A brüsszeli csúcs közös álláspontja megegyezik az EB javaslatával

Az EU-tagállamok nem módosítanak azon az ajánlatukon, amely szerint az újonnan csatlakozó országok tízéves átmeneti időszak alatt érnék el a közvetlen mezőgazdasági támogatások uniós szintjét - tűnik ki a brüsszeli csúcsértekezletén elfogadásra váró elnökségi záró következtetések tervezetéből.

Dátum: 2002-10-25 13:42:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5290
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:51:42.395879, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A csúcs második napján jóváhagyandó közös álláspont megegyezik az Európai Bizottság eredeti javaslatával. Eszerint az új tagországok termelői a csatlakozás utáni első évben, 2004-ben az uniós támogatási szint 25 százalékát kapnák; az arány 2007-ig évente 5, majd 10 százalékkal emelkedne, s így 2013-ban érné el az unióban akkor érvényes szintet.

A tervezetnek az előző nap létrejött német-francia kompromisszumon alapuló fontos eleme, hogy a támogatások fokozatos bevezetése a "pénzügyi stabilitás" keretében történne. Ez azt jelenti, hogy a 25 tagú unióban 2007-2013 között a közös agrárpolitikára (CAP) fordított kiadások éves összege reálértékben nem haladhatja meg a 2006. évi szintet.

A kohéziós és strukturális politikákra a bővítéssel kapcsolatban fordítható kiadások teljes összege 23 milliárd euró lenne a tervezet szerint. Az Európai Bizottság eredetileg 25 milliárdot javasolt, a tagországok egy része ezt 21 milliárdra kívánta volna csökkenteni.

A bővítéssel összefüggő nyitott pénzügyi kérdések harmadik legfontosabb elemét, a közös költségvetéshez való hozzájárulást, illetve az onnan származó kifizetéseket illetően az elnökség javaslata szerint az új tagországoknak már csatlakozásuktól kezdve a teljes hozzájárulást kellene fizetniük. Ha viszont ennek folytán közülük egyesek nettó költségvetési pozíciója negatívba fordulna a 2004-2006 közötti időszakban, az unió ideiglenes költségvetési kompenzációt ajánl nekik. A tervezet szerint ezt évente csökkenő átalányösszegként határoznák meg.

A tervezet szerint az Európai Tanács támogatja az Európai Bizottság idei bővítési stratégiai dokumentumában megfogalmazott értékelést, amely szerint tíz tagjelölt - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia - eleget tesz az uniós tagság politikai ismérveinek, 2004-től kezdve pedig a gazdasági feltételeknek is meg fog felelni, illetve képes lesz teljesíteni a tagsággal járó kötelezettségeket.

Az unió ennek alapján megerősíti azt a szándékát, hogy ezekkel az országokkal a december 12-13-án esedékes koppenhágai csúcson lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, majd 2003 áprilisában Athénban aláírja a csatlakozási szerződést.

A tizenötök megerősítik, hogy Ciprust újraegyesített országként szeretnék az EU-tagok között látni, és felszólítják a szigetország görög és török közösségének vezetőit: ragadják meg ezt az alkalmat, s még az év vége előtt jussanak megállapodásra.

Az állam- és kormányfők egyetértenek azzal az értékeléssel is, amelyet az Európai Bizottság a bővítés első köréből kimaradó Bulgária és Románia helyzetéről adott. A miniszterek tanácsát és a brüsszeli bizottságot pedig felkérik arra, hogy a koppenhágai csúcsra készítsék elő a két ország csatlakozásának részletes útitervével kapcsolatos döntéseket.

MTI - fidesz.hu