Hogyan érinti a polgárokat Montenegró különválása?
A politikusok és szakértők nyilatkozataiból ítélve a Szerbiában élő montenegrói, illetve Montenegróban élő szerbiai állampolgárok a saját bőrükön nemigen fogják érezni a délszláv államközösség szétesését, amennyiben Belgrád és Podgorica hamar rendezni tudja a nyitott kérdéseket.
Dátum: 2006-05-24 15:45:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=57110
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:52:17.184550, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Mint minden országban, Szerbia-Montenegróban is vannak olyan szakterületek, amelyekre vonatkozóan hátrányt szenvednek a külföldiek az ország állampolgáraival szemben. Eddig mind a szerbiai, mind a montenegrói állampolgárok egyben szerbia-montenegrói állampolgárok is voltak, Montenegró különválásával viszont Szerbiában külföldivé válnak a montenegrói állampolgárok, és ez fordítva is így lesz.
Slobodan Vucetic, a szerbiai alkotmánybíróság elnöke szerint a Szerbiában élő vagy dolgozó montenegrói állampolgárok jogai nem csorbulhatnak. A két önállósodó köztársaság rendezheti a nyitott kérdéseket a kettős állampolgárság intézményének bevezetésével, másfelől pedig a másfél éve elfogadott, európai mércék szerint is liberális szellemiségű szerbiai állampolgársági törvény révén a montenegróiak könnyen beszerezhetik a szerbiai állampolgárságot.
Slobodan Lalovic szerbiai munkaügyi miniszter szerint egyelőre nem tisztázott, hogyan rendeződik a montenegrói állampolgárságú munkavállalók sorsa Szerbiában, de valószínűleg nem kell majd kiváltaniuk a munkavállalói engedélyt azoknak, akik már rendelkeznek munkaviszonnyal. Az egészségbiztosítási rendszerben sem várhatók különösebb zavarok, mivel mindkét köztársaság eddig különálló egészségbiztosítási pénztárt működtetett. A kölcsönös orvosi segítségnyújtáshoz és betegellátáshoz azonban kétoldalú megállapodásra lesz szükség. Kétoldalú egyezménnyel kell rendezni a Szerbiában tanuló csaknem másfél ezer montenegrói helyzetét, és a nyugdíjbiztosítás kérdését is: Szerbia ezentúl nem fizethet nyugdíjat a Montenegróban élő mintegy háromezer nyugdíjas szerbiai állampolgárnak.
Montenegróban több mint húszezer olyan ingatlan van, amelyek tulajdonosa szerbiai állampolgár. A belgrádi média által megszólaltatott szakértők szerint a vagyonhoz való jog gyakorlásában sem lehetnek különösebb gondok, mert a két tagköztársaság de facto eddig is két különálló országként működött. Még Zágráb is elismerte ezt a jogot a szerbiai polgároknak, ráadásul a népszavazás előtt elhangzottak Belgrádban és Podgoricában is olyan nyilatkozatok, hogy ilyen viták nem lesznek.
A jelek szerint az ország szétesése leginkább azoknak a szerbiai állampolgároknak fog fejtörést okozni, akik a vámkedvezmények, illetve a gépkocsi korát érintő korlátozás híján Montenegrón keresztül hoztak be az országba külföldi gépkocsit. Mladjan Dinkic pénzügyminiszter szerint a Szerbiában használt montenegrói rendszámtáblájú autókat utólagosan "be kell hozni" Szerbiába: ki kell fizetni a hússzázalékos vámot, a 18 százalékos ÁFÁ-t, illetve a regisztrációs illetéket. Ebből még lesznek viták, mert becslések szerint ez közel százezer szerbiai gépkocsi-tulajdonost érint. Ráadásul az új rendelet szerint Szerbiába kizárólag olyan gépkocsikat lehet behozni, amelyek megfelelnek az Euro 3-as környezetvédelmi normának. Gyakorlatilag hat évnél idősebb nem lehet az autó, miközben a montenegrói rendszámtáblás gépkocsik jobbára öregebbek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy szerbiai állampolgárok csak abban az esetben vezethetnek külföldi (montenegrói) rendszámtáblás gépkocsit, ha rendelkeznek külföldi munkavállalási engedéllyel.
Az államközösség felbomlása után felvetődik a kérdés, hogy milyen státusuk lesz a Szerbiában élő, magukat montenegrói nemzetiségűnek valló polgároknak? A négy évvel ezelőtt készült népszámlálás szerint hetvenezres közösségről van szó, amely eddig nem számított kisebbségnek, nem volt saját kisebbségi nemzeti tanácsa sem. A kérdés egyik legszakavatottabb szerbiai szakértője, Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter rámutatott arra, hogy a kisebbséget az különbözteti meg a többségtől, hogy más nyelven beszél, más a kultúrája netán a vallása is. A kisebbségvédelem éppen a másság oltalmazására vonatkozik, de a montenegróiak miben térnek el a szerbektől? A nemzeti tanácsoknak a tájékoztatás, az anyanyelvhasználat, az oktatás és a kultúra területén vannak érdekvédelmi hatásköreik. A montenegróiak esetleg csak a kultúrában tudnák kinyilvánítani másságukat, ilyen körülmények között pedig indokolatlan lenne montenegrói nemzeti tanács létrehozása Szerbiában.
MTI - fidesz.hu