Enyhültek az Iránnak szabott feltételek?
A nagyhatalmak megállapodásra jutottak arról, hogy az iráni urándúsítási moratórium hosszú távú követelése helyett azt kérik Teherántól, hogy csak az atomprogramjáról folytatandó tárgyalások idejére függessze fel ezt a tevékenységét - vált ismertté szerdán bécsi diplomáciai körökből.
Dátum: 2006-06-07 15:55:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=58028
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 23:59:55.593302, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Egy másik engedmény érelmében Irán végrehajthatja az uránium átalakítását, ami a dúsítás előkészítése, amennyiben beleegyezik abba, hogy részt vesz a többoldalú tárgyalásokon.
A szóban forgó diplomaták névtelenséget kértek, mert nincs felhatalmazásuk az üzenetben foglaltak közlésére, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína, valamint Németország küldött az iráni vezetésnek.
Megfigyelők értékelése szerint ez a nagyhatalmi engedmény azt jelzi, hogy az érintett országok készek arra: bizonyos iráni nukleáris fejlesztést elfogadhatónak tartanának, azoknak a félelmeknek az ellenére is, hogy Irán ezzel a lehetőséggel visszaélve atomtöltetek számára hasadóanyagot állít elő.
Azóta, hogy tavaly augusztusban az ügyben közvetítő európai országok és Irán megbeszélései megszakadtak, az Egyesült Államok és az Európai Unió trojkája - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - arra a nyilvános álláspontra helyezkedett, hogy Iránnak hosszú távú urándúsítási moratórium mellett kell kötelezettséget vállalnia, hogy megteremtse azt a bizalmat, amely az atomdossziéjáról szóló tárgyalások előfeltétele.
Az osztrák fővárosban dolgozó diplomaták tudomása szerint az Iránnak küldött üzenet egyik szerzője, Németország kezdeményezte, hogy Irán alacsony mértékben folytathassa a nukleáris technológia fejlesztését. Ezt az elképzelést egyébként Mohammed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója is támogatja, mert úgy tartja: Irán már így is alacsony szinten végzi eredményesen ezt a tevékenységet, felesleges tehát, hogy megvonják tőle ennek jogát.
Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt iráni elnök április 11-én jelentette be, hogy Irán sikerrel indította be az első, 164 centrifugából álló urándúsító egységet Natanzban. Majd ugyanaznap Mahmúd Ahmadinezsád államfő is közölte: Irán rövidesen csatlakozik a nukleáris technológiával rendelkező országok klubjához.
Egy nappal később Teheránban azt közölték: Irán bővíteni akarja urániumdúsító programját. Mohammed Szaídi, a teheráni atomenergetikai hivatal helyettes vezetője elmondta: első ízben sikerült Iránnak a 3,5 százalékos urániumdúsítás, amelyhez 164 centrifugát használtak fel. Az állami televízióban kijelentette, hogy ipari szintűre akarják fejleszteni az urániumdúsítást a natanzi nukleáris kísérleti központban. Teherán értesítette a NAÜ-t arról, hogy 2006 végéig 3000 centrifugát akarnak működésbe helyezni Natanzban, de a későbbiek folyamán ezt a mennyiséget egészen 54 ezerig óhajtják növelni - mondta.
Baradei április végén az iráni atomprogramról az ENSZ BT-nek készített jelentésében közölte: a NAÜ rögzítette az iráni urándúsítás tényét, és igaznak nevezte azt a teheráni állítást is, hogy Irán 3,5 százalékos dúsítottságú uránt állított elő gázcentrifugákkal. (Atomfegyverhez legalább 90 százalékos dúsítottságú urán kell.)
Baradei beszámolt arról is, hogy az ázsiai ország az elmúlt nyolc hónapban 110 tonna uránt alakított át a dúsításra, és ez a mennyiség 15 atomtöltet előállítására elég.
MTI - fidesz.hu