Rác búcsú Egerben

A szerbség egyik legfontosabb ünnepe, tavaszköszöntő Szent Miklós napja alkalmából a hagyományoknak megfelelően az idén is megtartották a rác búcsút Egerben vasárnap.

Dátum: 2006-05-21 13:22:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=56897
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:50:40.933644, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A liturgikus eseményre a hazai szerbség lakta településekről, így Szentendréről, Pomázról, Ráckevéről és Budakalászról érkeztek ortodox hívők, illetve magyar pravoszlávok is ott voltak a búcsúban.

A hevesi megyeszékhelyen először 1596 és 1687 között telepedtek le a török fennhatóság elől menekülő a szerbek, s a XVII. század végén már hétszáz rác lakott a városban. Ezt követően 1695-ben ortodox püspököt is beiktattak Egerben.

Mára azonban a közösség szinte teljesen eltűnt a városból, alig néhányan vallják magukat szerbnek. Az egri Szent Miklós Szerb Ortodox templom így leginkább múzeumként működik, csak a búcsú idején népesül be hívekkel.

A magyarországi szerbség egyik legfontosabb feladatának a Szerb Ortodox Egyház kezelésében lévő, mintegy 40 templom megőrzését tartja.

A vasárnapi búcsú alkalmából megtartott szentmisét Miliszavics Ljubiszav pomázi parókus celebrálta, majd körmenetet tartottak és megszentelték a templom bejáratát, illetve a Krisztus testét jelképező, külön erre az alkalomra készített ötkilós kalácsot.

A májusi Szent Miklós nap eredete egyébként 1087-re nyúlik vissza, amikor bizánci keresztények ezen a napon helyezték el Szent Miklós mirai püspök földi maradványait a mai Olaszország területén található Bariban. Ezt megelőzően püspöki székhelyén a kis-ázsiai Mirában nyugodott Szent Miklós, aki a hagyományok szerint decemberenként meglátogatja a gyermekeket és ajándékot visz számukra.

MTI - fidesz.hu