Ezt a politikai vezetésnek minél hamarabb fel kell ismernie, és drákói megszorítások kellenek annak elkerüléséhez, hogy a magyar adósságot a BBB-kategóriába minősítsék le a nagy nemzetközi hitelminősítők - áll az elismert amerikai hitelelemző cég, a CreditSights közelmúltban megjelent összefoglalójában.

Az elkövetkezendő 7-8 év különösen kedvezőtlen lesz, ugyanis amellett, hogy a munkaképes korú lakosság folyamatosan és gyorsuló ütemben csökken, a nyugdíjas korú réteg létszám-növekedési üteme robbanás előtt áll. Mindez pedig óriási kihívást jelent a költségvetés számára - ismerteti az elemzést a portfolio.hu.

Gyorsul a munkaképesek rétegének csökkenése

A téma egyrészt azért aktuális, mert a választások után a kormány ezekben a hetekben dolgozza ki az átfogónak ígért közigazgatási reform részleteit, mely az államháztartási hiány csökkentését szolgálná. A reformokban fontos lenne figyelembe venni az igencsak szorító demográfiai kereteket is, és a nyugdíjrendszer átalakításán is elgondolkodni. Másrészt a választási kampányban a nyugdíjas réteget érintő különféle, költségvetési szempontból igencsak veszélyes ígéretek hangzottak el, ezek átgondolása is szükséges lenne - fogalmaz az elemzés.

A CreditSights elemzése szerint a munkaképes korú (besorolása szerint 20 és 59 év közötti) magyar lakosság lélekszáma az elmúlt 3 évben összesen mintegy 0,5 százalékkal csökkent, míg az elkövetkezendő 5 évben összesen további 2 százalékos csökkenés várható. 2011 és 2016 között ezen felül további 4 százalékos visszaesésre lehet számítani. Gyorsul tehát a munkaképesek rétegének csökkenése, ami értelemszerűen az állam felé teljesített adóbefizetésekben is komoly hatással jár.

Ezzel párhuzamosan a nyugdíjas korú lakosság lélekszáma az elmúlt néhány évben évente közel 1 százalékkal nőtt. A létszám-növekedési ütem az elkövetkezendő években tovább gyorsul, és az elemzés szerint 2013-ban 2,5 százalék körül éri el csúcspontját. (Az elemzés a 60 év felettieket sorolja a nyugdíjas korú lakosság körébe, ugyanakkor jelenleg 62 év Magyarországon a férfiak és nők nyugdíjkorhatára.) A két folyamat alapján értelemszerűen egyre inkább csökken az egy nyugdíjasra eső eltartók száma (20 és 60 év közöttiek). Ez 1980-ban még kb. 3,2 fő volt, míg tavaly 2,8 fő körüli; 2020-ban azonban már csak mintegy 2 fő lesz.

A CreditSights elemzése felhívja a figyelmet arra, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak egy, a költségvetésre pozitív vetülete is van, illetve lenne: mivel a gyermekek és tizenévesek száma erőteljesen (az elkövetkezendő 10 évben évente mintegy 1,5 százalékkal) csökken, a számukra fizetett támogatási összeg is hasonló tendenciát mutathat. Ez azonban a múltbeli adatok alapján korántsem biztos: miközben 1980 óta a 19 éves és annál fiatalabb korosztály létszáma összesen 26 százalékkal csökkent (!), ennek a költségvetés kiadási oldalán csak minimális kedvező hatása volt a gyermekekkel kapcsolatos támogatások növekedése miatt.

Miközben egyre gyorsabb ütemben nő a nyugdíjas korú népesség létszáma, a CreditSights elemzőinek véleménye szerint nem elegendő az a gazdasági növekedés, amely mellett a generálódó adóbevételek fedezni tudnák a szociális jellegű kiadásokat. A probléma pedig igazán az, hogy a gazdasági növekedéshez fontos munkaképes korú lakosság létszáma gyorsuló csökkenésnek néz elébe.

Kedvezőtlen adósságtrend rossz kilátásokkal

A társadalombiztosítási alap hiánya a 2002-es 101 milliárd forintról 2005-re 470 milliárd forintra ugrott (2005-ös árakon számolva). Viszont az államháztartásban keletkező deficit az államadósság növekedésének elsődleges hajtóereje, ez utóbbit is kiemelten figyelik a nemzetközi hitelminősítők.

A CreditSights elemzői szerint helytelen a magyar helyzetet az ír vagy a japán szituációval összevetni, ugyanis véleményük szerint egyetlen másik fejlett ipari ország sem nézett még szembe olyan demográfiai helyzettel, mint hazánk, s a helyzetet az államadósság problémája is súlyosbítja. Írországban komoly strukturális előny volt az, hogy az 1990-es (robbanó gazdasági növekedést mutató) években az ír társadalmon belül a 20-59 év közöttiek aránya évente 1,9 százalékkal nőtt, míg nálunk 1 százalék körüli csökkenés várható az elkövetkezendő években. Japánban 2000-ben kezdett el csökkenni a 20-59 éves korosztály létszáma, melynek üteme idén az elemzés szerint eléri az 1 százalékot. Ez hasonlít a magyar helyzetre, de Japán lényegesen kedvezőbb államadósság-aránnyal rendelkezik, mint Magyarország.

A CreditSights elemzői kiemelik, hogy az öregedő társadalom problémája távolról sem csak magyar sajátosság, a régióban például Bulgária, Oroszország vagy Ukrajna adatai még a magyarnál is rosszabb demográfiai trendeket mutatnak. A nagy különbség az, hogy mi indulunk ezen országok közül is a leggyengébb finanszírozási helyzetből (Magyarországon a legmagasabb az államadósság/GDP arány), s reális esély áll fenn az adósságbesorolás további lerontására.

Az elemzés utal rá, hogy a Moody's februári kilátásrontási (stabilról negatívra módosított) lépésekor udvariasan hallgatott arról, hogy Magyarországnak nem sok lehetősége van kikerülni ebből a kedvezőtlen adósságtrendből addig, ameddig ilyen rossz demográfiai kilátásokkal rendelkezik. Mint ismert, tavaly decemberben a Fitch már BBB-kategóriába csökkentette a magyar devizaadósság besorolását, a Standard and Poor's és a Moody's pedig egyetlen lépésre van ettől, a negatív kilátás pedig egyértelmű figyelmeztetés.

Többek között a Magyar Nemzeti Bank is felhívta elemzéseiben a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás mellett a magyar nyugdíjrendszer távolról sem önfenntartó (a be- és kifizetések között jelentős különbség van). Emiatt évente a GDP-nek mintegy 2 százalékát kitevő deficit termelődik (kb. 450 milliárd fotrint). Egy tavaly decemberi, a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságával foglalkozó MNB-tanulmány szerint a jelenlegi "determinációk" alapján (3 százalékos diszkontráta mellett) a GDP mintegy 2,4-szeresét (több mint 50 ezer milliárd forintot!) kellene arra költeni, hogy a nyugdíjrendszerünk hosszú távon egyensúlyban legyen. Az elmúlt évekbeli befizetési csökkentések , illetve a kifizetések emelése (a 13. havi nyugdíj) jelentősen fokozzák a nyugdíjrendszerben lévő finanszírozási egyensúlytalanságot.

MNO - fidesz.hu