A Duna Charta a bősi katasztrófáról
Nem szabad belenyugodni a szigetközi és csallóközi ökológiai katasztrófába és az annak nyomán előállt törvénytelen helyzetbe - áll abban a felhívásban, amelyet a Duna Charta bocsátott ki a bősi erőművel kapcsolatos Duna-elterelés tizedik évfordulóján. A szervezet a Magyar Tudományos Akadémia segítségét kéri a nemzetközi tárgyalásokon nélkülözhetetlen tudományos vizsgálatok elvégzéséhez.
Dátum: 2002-10-24 09:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5235
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:51:25.357005, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Duna erőszakos elterelésének tizedik évfordulóján felhívással fordulunk honfitársainkhoz: ne nyugodjanak bele az országot ért ökológiai agresszió nyomán keletkezett törvénytelen helyzetbe!
A Szigetköz és a Csallóköz élővilágának jóvátehetetlen károkat okoz, hogy elveszítette kapcsolatát az éltető vízáramlással, mióta a folyót egy 40 kilométeres szakaszon betonágyba kényszerítették. Közép-Európa legnagyobb természetes ivóvíz-bázisa forog veszélyben! A globális klímaváltozás a Kárpát-medencét a szárazság fokozódásával sújtja, ilyen körülmények között utódaink ivóvizének kockáztatása megbocsáthatatlan, vétkes felelőtlenség.
A hágai nemzetközi bíróság ítélete az ökológiai fenntarthatóság szempontjainak elsőbbséget biztosít. Ezek közül ma az ivóvíz-bázisok épségének megőrzése a legfontosabb, ez azonban nem lehetséges a jelenlegi, önkényes és szélsőségesen aránytalan vízmegosztás mellett.
A kétoldalú tárgyalásokon, sajnos, a magyar fél nem volt képes érvényt szerezni ennek az álláspontnak. A vízlépcső-vita erőszakos megoldását a szlovák politkusok a közvélemény előtt dicsőséges cselekedetként állították be, ez magyarázza makacsságukat. Magyarország jogosan formál igényt a folyó vízhozamának a felére, követelésünket azonban súlytalanná tette egyes hazai csoportok mesterkedése, akik a tárgyalóasztalra olyan hagymázos műszaki terveket helyeztek, amelyek hatalmas költséggel, újabb mesterséges csatornarendszerek kialakításával, a jelenlegi, minimális vízhozam mellett is megfelelő vízellátást ígérnek a Szigetköznek.
Kötelességünk, hogy helyt adjunk a tudósok figyelmeztetésének: ezek az elképzelések (a Duna "kanyargósítása") nemcsak tárgyalási poziciónkat gyengítették, hanem megvalósításuk esetén végérvényessé tennék a kialakult természetellenes állapotokat, miközben semmit nem javítanának a felszín alatti ivóvízbázis helyzetén, sőt, abban további kárt tehetnek.
A Duna elterelését követően végbement természeti folyamatok tudományos igényű vizsgálatát azonban Magyarországon mindeddig nem lehetett elvégezni. Ez számunkra beláthatatlan hátrányt jelent a nemzetközi tárgyalásokon.
Ezért felszólítjuk a Magyar Tudományos Akadémiát és annak új elnökét, járjon közbe a kormánynál annak érdekében, hogy szakembereink a megfelelő anyagi források birtokában haladéktalanul hozzáláthassanak e nélkülözhetetlen kutatásokhoz!
Az Európai Közösség ma élen jár az ökológiai katasztrófa elhárítását szolgáló intézkedések szorgalmazásában. Meggyőződésünk, hogy az új Európa nem maradhat közömbös a közép-kelet európai térség ivóvíz-tartalékait fenyegető veszéllyel szemben. A magyar diplomáciának élnie kellene ezzel a lehetőséggel: kérje a Európai Közösség közreműködését az országaink között fennálló jogvita rendezésében, a jogsérelem és a környezetrombolás megszüntetése érdekében!
Budapest, 2002.október 24.
Karátson Gábor
a Duna Charta elnöke