Menü
Profil
KemoPass Fiók

Jelentkezz be a személyes hírfolyam és a cikkbeküldések eléréséhez.

Magyar Bálint 300 oldalnyi elégedettsége

Az Oktatási Minisztérium "Reformok az oktatásban 2002-2006" címmel kiadta több mint háromszáz oldalas beszámolóját négy éves tevékenységéről. A szövegből igen kevés önkritika érződik, viszont az kiderül: a világban lejátszódó társadalmi és gazdasági folyamatok tükrében elengedhetetlenné vált a modernizáció.


Dátum: 2006-05-15 09:06:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=56480
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:48:32.389530, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2


A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának egyik rendezvényén Magyar Bálint arról beszlélt, hogy nem tartja feladatának, hogy harcoljon a tárcavezetői posztért - egybehangzó lapértesülések ugyanakkor arról szólnak, Magyar Bálint ragaszkodik bársonyszékéhez -, mégis a rendkívül pozitív kicsengésű beszámoló segítségére lehet pozíciója megerősítésében.

Mint ismert Gyurcsány Ferenc a választási kampányban kijelentette, az oktatás területén most néhány év nyugalomra, s egy másik miniszterre van szükség, azonban Kovács Kálmán SZDSZ-s informatikai miniszter szerda este az egyik kereskedelmi csatornán kijelentette, hogy a koalíciós tárgyalásokon megállapodtak az oktatási reformok folytatásában.

Az oktatási miniszter a jelentés bevezetőjében kifejti, hogy a világban lejátszódó társadalmi és gazdasági folyamatok tükrében Magyarországon elengedhetetlen szükségletté vált a nagy rendszerek - mint az egészségügy, az államigazgatás és köztük az oktatás - modernizációja. Közhely, hogy a magyar oktatás évtizedek óta a reform állapotában van, a rendszerváltás idején vezető oktatáskutatók "Csak reformot ne..." címmel jelentettek meg tanulmánykötetet, melyben e folyamat visszásságaira hívták fel a figyelmet.

A most kiadott minisztériumi összefoglaló bizonyítja, hogy a rendszerváltás óta a kérdéses területen csak a bizonytalanság az állandó.

Mennyiségi szempontból kétség kívül tiszteletet parancsoló a tárca intézkedéseinek sora, azonban ezek megítélése - a kiadvánnyal ellentétben - a szakma és a társadalom körében már nem egyértelműen pozitív.

Például a minisztérium kiemeli a kompetencia-alapú (képességfejlesztés alapú) tartalomfejlesztés szükségességét.

Ujházy András piliscsabai iskolaigazgató szerint az egyoldalú képességfejlesztéssel szemben a személyiségnek olyan kiforrott strukturális egységére kellene törekedni, amely a tanuló gondolatait és képességeit foglalja egységbe. Azaz hiába tanítják meg a diákot írni, ha nem lesz mondanivalója.

Az érettségi vizsga reformjával kapcsolatban csak pozitívumokat emelnek ki, pedig Hoffmann Rózsa egyetemi docens szerint a kétszintű érettségi bevezetését az oktatási kormányzat a szakma jelentős részének határozott véleménye ellenére, hatalmi szóval erőltette rá a köznevelési rendszerre. A tavalyi tétellopási botrányt pedig a szerzők összeesküvésként, "a reformot bevezető liberális minisztériumi vezetés megbuktatására tett kísérletként" értelmezik.

A "Nemzeti emlékezet" programon belül kiemelkedik a "Freedom Fighter", 1956-ra emlékező, internetes történelmi játék, amelynek nyertesei moszkvai tanulmányi kirándulást nyerhetnek.

A felsőoktatással kapcsolatban az összefoglaló a "Magyar Universitas Programot" méltatja. A bolognai folyamathoz, azaz az egységes európai oktatás kialakításának programjához való csatlakozás kapcsán a kormány teljesen átalakította a felsőoktatást. Megszüntette a főiskola-egyetem duális rendszerét és helyette a legtöbb felsőoktatási intézményben kötelező jelleggel bevezette a három plusz kettő éves "bachelor" és "master" képzést. Tette ezt anélkül, hogy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznénk az említett képzési formák területén és anélkül, hogy a "master" képzési szint kialakítása, hivatalos akreditációi elkészültek volna.

Pálinkás József, volt oktatási miniszter korábban kifejtette: a mesterképzés 35 százalékos létszámkorlátját el kell törölni. Leszögezte: a képzési struktúra átalakításának pénzügyi hátterét meg kell teremteni.

Reformként említik a "Szemünk fénye" programot is, ami a magyar iskolák világítási és fűtési rendszerének korszerűsítését teszi lehetővé. Megjegyzik, hogy a sokak által tisztelt Klebelsberg Kunó oktatási miniszter csaknem nyolcvan évvel ezelőtti tevékenysége során építtetett iskolák épületei már elavultak, ezért van szükség erre a "reformra".

mno.hu - fidesz.hu

Kapcsolódó elemek