Cserni bíró ítélete hatályon kívül

Elmarasztaló ítélet hatályon kívül helyezéséről, és az eljárás megismétléséről döntött a Pest Megyei Bíróság abban a büntetőperben, amelyet Wekler Ferenc (SZDSZ) országgyűlési képviselő magánvádlóként indított volt felesége, valamint a Magyar Nemzet munkatársa ellen. Cserni bíró ítélete megalapozatlan volt - hangzott el a tegnapi tárgyaláson.

Dátum: 2006-05-03 08:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=55722
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:43:40.476464, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Jogerősen hatályon kívül helyezte tegnap a Pest Megyei Bíróság (PMB) azt az elsőfokú ítéletet, amelyben Cserni János bíró rágalmazás miatt elmarasztalta Reisz Teréziát, Wekler Ferenc (SZDSZ) korábbi házalelnök, a törvényhozásból most távozó országgyűlési képviselő volt feleségét, valamint Torkos Matildot, a Magyar Nemzet akkori munkatársát. A PMB új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot és elrendelte a valóságbizonyítást. - Az elsőfokú ítélet indok, hogy a valóságbizonyítás meghurcoltatást jelentett volna a magánvádlónak, nem elfogadható, mivel a bíróság zárt tárgyalást is elrendelhetett volna - hangzott el az ítélet indoklásában. A PMB Cserni Jánosnak a valóságbizonyítás elutasításáról hozott határozatát megalapozatlannak és tévesnek minősítette. Az uniós és magyar ítélkezési gyakorlatra hivatkozva a tanács megállapította: a politikai közéleti szereplők tevékenysége, múltja, a közéleti tevékenységükkel összefüggő, az azokra kihatással levő tények és körülmények megismerése közérdek. Közérdek akkor is, ha az ilyen tények állítása, híresztelése, nyilvánosságra hozatala a becsület csorbítására alkalmas - fogalmazott a tanács elnöke.

A bíróság ítéletében figyelembe vette azt az alkotmányossági beadványt is, amelyben Ernszt János ügyvéd, Torkos Matild védője azt indítványozta a testületnek: semmisítse meg azt a törvényi rendelkezést, amely a valóságbizonyítás elrendelésében mérlegelési jogot biztosít a bírónak. A büntető törvénykönyv rendelkezése szerint ugyanis a valóság bizonyításának csak akkor van helye, ha a sértő tény állítását "közérdek, vagy bárkinek a jogos érdeke indokolja". Az elsőfokú bíróság mérlegelése szerint ez esetben ezek a körülmények nem álltak fenn.

Emlékezetes: Cserni János 2004. július 6-án a Pesti Központi Kerületi Bíróságon hozott elsőfokú ítéletében elmarasztalta Reisz Teréziát, valamint Torkos Matildot egy, a Magyar Nemzetben 2003. márciusában Wekler Ferenc, a minden gyanú felett álló polgár címmel megjelent tényfeltáró cikkben leírt állítások miatt. Cserni bíró Reisz Teréziát aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás, Torkos Matildot pedig nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűncselekményének elkövetése miatt találta bűnösnek. Az ítélet a vádlottakat pénzzel megváltható, próbaidőre felfüggesztett büntetéssel sújtotta. Cserni János a per során nem engedélyezte a valóságbizonyítást.

Magyar Nemzet - fidesz.hu