Montenegró és Szerbia különválása nem okoz gondokat
Podgoricai és belgrádi elemzők egyöntetű véleménye szerint Montenegró és Szerbia különválásának folyamata nem fog különösebb gondokat okozni, de a délszláv unió kisebbik tagköztársaságára sok munka vár, hogy önálló országként beilleszkedhessen a nemzetközi közösségbe.
Dátum: 2006-05-22 13:54:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=56962
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:51:32.295440, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az egyértelművé vált montenegrói népszavazási eredmény után kikiáltható Montenegró és Szerbia függetlensége. A közös állam alkotmányos alapokmánya úgy rendelkezik, hogy amennyiben valamelyik tagköztársaság ügydöntő népszavazással kilép az unióból, a másik válik a közös állam jogutódjává, megörökli nemzetközi jogalanyiságát. Montenegrónak fel kell vétetnie magát az ENSZ-be, az EBESZ-be, az Európa Tanácsba, tagságot kell elnyernie a nemzetközi pénzintézetekben. Hasonlóképpen Szerbiára vonatkoznak majd a közös államot illető nemzetközi dokumentumok, példának okáért az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú koszovói határozata is. Szerbia lényegében alkotmánymódosítások nélkül "ússza meg" az önállóvá válást, mivel a ma is hatályos, 1990-es milosevici alkotmány tartalmilag már független államra jellemző attribútumokkal ruházta fel Szerbiát. Ugyanakkor az országnak mindenképpen új alkotmányra van szüksége, miközben függőben van még Koszovó sorsa. A belgrádi média által megszólaltatott elemzők szerint Montenegró elszakadása komoly mértékben aláássa Belgrád pozícióit a tartomány birtoklásáért folytatott vitában.
Montenegrónak újra kell kezdenie Brüsszellel a társulási tárgyalásokat, de csak azután, hogy a nemzetközi közösség elismeri az ország szuverenitását. Szerbiával meg addig fognak szünetelni a tárgyalások, amíg nincs a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében a legsúlyosabb háborús bűntényekkel vádolt Ratko Mladic volt boszniai szerb katonai vezető. Blagoja Mitric, a szerbia-montenegrói bíróság tagja szerint Montenegró függetlenségének nemzetközi elismerése és felvétele a nemzetközi szervezetekbe a legjobb esetben is legalább hat hónapot vesz majd igénybe. Belgrádnak és Podgoricának tárgyalnia kell a szétválásról, a közös állami intézményeknek pedig elvileg addig kell működniük, amíg nem jönnek létre helyettük a párhuzamos köztársasági szintű intézmények (ezek közé tartozik a külügyminisztérium és a védelmi tárca is).
Gazdasági szakértők szerint a szerbiai-montenegrói szakítás nem lesz különösebb hatással a két köztársaság gazdaságára. Pénzügyi és vámrendszerük eddig is különálló volt, vámot vetettek ki egymás termékeire, más-más volt a fizetőeszköz, és a társulási tárgyalások gazdasági aspektusairól is párhuzamosan zajlottak a megbeszélések. Ugyanakkor mindkét tagköztársaság érdekében állna az áru és a tőke szabad áramlásának megteremtése, a vámterhek csökkentése.
Bojan Dimitrijevic belgrádi katonapolitikai elemző szerint a hadsereg számára sem okoz különösebb gondot a különválás. A katonaság Montenegróban állomásozó részét a legfelsőbb védelmi tanács már 2004 decemberében hozott döntésével 3,5 ezer főre csökkentette, hogy Podgorica el tudja tartani az ott állomásozó alakulatokat. Már akkor megtörténtek az előkészületek a hadsereg fájdalommentes megosztására, így lehet tudni, hogy mely hadieszközöket ki örökli meg. Dimitrijevic szerint nem kizárt, hogy felszámolják a Kotori-öbölben állomásozó hadiflottát, mert senkinek se lesz rá szüksége. A parancsnoki rendszerben lesznek változások, a két új országban a köztársasági elnökök veszik át a főparancsnokságot a hadsereg felett.
Slobodan Markovic történész rámutatott arra, hogy a volt Jugoszláviából kivált tagköztársaságok közül Montenegró lesz az egyedüli olyan állam, amelyben nincs kifejezett "etnikai többség", ami instabilitás forrása lehet. Az 1981-es népszámláláson a montenegrói polgárok három százaléka vallotta magát szerb nemzetiségűnek, 1991-ben tíz százalékra nőtt a részarányuk, míg a három éve tartott népszavazáson már 32 százaléka mondta magát szerbnek. Ezek a statisztikák Markovic szerint arra utalnak, hogy hatalmas változás ment végbe a montenegrói polgárok identitásában, és ez a folyamat még nem ért véget.
MTI - fidesz.hu