Tóth Gy.: Zárójeles miniszterek az új kabinetben
Egészen új, eddig szokatlan minisztériumi struktúrával kezdi meg újabb négyéves ciklusát a második Gyurcsány-kormány. Az ellenzék szerint mindez már az alkotmányos kereteket feszegeti, hiszen tulajdonképpen nemcsak alkotmányos értelemben lesz Gyurcsány Ferenc az első számú döntéshozó, hanem gyakorlatilag is ő dönt majd a pénzek elosztásáról.
Dátum: 2006-06-08 13:26:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=58085
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:02:17.647522, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az alkotmányos kereteket feszegető, de még tiszteletben tartó centralizációs törekvésnek minősítette Tóth Gy. László politológus a második Gyurcsány-kormány szerkezetét. A politológus szerint tulajdonképpen a miniszterek egyfajta zárójelbe tételét jelenti a Gyurcsány-féle struktúra, ugyanis ha a miniszterelnök-jelölt azt akarja, minden döntés az ő, illetve embereinek a kezében összpontosul.
A hatalom lényege a pénz, ezek elosztása pedig két olyan szerv, illetve a Miniszterelnöki Hivatal kezében összpontosul majd, amelyek közvetlenül a miniszterelnök alá vannak rendelve. "Mindez azt jelenti, hogy nemcsak alkotmányosan lesz Gyurcsány Ferenc az első ember az országban, mint döntéshozó, hanem ezzel a struktúrával a pénzek elosztását, a tényleges hatalmat is maga alá rendelte" - mondta Tóth Gy. László. A politológus hozzátette: "a minisztériumoknak úgy tűnik, csak javaslattevő szerepe lesz, ráadásul Gyurcsány olyan személyeknek osztotta ki a miniszteri posztokat, akik teljesen alkalmatlanok a feladatra, legfőképpen Molnár Lajos az egészségügyi tárca várományosa, és Göncz Kinga külügyminiszter-jelölt, aki még politikusnak sem megfelelő" - fogalmazott Tóth Gy. László.
A belügyminisztérium mint önálló tárca megszüntetése is szokatlan. A politológus úgy látja, hogy ennek személyi oka is lehet. "Úgy látom, Lamperth Mónikával nem kívánt együtt dolgozni a miniszterelnök, ám neki az MSZP-n belül még mindig nagy a támogatottsága, ezért Gyurcsány nem merte egyszerűen mellőzni. Meghagyta miniszternek, de kiszervezte alóla a fontosabb feladatokat. Aki ezt megkapta az igazságüggyel együtt, olyan ember, akiben megbízik Gyurcsány, ugyanakkor erőtlen és nincs mögötte semmiféle párttámogatás, kénytelen lesz tehát Gyurcsány javaslatait elfogadni" - indokolta Tóth Gy. László a belügyminisztérium partvonalra állítását.
"Úgy tűnik, mintha az lenne a célja, hogy ellehetetlenítse és meggyengítse a közigazgatást" - mondta az átszervezésekről a politológus. Szerinte ezek mögött olyan szándék is meghúzódhat, hogy a rebesgetett leépítéseknél ne ütközzenek nagy ellenállásba, mivel egy jól szervezett közigazgatás képes lehet megbénítani egy államot, egy ilyen módon átalakított, darabokra szedett rendszer viszont nem.
"Hamarosan jönnek tehát a megszorító intézkedések, amelyeket sem Brüsszel, sem a nemzetközi pénzvilág nyomása miatt nem lehet tovább halogatni. A kellemetlen döntéseket tehát még az önkormányzati választások előtt kell meghozniuk. Ezzel valószínűleg választókat veszítenek majd, de ennek nem lesz nagy jelentősége, a párt, illetve a kormánykoalíció szerepe így is erős marad" - vázolta a kormánypártok várható lépéseit a szakember.
Tóth Gy. László arra is felhívta a figyelmet, hogy az MSZP számára a 2010-es választás megnyerése a cél. Most megszorításokat vezetnek be, aztán 2008-tól, de legfőképpen 2009-ben elkezdenek egy-két presztízsberuházást, és osztják majd az uniós pénzeket. Addigra - a politológus szerint - a most kinevezett minisztereket is lecserélik, így a nehézségeket sem lehet majd személyekhez, miniszterekhez kötni.
A Világgazdaság információi szerint mielőtt elkezdik az elbocsátásokat a közigazgatási szférából, megváltoztatják a köztisztviselői törvényt. Ez elsősorban a felmondási időt és a végkielégítés mértékét érintené, vagyis olcsóbban lehetne elküldeni az embereket. Mindehhez azonban kétharmados törvénymódosítás szükséges, vagyis az ellenzék támogatása nélkül nem valósulhat meg.
Forrás: Hídlap