Rendben zajlik a montenegrói népszavazás

Mindeddig incidensek nélkül zajlott az ország függetlenségéről szóló népszavazás Montenegróban. A népszavazáson a 650 ezer lakosú Montenegró 485 ezer szavazára jogosult lakosa vehet részt, akik a 1127 szavazóhelyiségben dönthetnek az utolsó, volt jugoszláv tagköztársaság kiválásáról az egykori államszövetségből.

Dátum: 2006-05-21 14:52:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=56899
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:50:41.556476, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Magas részvétel mellett, szabálytalanságok nélkül zajlik vasárnap Montenegróban a függetlenségi népszavazás. A voksoláson 11:30-ig a szavazásra jogosult polgárok közel 35,6 százaléka vett részt. Ez közel tíz százalékkal nagyobb aktivitás, mint a 2002-ben tartott függetlenségi népszavazáson volt, amikor 66 százalékos részvétel mellett a polgárok közel 96 százaléka a szerbia-montenegrói államjogi kötelék fenntartása mellett tette le a voksát.

Reggel nyolc órakor mindenhol megnyitották a szavazóhelyiségeket, helyszíni beszámolók szerint azóta a legtöbb helyen kígyózó sorokban várnak az emberek, hogy leadhassák szavazatukat.

Egyes helyeken a választási bizottság tagjai hangosan kimondták a szavazók nevét, megtörtént, hogy áthágva a tilalmat a szavazók nyilvánosan kérkedtek azzal, hogy mire adták voksukat, mások pedig mobiltelefonjukkal fényképezték le a kitöltött szavazócédulát, bizonyítandó "hovatartozásukat".

A népszavazás szabályainak kidolgozásában jelentős szerepet játszott az EU. A népszavazás akkor lesz érvényes, ha azon a jogosultaknak több mint fele részt vesz, és Montenegró akkor válik el Szerbiától, ha a szavazók több mint 55 százaléka szavaz igennel.

Milo Djukanovics montenegrói miniszterelnök azonban úgy véli, amennyiben a leadott igen szavazatok aránya kevesebb lesz mint 55 százalék, de több mint 50, akkor az egy "szürke zónába" esik. Ezt pedig egy olyan felhatalmazásként kell értékelni, amely arra kéri fel Podgoricát, hogy folytassa és vigye keresztül a függetlenedés ügyét.

Erre pedig megvan az esély, mivel egy keddi felmérés szerint a montenegróiak 44 százaléka a szétválás ellen szavaz majd, míg 51,7 százalék voksol várhatóan a függetlenségre. A közvélemény-kutatások 87 százalékos részvételi arányra számítanak.

Egy állam, két ország

Az államszövetség jelenlegi formája 2002 márciusa óta áll fenn, mikor is formálisan is megszűnt Jugoszlávia létezni, és helyét a megmaradt két tagköztársaság nevével jelzett Szerbia-Montenegró államközössége vette át.

A 2003-as népszámlálás alapján Montenegró 670 ezer lelket számláló lakosságának, 43 százaléka Crna Gora-i, 32 százaléka szerb, 14 százaléka muzulmán szláv, 7 százaléka albán, 1százaléka horvát és 1 százaléka cigány. Összehasonlításul, Szerbia lakossága 10 millió főt tesz ki.

A két állam közti szoros gazdasági kötelékek ellenére fontos megjegyezni, hogy Montenegró már a kilencvenes vége óta a Deutsche Bankhoz kötötte monetáris politikáját, s előbb a német márka, majd automatikusan az euró vált az ország hivatalos pénznemévé.

Távol Milosevicstől

A tagköztársaságot - különféle formákban - 15 éve vezető Milo Djukanovics a kilencvenes évek első felében még Szlobodan Milosevics fő szövetségesének számított, s a föderális államszövetség elkötelezett hirdetője volt. Milosevics nemzetközi elszigetelődésével párhuzamosan azonban Djukanovics fokozatosan eltávolodott egykori mentorától, s megfogalmazta végső célját, az ország függetlenítését Belgrádtól.

