Konferencia a határon túli magyarságról
Megerősödött az a tény, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai - mondta Sólyom László csütörtökön egy konferencián.
Dátum: 2006-05-04 19:16:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=55876
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:44:27.840920, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A rendezvény az államfő kezdeményezésére jött létre a szomszédos országokban élő magyar tudósok, közéleti és a civil szférában elismert személyiségek részvételével annak érdekében, hogy megvitassák a határon túli magyarok helyzetét.
Az államfő a konferencia helyszínét adó Sándor-palotában délután megtartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: megerősödött az a tény, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai - hangsúlyozta. Sólyom László elmondta, hogy a konferencia kifejezetten tudományos jellegű volt, 17 tudományos előadás hangzott el a szomszédos országokból érkező meghívottaktól. Mint kiemelte, az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. Hozzátette: rendkívül nagy a magyar ajkú népességfogyás mértéke a szomszédos országokban. Példaként említette, hogy Romániából tizenhat év alatt több magyar ajkú ment el, mint Magyarországról 1956 után.
Szociológiai felmérés szerint a szomszédos országokban a magyar ajkú lakosság képzettsége a többségi lakossággal szemben sokkal rosszabb, a magyar ajkú értelmiség szinte hiányzik - mutatott rá az államfő. Hangsúlyozta, a meghívottak egybehangzóan állították: iskolák nélkül teljesen reménytelen az identitást fenntartani, hiszen a magyar nyelv tudása önmagában nem biztosít semmiféle igazi nemzettudatot. A magyar identitás átadását az óvodákban kell elkezdeni, a magyar nyelvű egyetemek nem lesznek életképesek, ha ez a magyar szellemű oktatás nem az óvodában kezdődik - tette hozzá a köztársasági elnök. Kiemelte azt is: "a magyar identitás megtartásától elválaszthatatlan az integráció a többségi nemzetbe". A magyar kisebbségnek fontos tudni a többségi nyelvet, ha nem tudja, a munkaerőpiacon reménytelen a helyzete - közölte.
Sólyom László elmondta, a következő tanácskozást őszre tervezik, az 1956-os ünnepségek után, novemberben. Ennek témája a tömbmagyarság és a szórványmagyarság közötti különbségek, illetve a többes identitás kérdései - tette hozzá. Az államfő újból hangsúlyozta: a konferenciasorozat nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szükséges és fontos tevékenységét, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe. Sólyom László az elnöki protokoll részének és alkotmányos felelősségnek nevezte a határon túli magyarsággal való törődést. "Az elnök azzal tud hatni, hogy beszél, hogy elvi álláspontokat tesz közzé (...)" - hangsúlyozta. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a konferenciasorozat hatással lesz a magyar közvéleményre.
Kérdésre közölte: a tanácskozáson a határon túli magyar politikai pártok képviselői a továbbiakban sem fognak részt venni. Elmondta azt is, hogy a kettős magyar állampolgárság ügye a konferencián nem merült fel. Az államfő a nem nyilvános tanácskozásra, mely reggel kilenc órától délután öt óráig tartott, olyan a szomszédos országokban élő magyar tudósokat, közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket invitált meg, akik "tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről".
MTI - fidesz.hu