Megalázóan alacsony felvásárlási árak
A hajdú-bihari termelők rossz hangulatban kezdték az idei almaszüretet. A gazdák időt, pénzt és fáradtságot nem kímélve dolgoztak almáskertjeikben, haszonra mégsem számíthatnak.
Dátum: 2002-10-22 10:41:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5178
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:51:06.455502, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Tetézi a bajt, hogy a keleti végeken a termés egy részét elvitte a tavaszi fagy, az étkezési almának pedig csak ráfizetéssel van piaca. A léalma kilójáért is alig nyolc-tíz forintot fizetnek a léüzemekben. Nem véletlen, hogy az öt forintos állami támogatást türelmetlenül várják azok a gazdák, akik a feldolgozóktól megkapták a kilónkénti tízforintos árat.
A szaktárca júliusban egyébként arról is döntött, hogy az önhibájukon kívül kárt szenvedett almatermesztőket némiképpen kárpótolja. Ennek első ütemében harmincezer forintot kaptak a gazdák hektáronként. Az almatermelőknek ebben az évben 2,8 milliárd forintot juttatnak a központi forrásból, amelyből kétmilliárd forinttal támogatják a léalma felvásárlását. Csakhogy a termelők így sem elégedettek, mivel nyereség nélkül kénytelenek megválni a terméstől. Gondot okoz az is, hogy mostanság többet kell fizetni az almaszedőknek, mint amennyiért a gazdák el tudják adni a termést.
Hajdú-Bihar megyében az almaültetvények többségét az elmúlt évtizedben telepítették. A fagy tavaly sem kímélte az almáskerteket, ennek következtében csupán 18 ezer tonna terméssel számolhattak a gazdák. Ebben az esztendőben az előzetes becslések szerint 24 ezer tonna almára számítanak a szakemberek. (Az országos almatermés várhatóan 480 ezer tonna lesz.) Nem ad okot a derűre az sem, hogy a magyar almatermés kilencven százalékát ipari almaként dolgozzák fel, s a maradék kerül étkezési almaként a vásárlókhoz. Ezzel mindenki rosszul jár. A fogyasztó azért, mert néha borsos áron kénytelen megvenni a külföldről behozott gyümölcsöt. A termelő is bosszankodik, hiszen első osztályú almájának kilóját legfeljebb 20-30 forintért veszik át a viszonteladók, akik arcpirítóan drágán, 90-190 forint közötti áron értékesítik azt. Nem csoda hát, ha az ország keleti felén a termelők elkeseredésükben azt fontolgatják, megsemmisítik almafáikat.
A hajdúsámsoni Hajdú-Alma 2002 Kft. a legtekintélyesebb felvásárlóüzemnek számít a megyében. Az almasűrítmény gyártására szakosodott cég ügyvezető igazgatója, Sab-lauer Jenő elmondta: a társaság minden termelőnek 10 forintot fizet a termés kilójáért. A huszonöt dolgozót foglalkoztató, korszerű léüzembe nemcsak Hajdú-Biharból érkezik az alapanyag, hanem az ország más pontjairól is. Az üzemben egyébként naponta 350-400 tonna almát tudnak feldolgozni.
- Az egyik legfőbb baj, hogy megszűnt az orosz piac, a nyugati országokba pedig csupán az almasűrítmény jut el - magyarázza az ügyvezető igazgató. - Megoldást jelenthetne, ha a nyugat-európai mintát követve, hazánkban is megépülnének a korszerű tárolók. Magyarország azonban soha nem volt olyan helyzetben, hogy az ágazat saját nyereségéből építse fel ezeket a tárolókat. Az államnak ezt is támogatnia kellene.
- A cégvezető szerint a kiszolgáltatott helyzetben lévő almatermelőket határozott kormányintézkedéssel lehetne kivezetni a jelenlegi zsákutcából. További megoldást jelenthetne, ha a gazdák önmaguk is tennének sorsuk jobbra fordulásáért.
- A szocialista beidegződés még most is erősen él az emberekben. Sokan még most sem mernek önállóan dönteni saját sorsukról. Félnek például az EU-ban már jól bevált értékesítési szövetkezetek létrehozásától, melyek piaci lehetőségei is kedvezőbbek. Tapasztalatok igazolják, hogy a bankok szívesebben fizetnek a tőkeerős szövetkezeteknek, mint a néhány hektárral rendelkező kistermelőknek. Vannak, akik elkeseredésükben inkább kivágják az ültetvényeiket, s hátat fordítanak az almatermesztésnek.
A hajdúsámsoni léüzem pénztára előtt olyan kistermelőkkel találkoztunk, akik a leadott alma után járó pénz kifizetésére vártak. Mindannyian elismerték, hogy a Hajdú-Alma 2002 Kft. a szerződésben rögzített tíz forintos kilónkénti áron, határidőre fizet.
Veres Imre Nyírmihálydiból 25 mázsa gyümölcsöt hozott.
- Annyira nem éri meg almatermesztéssel foglalkozni, hogy az idén kiszedjük a fáinkat, csak egyet-kettőt hagyunk meg saját fogyasztásra. Akármilyen szép almát kínálunk, nem kell senkinek. Ha pedig bemegyünk egy nagyobb áruházba, sokkal hitványabb portékával találkozunk, amit borsos áron kínálnak. Ha nem kell a minőségi magyar alma, miért erőlködjünk? Ebből már régen nem lehet megélni.
A hajdúhadházi Papp Imre 26 mázsa almát szállított a sámsoni üzembe. Étkezési almája egyáltalán nem maradt, elvitte a fagy és a jég. A később szedett almáját, mintegy hét mázsát, maga szedte le, s nyolc forintért adta el egy hajdúhadházi viszonteladónak. A gazda attól tart, a hét mázsa után nem kap állami támogatást.
- Hajdúhadházon sok helyen kiszedték már az almafákat. Helyette napraforgót, kukoricát vetettek. Lehet, hogy ezek több jövedelmet hoznak, én mégsem merek váltani. Talán egyszer a magyar almának is lesz becsülete - mondja Papp Imre.
A nyírmeggyesi Pankotai Endre egyhektáros almáskertjéből negyvenhat mázsa almát szállított a hajdúsámsoni léüzembe.
- Igaz, hogy többe került a benzinköltség, de legalább a tízforintos kilónkénti árat megkapom. Felénk nem minden felvásárló fizet ennyit. Ez azért sem mindegy, mert Szabolcsban is elverte a termés javát a jég, de a fagy is óriási károkat okozott. Étkezési almát így az idén nem is tudtam eladni. Hogy mi lesz az ültetvényemmel jövőre? Még várok. Hátha jobb idők jönnek az almatermesztésre...