Financial Times: újabb akadályok az EU-bővítés útjában
Hirtelen az eddiginél is göröngyösebbnek tűnik az EU-bővítés felé vezető út - véli a Financial Times, amely szerint a holland kormány bukásával az uniónak eggyel több oka lett arra, hogy még ne nyissa ki kapuit.
Dátum: 2002-10-17 14:33:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5085
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:49:37.245139, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A brit üzleti lap kontinentális kiadásának csütörtöki szerkesztőségi cikke szerint Jan Peter Balkenende kormánya nem a bővítéssel kapcsolatos gondok, hanem főleg a Pim Fortuyn Listája (PFL) nevű párton belüli viszálykodások miatt omlott össze. Nem világos azonban, hogy az immár ügyvivő miniszterelnök Balkenendének lesz-e megfelelő felhatalmazása a bővítés támogatására a jövő heti brüsszeli csúcson és még inkább decemberben Koppenhágában, ahol a végleges döntéseket kell meghozni.
De még ezt megelőzően a nizzai szerződésről szombaton tartandó második írországi népszavazáson is szembe kell nézni a bővítés kérdésével - emlékeztet a lap, amely a szerződésben foglalt reformokat sem elegánsnak, sem kielégítőnek nem tartja, s azt reméli, hogy azokat végül úgyis túlhaladottá veszi vagy magába olvasztja majd az új európai alkotmány. A legutóbbi felmérések szerint azonban az írek ezúttal valószínűleg megmásítják korábbi elutasító döntésüket - fűzi hozzá.
Ha viszont mégis "nem"-mel szavaznak, akkor ezt valószínűleg alaptalan megfontolások miatt teszik. Ilyenek a hagyományos ír semlegesség megőrzésével kapcsolatos aggodalmak, miután Dublin uniós partnerei a nizzai szerződéshez csatolt nyilatkozatban szavatolták azt. Ha pedig azért utasítanák el a szerződést, mert nem akarnak osztozni az új tagokkal a mezőgazdasági és regionális támogatásokon, az nem válna a dicséretükre - írja a lap.
Valószínűnek tartja emellett, hogy egy újabb ír elutasítás esetén levennék álarcukat a bővítés rejtőzködő ellenfelei. Olyan tagországokra gondol, mint Franciaország, amely a közös agrárpolitikának a bővítés után valószínűleg bekövetkező reformjától tart, vagy Belgium, amely azt az álmát látja végleg szertefoszlani, hogy egy szorosan összetartó föderáció központja maradhat. Az ilyen országok egyelőre csendben vannak, mert a bővítés támogatása a politikai illendőség része. De ha az írek megtörik ezt a tabut, ők is megtörik hallgatásukat - jósolja a Financial Times.
A holland kormánykoalíció kisebb pártjai a héten már meg is tették ezt, amikor kifogásolták, hogy nem mindegyik tagjelölt alkalmas a tagságra. A lap részben igazat ad nekik. A maga részéről a különlegesen problémás esetek közé sorolja Lengyelországot méretei miatt, Szlovákiát azért, mert politikai berendezkedése a nem túl távoli múltban még elnyomó volt, Lettországot és Litvániát pedig azért, mert kiváltak ugyan a Szovjetunióból, de még nem tudtak megszabadulni a szovjet típusú korrupciótól.
A brit lap szerint nyilvánvalóan kezdettől fogva "bunda" volt lehetővé tenni, hogy tíz ennyire különböző ország ne csak egyszerre kezdje el, de egyszerre fejezze is be a csatlakozási tárgyalásokat. Ezt azonban szerinte is indokolttá tette az a még fontosabb követelmény, hogy részleges bővítések ne idézzenek elő újabb megosztottságokat Európában.
A problémát ugyanazzal tartja orvosolhatónak, mint a brüsszeli bizottság: az új tagállamok teljesítményének figyelésével, a közösségi támogatásoknak a reformok előrehaladásához kötésével.
MTI - fidesz.hu