Mádl Ferenc Strasbourgban

Mádl Ferenc köztársasági elnök a strasbourg-i Európai Parlamentben mondott beszédében leszögezte, hogy Magyarország méltó feltételekkel kíván csatlakozni az Európai Unióhoz, amelyben nem lehet különbséget tenni a régi és új tagállamok között például a mezőgazdaság, a közvetlen kifizetések vagy a pénzügyi források elosztása terén.

Dátum: 2002-10-22 15:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5200
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:51:14.293691, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

- A méltó és igazságos helyzet olyan lehet - mondotta a magyar államfő -, amelyben a magyar állampolgárok a tagság előnyeit már az első pillanattól kezdve érzékelik, és felzárkózásuk esélye egyre növekszik. - Eme szavait spontán feltörő tapssal fogadták az európai képviselők. Mádl Ferenc hozzátette, hogy Magyarországnak lakossága száma alapján 22 hely járna az Európai Parlamentben, nem húsz, mint amit az EU nizzai szerződésében kimondtak, mert ezzel sérülne az arányos népképviselet elve. Ezt az EP is elismeri, és támogatja Magyarország igényét a 22 képviselői helyre.

Az EP nagy ovális strasbourgi üléstermében az 1956-os forradalom emlékére kitűzték a piros-fehér-zöld zászlót, amelynek közepéből kivágták az önkényuralmat megtestesítő címert. Pat Cox, az EP elnöke bevezető szavaiban kijelentette, hogy a magyar forradalom vértanúi "bizonyos értelemben Európáért haltak meg 1956-ban, és nem hiába haltak meg, mert ma azok az értékek, amelyekért harcoltak, egyesítenek minket egész Európában".

Cox elismeréssel emlékezett meg arról is, hogy 1989-ben újra a magyarok nyitották meg az utat Európa újraegyesülése felé, amikor átengedték nyugati határukon a keletnémet menekültek tömegeit. "Elnök Úr - mondotta - érezze magát itthon nálunk, ez Önöknek hazatérés a szabad népek szabad közösségébe."

A magyar köztársasági elnök az ülésen mondott ünnepi beszédében rámutatott, hogy "1956-ban az volt az európai történelem, ami Magyarországon történt". A magyar nép elszánt volt és győzött, az egyéni bátorságnak, hősiességnek és önfeláldozásnak számos csodálatos példája született. Az idegen erők által fenntartott politikai hatalom összeomlott, a társadalom önszervező ereje felszabadult. A szabadságharcot idegen csapatok 1956. november 4-én megtámadták és néhány nap alatt leverték, majd véres megtorlás következett. A magyar forradalom jelentőségét olyan elmék ismerték fel akkor, mint Albert Camus, Francois Mauriac vagy Borisz Paszternak.

- Személyes vallomásokból tudjuk, hogy Európa meghatározó politikusai közül soknak éltre szóló fordulópontot hozott a magyar 1956 - mondotta a magyar köztársasági elnök. - Ez indította el őket a tudatos politizálás útján. Ekkor hullt le a lepel a totális diktatúráról.

A nagy feladat Magyarország számára most az európai integrációhoz való csatlakozás. "Ez magában foglalja azt az egész programot, amelyet 1989-90 óta békés forradalmunk jelentett és jelent számunkra - folytatta Mádl Ferenc. - Sok az öröm és a siker, de sok az áldozat, az erőfeszítés, a lemondás is. Ám nincs, nem volt más esélyünk, mint hogy szívünket és érdekeinket követve a lehető leggyorsabban felzárkózzunk az Európai Unióhoz."

Az államfő köszönetet mondott az ír népnek, amiért népszavazásával nagy akadályt hárított el a csatlakozás útjából. Rámutatott, hogy a csatlakozás támogatottsága Magyarországon magas, Európáról pozitív kép él. Európa egyesítésének viszont a feltételekben is tükröződnie kell. Ezért tartósan nem érvényesülhet olyan politika, amely megkülönbözteti a régi és az új tagállamokat - utalt a csatlakozási tárgyalások vitatott pénzügyi kérdéseire a magyar államfő.

Magyarország a szolidaritás Európáját akarja erősíteni, amiben neki magának is vannak teendői, például a jelentős számú roma lakosság hátrányos társadalmi helyzetének javítása. Hozzátette, hogy itt nem sajátosan magyar, hanem európai problémáról van szó, amelyben az ország számít az összeurópai tapasztalatokra és támogatásra.

Befejezésül Európa jövőjéről és az erről tárgyaló konventről szólva Mádl hangoztatta, hogy Magyarország kész továbbhaladni az integrációban, kész lesz arra, ha szükséges, hogy a kontinens országai további hatásköröket gyakoroljanak közösen. Számára mint jogász számára az is természetesnek tűnik, hogy az EU-nak a nemzetközi színtéren jogi személyiséggel kell rendelkeznie. A tavaly őszi szörnyű terrorista támadás "tudatosította felelősségünket azért is, hogy meg kell teremteni az erős és egységes uniót, amely a transzatlanti együttműködés részeként gyors és hatékony cselekvésre képes".

Szintén a konventtel kapcsolatban kijelentette: Magyarország fontosnak tartja az egyesült Európában a kisebbségi jogok minél teljesebb érvényesülését. Fenn kívánja tartani és elmélyíteni kapcsolatait a külföldön élő magyarokkal. "Ezzel nem látjuk összhangban állónak azt, hogy az Alapvető Jogok Chartája nem foglalkozik kielégítő mértékben a kisebbségek kollektív jogaival." Szükségesnek mondta, hogy e jogokat megfelelő intézmények biztosítsák. Ünnepi beszédét azzal zárta, hogy Európa mindenekelőtt kulturális közösség, amely a múltból nőtt ki, és amely nem létezhet a nemzetek kultúrájának kohéziós értékei nélkül.

MTI - fidesz.hu