Kellemetlen változások az egészségügyben
Vizitdíj bevezetése, kórházi osztályok átszervezése és megszüntetése, az orvosok és gyógyszerészek kötelező kamarai tagságának eltörlése, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részvénytársasággá alakítása, a széles körű ingyenes ellátás biztosítási jogviszonyhoz kötése - egyelőre ezek a kormányzati elképzelések kerültek szóba az egészségügy jövőjét illetően.
Dátum: 2006-05-26 07:32:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=57233
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:53:54.476062, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalosan alig-alig közölt valamit az egészségügyben tervezett változtatásokról. Egyelőre csak annak a korábban megkezdett átalakításnak a folytatását jelentették be, amely szerint háromszintű ellátási rendszert alakítanának ki.
Az alapszolgáltatások járulékfizetéstől függetlenül mindenkinek járnának, a következő szinten lévő ellátásokhoz viszont már csak a biztosítotti jogviszonnyal rendelkezők férhetnének hozzá térítésmentesen.
A harmadik szintre az extraszolgáltatásokat sorolnák, ezeket díjfizetés vagy különbiztosítás ellenében lehetne igénybe venni. A legfontosabb dolog azonban nem tisztázott: a különböző ellátások mely szintre kerülnének. Ehhez kapcsolódva bevezetnék az egyéni járulékszámlákat, így fehéren-feketén kiderülne, ki az, aki nem fizet járulékot, pedig tehetné.
Szóba került a recept- és vizitdíj bevezetése is az új kormányprogram készítése alatt. Ez azt jelentené, hogy minden orvos-beteg találkozónál, illetve receptfelírásnál külön kellene fizetni, egy-két száz forintot. Az ötlet támogatói szerint ennek inkább pszichés hatása volna, az emberek többsége ugyanis mindent megfontol, ami pénzbe kerül. Ez is a cél: a túlzottnak vélt orvos-beteg találkozások számát szeretnék csökkenteni. A vizit- és receptdíj bevezetésének mindkét koalíciós pártban akadnak pártolói és ellenzői.
"Mélyreható változások várhatóak az intézményi struktúrában" - az efféle kormányfői sejtetés arra enged következtetni, hogy változtatnának a kórházak, az ott lévő osztályok, részlegek profilján. Túlzottnak tartják ugyanis a fekvőbeteg-ellátás túlsúlyát Magyarországon, és indokolatlanul gyakorinak a kórházi beutalást.
A készülő kormányprogram egészségügyi fejezetének készítésekor felvetődött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részvénytársasággá alakítása is. Hasonlóképpen a kötelező egészségügyi kamarai tagság megszüntetése is.
Változások várhatók az egészségügyben dolgozók bérezési rendszerében is - ezt maga a miniszterelnök jelentette be szerdán. Túl merev ugyanis a bértábla, a díjazásban nagyobb szerepet kell kapnia a teljesítménynek.
Kiáll a szakma a kamaráért
Milyen demokrácia az, ahol a szakma hangját elnyomják? - ezzel a kérdéssel reagált az orvosok kötelező kamarai tagságának esetleges megszüntetéséről szóló hírekre Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára.
Döbbenetesnek nevezte, hogy eltipornák azt a szakmai köztestületet, amely a kormány egészségüggyel kapcsolatos terveit véleményezte. Hozzátette: ha ezt megteszik, akkor az Alkotmánybírósághoz (Ab), a köztársasági elnökhöz és az EU megfelelő szerveihez fordulnak. (Érdekes, hogy az AB előtt fekszik Cser Ágnes szakszervezeti vezető egy beadványa, amely éppen a kötelező kamarai tagságot tartja alaptörvénnyel ellentétesnek. Szerinte ugyanis sokan nem tehetik meg, hogy két helyre - a kamarának és a szakszervezetnek is - fizessék a több ezer forintos tagdíjakat, ami hátrányosan érinti az érdekképviseletet.)
Meglepte a hír Hávelné Szatmári Katalint, a Magyar Gyógyszerészkamara elnökét is. Elmondta: a kamarák a demokrácia kiépítésének folyamatában jöttek létre, az állami "túlhatalom" megszüntetésében kaptak állami és érdekvédelmi feladatot. Talán éppen azért akarják megszüntetni őket, mert feladatukat túlságosan jól végezték? - tette fel a kérdést.
Forrás: Magyar Nemzet
fidesz.hu