A NATO növelni akarja reagáló készségét

A NATO reagáló készségének növeléséről, s a katonai kiadásokra fordított összegek bővítéséről döntöttek csütörtöki brüsszeli ülésükön a tagállamok védelmi miniszterei - igaz, ez utóbbi kérdéskörben csak ajánlásról, célkitűzésről van szó, nem pedig kötelezettségvállalásról.

Dátum: 2006-06-08 14:50:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=58100
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:02:22.241530, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Mint James Appathurai NATO-szóvivő közölte, a csütörtöki miniszteri tanácskozás elején, az úgynevezett Védelmi Tervező Csoport ülésén (ezen a NATO tagjai közül Franciaország nem vesz részt, mert még a hatvanas években kilépett a katonai struktúrából) a tagállamok úgy döntöttek, hogy a NATO-nak ezentúl nem három nagyobb, hanem két nagyobb és hat kisebb akció egyidejű elvégzésére kell készen állnia. Ennek oka, hogy a világ megváltozott, a NATO immár nem egy "nagy háború" megvívásával számol, mint a hidegháború idején, hanem számos kisebb hadműveletre, bevetésre kell felkészülnie.

Ez a változtatás egyébként inkább csak elvi jellegű, hiszen a katonai szövetség már jelenleg is számos helyen végez egyidejű akciót: például Afganisztánban és Koszovóban a békefenntartó erőket adja, a Földközi-tengeren a tömegpusztító fegyverek terjedése elleni járőrszolgálatot folytat, jelen van Szudánban és Irakban, légtérellenőrző gépei pedig szerda óta a német légtér felügyeletét végzik, a hamarosan kezdődő labdarúgó világbajnokság biztonságát garantálva.

Az eddigi koncepció, a 3 "nagy" hadművelet elvileg 180 ezer ember igénybevételével számolt (mindegyik esetben egy-egy hadtesttel, azaz háromszor 60 ezer emberrel), az új elképzelés viszont két hadtesttel, s a kisebb műveleteknél egyenként 20-30 ezer fő igénybevételével kalkulál, ami immár maximum 300 ezer embert jelentene.

A NATO-tagállamok - mint Appathurai emlékeztetett - elvileg 1,4 millió katonát tudnak a szövetség rendelkezésére bocsájtani. (Más kérdés, hogy amikor egy-egy konkrét hadműveletről van szó, mint például az elmúlt hónapokban az afganisztáni biztonsági misszió kiterjesztéséről, akkor még a szükséges, néhány ezer fős erősítés biztosításáról is hónapokon át vitatkoztak a tagállamok.)

A védelmi miniszterek Appathurai közlése szerint azt a javaslatot is elfogadták, hogy a tagállamok bruttó hazai termékük legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. A 26 tagállamból jelenleg mindössze 7 éri el ezt a szintet, s még olyan "nagyhatalmak" is, mint Németország, jelentős elmaradást mutatnak. (A német arány 1,5 százalék.) Ez azonban csak célkitűzés, nem konkrét kötelezettségvállalás - közölte a szóvivő.

MTI - fidesz.hu