EU-bővítés: nyitott kérdésekről a külügyminiszterek
Az EU-bővítési folyamat legfontosabb nyitott kérdéseiről egyeztetnek Luxembourgban a tizenötök külügyminiszterei, előkészítve a terepet a hét végi brüsszeli csúcshoz, amelyen fontos döntéseknek kellene születniük ezzel kapcsolatban.
Dátum: 2002-10-22 13:40:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5192
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:51:11.822253, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A nizzai szerződésről tartott második írországi népszavazás pozitív kimenetele elhárította a legnagyobb akadályt a bővítés menetrend szerinti folytatásának útjából. A menetrend tarthatósága azonban attól is függ, mikor tudnak megállapodni a nyitott kérdésekről a tagállamok - először egymás között, majd a tagjelöltekkel is.
A keddi ülésen a külügyminiszterek értékelik az Európai Bizottság két hete közzétett idei bővítési jelentéseit, amelyek tíz tagjelölt esetében tartják lehetségesnek a csatlakozási tárgyalások idei lezárását. Előkészítik emellett azokat az eszmecseréket, amelyeket az állam- és kormányfők Brüsszelben a többi tagjelölt - Bulgária, Románia és Törökország - helyzetéről folytatnak.
A bővítés első köréből kimaradó Bulgáriának és Romániának az unió már megígérte, hogy a decemberi koppenhágai csúcson "átdolgozott és kibővített" előcsatlakozási stratégiát, valamint időszerűsített csatlakozási útitervet javasol nekik. Törökország esetében pedig arról kellene elhatározásra jutniuk a tizenötöknek, hajlandók-e végre időpontot adni a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
A bizottsági jelentésben említett tíz tagjelölt esetében a csatlakozási tárgyalások idei sikeres lezárása mindenekelőtt attól függ, létrejön-e a megállapodás a brüsszeli csúcson a legfontosabb rendezetlen kérdésekkel kapcsolatos uniós álláspontról.
A fő problémát változatlanul a bővítés pénzügyi-költségvetési vonzatai, köztük a mezőgazdasági támogatások jelentik. Ezekről mindeddig nem alakult ki közös álláspont, és több mint valószínű, hogy a keddi külügyminiszteri ülésen sem fog. A kompromisszumot az állam- és kormányfőknek kell megtalálniuk Brüsszelben. Ebből a szempontból döntő jelentőségűnek bizonyulhat a csúcs előtti utolsó pillanatokig folytatódó francia-német egyeztetések kimenetele.
Nemcsak a mezőgazdasági támogatásokról kell megállapodásra jutniuk a tagállamoknak. Közös álláspontot kell kialakítaniuk az újonnan csatlakozó országoknak juttatandó regionális támogatások ügyében, valamint a közös költségvetésbe történő befizetések és onnan kapott visszatérítések ügyét illetően is.
Még ebben az évben rendezni kellene egy sor, ugyancsak a bővítéssel összefüggő intézményi kérdést is, amit az írországi referendum eredménye mindenesetre óriási mértékben megkönnyített. A nizzai szerződés vonatkozó rendelkezései ugyanis csak 2005-től lépnek hatályba, a bővítés viszont a jelenleg érvényesnek tekintett menetrend szerint már 2004-ben megtörténne. El kell tehát dönteni, milyen megoldásokat alkalmazzanak a két időpont közötti átmeneti időszakban.
Másrészt a nizzai szerződésben egy 12 országra kiterjedő bővítéssel számolva határozták meg a majdani intézményi rendet. Mivel azonban most már gyakorlatilag bizonyos, hogy 2004-ben legfeljebb tíz ország csatlakozik, e rendelkezéseket is ki kell igazítani.
Mindez elsősorban a miniszteri tanácsban alkalmazott szavazati súlyokat és az Európai Parlament képviselőinek számát érinti, mind a csatlakozás és 2005 közötti, mind a 2005-től kezdődő időszakra nézve. A soros dán elnökség már megtette az ezekkel kapcsolatos javaslatait, amelyek körül az eddigi egyeztetések során viszonylag széles körű egyetértés alakult ki a tagországok között.
A keddi tanácsülés másik fő témája a kalinyingrádi enklávéval kapcsolatos problémák rendezése. A brüsszeli bizottság a múlt hónapban részletes javaslatokat terjesztett elő a Lengyelország és Litvánia közé (vagyis a bővítés után teljes egészében uniós területbe) ékelődött körzet és Oroszország többi része közötti tranzitforgalommal kapcsolatban. A külügyminiszterek egyszer már megvitatták a tervezetet, és egymás között jórészt egyet is értettek vele. Olyan megoldásra lenne azonban szükség, amelyet nemcsak ők, de Litvánia és Oroszország is el tud fogadni, s ez a jelek szerint már jóval nehezebb.
MTI - fidesz.hu