Művi meddővé tétel: a nőgyógyászati szakmai kollégium tiltakozik
Aggályosnak tartja és tiltakozását fejezte a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium az Alkotmánybíróság (Ab) döntésével kapcsolatban, amely június 30-ai hatállyal megsemmisítette az eddig életkorhoz és gyerekszámhoz kötötte művi meddővé tételt - derült ki a kollégium állásfoglalásából.
Dátum: 2006-05-29 18:56:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=57445
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:55:58.319990, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A szakmai grémium mindazonáltal nem vonja kétségbe az Ab döntését, de Szabó István professzor, kollégiumi elnök az MTI-nek elmondta: egy 18. életévét betöltő nő nem biztos, hogy tudatában van annak, hogy a műtéti sterilizáció végleges és a későbbiek folyamán nem lehet gyermeke.
A szakember feltette azt a kérdést, hogy ha egy 18. életévét betöltött személy felelősségteljesen tud dönteni, akkor mi a magyarázata annak, hogy Magyarországon a terhesség-megszakítások száma kimagasló az unió többi országához viszonyítva.
Elmondta: évente 52-56 ezer terhesség-megszakítást végeznek, a műtétre jelentkezők közül 8-10 ezer 19 évesnél fiatalabb.
Magyarországon a fogamzásgátlás minden formája engedélyezett, és számtalan lehetőség áll a nem kívánt terhességek megelőzésére a hormonális fogamzásgátlóktól kezdve, a méhen belüli eszközökön át a gumi óvszerig - hangsúlyozta a professzor, hozzátéve, véleménye szerint az iskolákban a szexuális felvilágosítás is hiányos.
Szabó István felhívta a figyelmet arra is, hogy a művi meddővé tétel nem kockázatmentes beavatkozás.
Kitért arra, Magyarországon demográfiai válság van, és évek óta a szülésszám 94-96 ezer, míg az elhalálozottak száma évente 35-40 ezerrel meghaladja az újszülöttek számát. A népesség szinten tartásához - amely nemzeti érdek - 130-150 ezer újszülöttnek kellene világra jönni.
A szakmai kollégium állásfoglalásában kitér arra is, hogy diszkriminációhoz vezethet az, ha az a nő, aki korábban kérte a művi meddővé tételt és később mégis gyermeket szeretne, az csak asszisztált reprodukciós eljárással eshet teherbe, de ebben az esetben az eljárás teljes költségét ki kell fizetnie, ami esetenként 400-500 ezer forintba is kerülhet. "Ennek következtében a tehetősebbek hozzájuthatnak az utolsó reményt adó beavatkozáshoz, mások viszont ettől elesnek" - fogalmaz a dokumentum.
A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium azt szeretné, "ha a törvényhozók módosítanák ezt a határozatot, még a július 1-jei határidő előtt, "mivel beláthatatlan következményei lehetnek nemcsak a társadalom, hanem főleg az egyén számára.
A kollégium felajánlotta szakmai segítségét a kérdés rendezéséhez.
A szakmai kollégium az Egészségügyi Minisztérium "égisze" alatt működik és a küldöttek választják meg a szakmai kollégium 24 tagját.
MTI - fidesz.hu