Jugoszlávia megalakulásának és felbomlásának története

A montenegrói állami választási bizottság hétfőn hivatalosan bejelentette a függetlenségpárti tábor győzelmét a Szerbiától való elszakadásról rendezett vasárnapi népszavazáson. A résztvevők 55,4 százaléka voksolt arra, hogy Montenegró független állam legyen (az Európai Unió 55 százalékos küszöbhöz kötötte a montenegrói függetlenség kimondásának lehetőségét). Milo Djukanovic montenegrói kormányfő már hétfő hajnalban kihirdette, hogy Montenegró 88 év elteltével ismét függetlenné vált, és megújította államiságát.

Dátum: 2006-05-22 12:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=56954
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:51:29.873739, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A jugoszláv államszövetség történetének főbb állomásai:

- 1918. december 1. - Szerbia, Montenegró (Crna Gora) és a felbomlott Osztrák-Magyar Monarchia délszláv területeinek egyesüléséből megalakult a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság.

- 1929. október 3. - A királyság közigazgatási megosztásáról és átnevezéséről szóló törvény elfogadásával az állam a Jugoszláv Királyság nevet kapta.

- 1943. november 29. - Jugoszlávia Népi Felszabadító Antifasiszta Tanácsa (AVNOJ) a boszniai Jajcéban tartott második "államalapító" ülésszakán öt nép - szerbek, horvátok szlovének, macedónok és montenegróiak - föderációjaként határozta meg az országot, amelyet hat föderális egységre osztott: Szerbiára, Horvátországra, Szlovéniára, Macedóniára, Montenegróra, illetve Bosznia és Hercegovinára.

- 1945. augusztus 10. - Az AVNOJ harmadik belgrádi ülésszakán az állam a Jugoszláv Demokratikus Szövetség nevet kapta.

- 1945. november 29. - Az alkotmányozó nemzetgyűlés eltörölte a királyságot és kikiáltotta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot, mely föderáció tagköztársaságai: Szerbia (Vajdaság autonóm tartománnyal és Koszovó autonóm területtel), Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró (Crna Gora).

- 1963. április 7. - Új alkotmányt fogadtak el, amely Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságra (JSZSZK) változtatta az ország nevét.

- 1990. június 26. - A szerb parlament felfüggesztette a koszovói helyi hatóságok önkormányzatát. (Július 5-én a koszovói tartományi törvényhozást is feloszlatták, a tartományi parlament és kormány jogait Szerbia vette át.)

- 1991. május 12. - A horvátországi szerbek népszavazáson a Szerbiához történő csatlakozás mellett foglaltak állást.

- 1991. június 18. - A vajdasági parlament elfogadta a tartomány statútumát. Megszüntette a Vajdaság állami előjogait, de meghagyta területi autonómiáját.

- 1991. június 25. - Szlovénia és Horvátország kinyilvánította függetlenségét és elszakadását Jugoszláviától, amit a jugoszláv szövetségi néphadsereg beavatkozása sem tudott megakadályozni.

- 1991. szeptember 24. - A pristinai parlament határozatot hozott a szuverén és független koszovói államról. 26-án titkos népszavazáson a szavazók 99,87 százaléka támogatta a függetlenséget. (Albánia október 22-én elismerte.)

- 1991. október 15. - A bosznia-hercegovinai parlament Szarajevóban elfogadta a köztársaság függetlenségéről szóló határozatot. (Különválását véres etnikai belháború kísérte 1995-ig.)

- 1991. november 20. - Macedónia parlamentje is kinyilvánította a köztársaság függetlenségét Jugoszláviától.

- 1992. április 27. - A JSZSZK parlamentje új alkotmányt fogadott el, amivel kikiáltották a két tagköztársaságból, Szerbiából és Montenegróból álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot (az ún. kis Jugoszláviát).

- 1999. március 24-június 10. - A NATO légicsapásokat mért Jugoszláviára, hogy elfogadja a koszovói válság megoldására javasolt nyugati béketervet. (Koszovó Szerbiához tartozik továbbra is, de érdemben NATO-felügyelet és ENSZ-közigazgatás alá került.)

- 2002. március 14. - Belgrádban a szerb, a montenegrói és a jugoszláv vezetés aláírta az Európai Unió hathatós közbenjárásával tető alá hozott, úgynevezett belgrádi megállapodást, amely körvonalazta a szerb-montenegrói államjogi kapcsolatok átalakítását, illetve azt, hogy Szerbia és Montenegrónak fogják hívni a két tagköztársaság új államközösségét.

- 2002. május 31. - A jugoszláv szövetségi parlament Belgrádban törvénybe iktatta a Szerbia és Montenegró államjogi kapcsolatainak átalakításáról szóló megállapodást.

- 2003. január 27/29. - Előbb a szerb, majd a montenegrói parlament is elfogadta a közös állam alkotmányos alapokmányát.

- 2003. február 4. - Szerbia és Montenegró hivatalosan is a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság jogutódja lett, miután a jugoszláv parlament mindkét háza elfogadta az új államközösség alkotmányos alapokmányát.

- 2003. február 13. - A koszovói parlament nem fogadta el 42 képviselő kezdeményezését a tartomány függetlenségéről szóló nyilatkozat tételéről, helyette a három legerősebb albán párt és a bosnyák koalíció frakcióvezetője függetlenségi kiáltványt olvasott fel a képviselők előtt.

- 2003. augusztus 27. - A szerb parlament egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában Szerbia elválaszthatatlan részének nyilvánította Koszovót.

- 2005. február 22. - A montenegrói vezetés hivatalos ajánlatot tett Belgrádnak Szerbia-Montenegró átalakulására a két tagköztársaság alkotta független és nemzetközileg elismert államok közösségévé. A szerb kormányfő másnap elvetette a javaslatot.

- 2005. november 17. - A koszovói parlament határozatban mondta ki, hogy a tartomány jogállásáról folytatandó tárgyalásokon a pristinai küldöttség álláspontja tükrözni fogja a Koszovó függetlensége és szuverenitása iránti népakaratot.

- 2006. február 20. - Bécsben megkezdődtek az első közvetlen koszovói albán-szerb tárgyalások az 1999 óta ENSZ-igazgatás alatt álló dél-szerbiai tartomány státusának rendezéséről.

- 2006. március 2. - A montenegrói parlament kiírta a függetlenségi népszavazást május 21-re. (Előző nap a parlament elfogadta az új népszavazási törvényt, amely a voksolók legalább 55 százalékos többségéhez köti a köztársaság jogállásának megváltoztatását.)

- 2006. május 22. A montenegrói állami választási bizottság hétfőn hivatalosan bejelentette a függetlenségpárti tábor győzelmét a Szerbiától való elszakadásról rendezett vasárnapi népszavazáson. A résztvevők 55,4 százaléka voksolt arra, hogy Montenegró független állam legyen (az Európai Unió 55 százalékos küszöbhöz kötötte a montenegrói függetlenség kimondásának lehetőségét). Milo Djukanovic montenegrói kormányfő már hétfő hajnalban kihirdette, hogy Montenegró 88 év elteltével ismét függetlenné vált, és megújította államiságát.

MTI - fidesz.hu