Az elszakadás hívei ugyanarra hivatkoznak, mint az 1991 előtti Jugoszláviában Horvátország vezetői. Nevezetesen, hogy Belgrád csak visszatartó erő a tagköztársaság fejlődése tekintetében. A nem szerb kisebbség nagy része szintén elszakadás párti - bár némelyek kifejezésre juttatták kétségeiket az önálló Montenegrón belüli státusuk kapcsán. Általánosságban elmondható, hogy az ország partvidéke mentén élők, és az ország középső része függetlenség-párti, a szerb határhoz közeli területeken azonban már inkább úgy vélik az emberek: Belgrád nélkül az ország életképtelen.

Az államszövetség hívei

Az államszövetség fenntartását támogatók elsősorban a szoros történelmi, nyelvi, kulturális és vallási kötelékekre hivatkoznak. Kétségtelen tény, a '90-es évek függetlenségi háborúi alatt kivált többi volt jugoszláv tagköztársaságtól eltérően, a "fekete hegyek országának" (Crna Gora) lakossága épp úgy ortodox keresztény vallású, mint a szerbek, s mind nyelvi, mind kulturális és gazdasági értelemben a történelem folyamán szorosabb kapcsolatba került egymással a két nép, mint az egykori titói Jugoszlávia más nemzetiségei. Azok, akik ellenzik a függetlenedést, általában szerbként határozzák meg magukat, s nem látnak lényegi különbséget szerb és montenegrói között. Valamennyiük hívő ortodox keresztény, mivel meggyőződésük, hogy a közös vallási identifikációnál nincs erősebb kötelék. Gyakran hallani szájukból olyan kijelentéseket, hogy Montenegró legnagyobb történelmi figurái mind szerbnek vallották magukat. Djukanovicsra pedig úgy tekintenek, mint aki "saját tulajdonú" államot akar magának.

"A tőrdöfés legendája"

Szerbia egyértelműen hátba döfésként élné meg Montenegró függetlenedését, mivel úgy látja, a szövetség felbomlása csak bátorítólag hatna Koszovó elszakadását támogatók számára.

Kostunica szerb kormányfő éppen ezért "nem" szavazatra ösztönző üzeneteket küldött a montenegróiaknak az elmúlt héten. A több mint 250 ezer, Szerbiában dolgozó montenegróinak pedig ingyen vonatjegyet biztosított a vasárnapi szavazáshoz való hazautazásra. Belgrád abban bízik, hogy az utóbbiak elemi érdeküknél fogva az együtt maradás mellett fognak voksolni.

A hivatalos Montenegrói Ortodox Egyház része a Szerb Ortodox Egyháznak és így az nem támogatja Podgorica elszakadási törekvését. 2000-ben létrehoztak ugyan egy Gyukanovicsot támogató független Montenegrói Ortodox Egyházat, de sokan úgy tekintenek erre, mint egy világi eretnek ortodox egyházra.

A Mladics-tényező

Elemzők szerint azzal, hogy az EU felfüggesztette Szerbiával a társulási tárgyalásokat - amiért az nem szolgáltatta ki Hágának a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladicsot -, lényegében Montenegró elszakadásának híveit hozta jobb pozícióba. A jelenlegi helyzet ugyanis csak megerősít Djukanovics azon rég hangoztatott nézetét, hogy egy független Montenegró jobb eséllyel pályázhat az EU-tagságra, mint Belgráddal együtt. Mások azonban úgy vélik, a szavazók jó része etnikai megfontolások alapján már eldöntötte, mit támogat, bár az ingadozók körében a "Mladics-tényező" meghatározó is lehet.

Forrás: MNO, BBC, AFP, B92, origo.hu, Info Rádió, Magyar Rádió

fidesz.hu