Nyilvános meghallgatás Nagymartonban a paksi atomerőműről
A határon átnyúló jó együttműködés példájaként méltatta kedden a burgenlandi tartományi kormányzat képviselője, hogy a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról mintegy kéttucatnyi magyar szakértő részvételével tartottak nyilvános meghallgatást az ausztriai Nagymartonban (Mattersburg).
Dátum: 2006-06-06 20:12:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=57951
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:59:32.756401, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Verena Dunst tartományi tanácsos köszönetet mondott azért, hogy a magyar környezetvédelmi hatóságok, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), a Paksi Atomerőmű Rt., valamint az illetékes erőműtervező magyar cég képviselői önként és baráti alapon vettek részt a meghallgatáson, amelyre a szövetségi környezetvédelmi hatóság, Burgenland, Felső- és Alsó-Ausztria, Bécs, valamint Stájerország tartományi kormányzatának megbízottain kívül környezetvédő szervezetek aktivistáit is elküldték. Dunst emlékeztetett arra, hogy Ausztriában az érintett térségek már megfogalmazták aggodalmaikat az osztrák határtól mintegy 200 kilométerre található magyar atomerőmű üzemidejének a tervezett meghosszabbításával kapcsolatban, és a lakossági állásfoglalásokat is összegyűjtötték. Kiemelte, a magyar szakértőknek a nyilvános meghallgatáson való részvétele is jelzi, hogy Magyarországon megértik az osztrák félelmeket és azt, hogy az ausztriai közvélemény választ vár kételyeire.
Tiderenczl József, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója ismertette a paksi atomerőmű üzemidejének a tervezett meghosszabbításával kapcsolatos engedélyezési eljárást. A végső engedélyt kiadó hivatal vezetője egyebek között emlékeztetett arra: a paksi atomerőmű nem új létesítmény, ennek ellenére kötelezően hatásvizsgálatnak kell készülnie az üzemidő meghosszabbításával kapcsolatban is. Tájékoztatást adott arról, hogy Ausztria 2005 szeptemberének a végén adta át Magyarországnak az üzemidő meghosszabbításával kapcsolatos észrevételeit, az atomerőmű 2006. március 14-én adta be hatásvizsgálati kérelmét, és március 16-án az illetékes hivatal már közleményben tudatta az eljárás megindítását.
Lux István, az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának a vezetője a paksi erőmű 1-es blokkjának a példáján ismertette az engedélyezés folyamatát. Emlékeztetett arra, hogy ezt a blokkot 1982-ben helyezték üzembe a tervek szerint 30 éves üzemidővel.
Elmondta, hogy az atomerőműnek legkésőbb 2012-ben kell megkapnia az engedélyt az üzemidő 20 éves meghosszabbításáról. Megemlítette, hogy ez év végig, vagy a jövő év elejéig válik aktuálissá az atomerőmű 3-as blokkjánál a sérült fűtőelemek eltávolítása, amelynek nincs közvetlen hatása az üzemeltetésre.
Hamvas István, a paksi atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a több mint 20 éve működő erőmű ma már a magyar áramtermelés mintegy 40 százalékát biztosítja. Kiemelte, hogy az atomerőmű az energiaellátás biztonsága szempontjából is fontos, mert nincsenek szállítási vagy tárolási gondok, hiszen az erőműben jelenleg 2 év működtetésre elegendő fűtőelem van. Hangsúlyozta, hogy "Paks kiváltása" hőerőművekkel megduplázná az éves magyarországi széndioxid-kibocsátás mennyiségét, és arra hivatkozott, hogy a Pakson előállított elektromos energia a legolcsóbb. Rámutatott, hogy a magyarországi közvélemény-kutatások szerint az atomerőmű elfogadottsága 70 százalékos, és a parlament 96,6 százalékos arányban támogatta az atomerőmű üzemidejének a meghosszabbítását.
Bérczi Károly, az illetékes erőműtervezői cég képviselője részletesen ismertette azt a tanulmányt, amelyben 13 fejezetre bontva részletezték a paksi atomerőmű állapotjelentését, amely az osztrák felvetések egy részére is választ jelent, beleértve a terrortámadások elleni védelem, a földrengésbiztonság, a környezeti hatások és a fűtőelemek eltávolításának a kérdéskörét. Úgy összegezte, hogy az erőmű üzemidejének a 20 éves meghosszabbítása esetén a jelenlegihez képest nem várható hatásváltozás. Felvetette, hogy az atomerőmű működtetésével évente 10 millió tonna széndioxid-kibocsátást takarít meg az ország. A határokon átnyúló hatásokkal kapcsolatban leszögezte: sem most, sem pedig az üzemidő meghosszabbításakor nem lehet jelentős hatással számolni. Példaként felvetette, hogy a Dunába vezetett hűtővíz hőcsóváját fejlett technikával ki lehet mutatni, de annak az emberre nincs hatása. Úgy fogalmazott, hogy környezetvédelmi szempontból nem látják akadályát az üzemidő meghosszabbításának.
Ausztriában népszavazás utasította el az atomenergia békés célú felhasználását, az országnak nincs működő atomerőműve. Az Eurobarometer októberben közzétett adatai szerint az uniós országok közül Ausztriában a legmagasabb az atomenergia békés felhasználását elutasítók aránya: a megkérdezettek 88 százaléka negatívan viszonyul a hasznosításhoz, míg 8 százalék támogatja azt. Az ellenzők és a támogatók aránya Görögországban 86:9, Cipruson 81:10, Írországban 70:13, Spanyolországban 71:16, Lengyelországban 66:26, Dániában 66:29, Olaszországban 66:30, Németországban 59:38, Szlovéniában pedig 54:44. Más országokban viszont többen támogatják, mint ellenzik az atomenergia hasznosítását. Így például Magyarországon 65:31, Svédországban 64:33, Csehországban 61:37, Litvániában 60:27, Finnországban 58:38, Szlovákiában 56:40, Franciaországban pedig 52:41 arányban vannak többségben a támogatók.
A bécsi központú Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) adatbankja szerint jelenleg 442 atomreaktor működik a világon, 24 építése pedig folyamatban van. A NAÜ szerint a kontinensen Franciaországban 59, Nagy-Britanniában 23, Németországban 17, Svédországban 10, Spanyolországban 9, Belgiumban 7, Csehországban és Szlovákiában 6-6, Svájcban 5, Bulgáriában, Finnországban és Magyarországon 4-4, Litvániában, Hollandiában, Romániában és Szlovéniában pedig 1-1 reaktor működik.
MTI - fidesz.hu