Brüsszeli EU-csúcs: megállapodás a bővítés finanszírozásáról
A brüsszeli EU-csúcson péntek délután megállapodás született a 2004-ben esedékes bővítés finanszírozási kérdéseiről és minden más kérdésről a napirenden. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök, az állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanács soros elnöke szerint ez azt jelenti, hogy az elnökség és az Európai Bizottság világos mandátumot kapott a csatlakozási tárgyalások záró szakaszának lebonyolítására és a tárgyalások lezárására a decemberi koppenhágai csúcson.
Dátum: 2002-10-25 20:21:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5304
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:51:46.730625, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Ennek feltétele és a brüsszeli csúcs legfontosabb célja az volt, hogy a tizenötök meghatározzák közös álláspontjukat a bővítés finanszírozásával kapcsolatos nyitott kérdésekben.
Mint Rasmussen a csúcsot záró sajtóértekezleten megerősítette, az unió közös mezőgazdasági politikáját (CAP) illetően a tizenötök most megfogalmazott végleges tárgyalási álláspontja a brüsszeli bizottság eredeti javaslatainak felel meg.
Ezek szerint az újonnan csatlakozó országok is jogosultak lesznek a közvetlen mezőgazdasági jövedelemtámogatásokra, de tagságuk első évében az akkori uniós szintnek csak a 25 százalékát kapnák, s ez fokozatosan, tízéves átmeneti időszak után érné el a 100 százalékot.
Ellentételezésként az unió a CAP finanszírozásában alkalmazni kívánja a "pénzügyi stabilitás" elvét. A pénzügyi megállapodás alapja az a francia-német alku, amely szerint 2006-ig változatlanok maradnak a közvetlen mezőgazdasági kifizetések - ezek arányában vezetik be a kifizetéseket fokozatosan az újonnan csatlakozó országok gazdálkodói számára 2004-től, 25 százalékos aránnyal indulva -, majd 2007-től csökkenhetnek a kifizetések.
A 2006-os kiadási plafonhoz képest a közös mezőgazdasági kiadások 2007-től 2013-ig csak évente legföljebb 1 százalékkal növekedhetnek - mondta a dán miniszterelnök. - Ha az infláció meghaladja az 1 százalékot, akkor eszerint a mezőgazdasági kiadás csökkenni fog reálértékben - állapította meg Rasmussen, aki szerint ez az agrárpolitika bővítéssel összefüggő finanszírozásában létrejött kompromisszum lényege.
A kohéziós és strukturális politikák bővítéssel összefüggő finanszírozására a 2004-2006 közötti időszakban összesen 23 milliárd eurót szán az unió - közölte Rasmussen. Ez kétmilliárddal kevesebb, mint amennyit a bizottság javasolt.
A nyitott pénzügyi kérdések harmadik legfontosabb elemét, az új tagországoknak a közös költségvetéshez való viszonyát illetően a tizenötök megállapodtak arról, hogy a csatlakozás utáni első évben az új tagállamok egyikének egyenlege sem romolhat a közvetlenül azt megelőző évhez képest.
Erről élénk vita folyt a tanácsban, mert a kompenzációnak ezzel a formájával nem minden tagország értett egyet. Egy részük álláspontja szerint az uniónak csak arra kellett volna ígéretet tennie, hogy egyetlen új tagország sem lesz a közös költségvetés nettó befizetője. A tanács végül a brüsszeli bizottság eredeti javaslatát fogadta el, amely szerint az új tagokat azért is kompenzálnák, ha tagságuk első évében az uniótól kapott támogatások egyenlege rosszabb lenne az előző évinél. Ilyen helyzetbe került volna Magyarország is. A jelenleg érvényes menetrend szerint ez 2003-as viszonyítási alapot jelent.
A most született megállapodások alapján a tizenötök a lehető legrövidebb időn belül tárgyalni kezdenek a tagjelöltekkel, mert már csak nyolc hét maradt a koppenhágai csúcsig - közölte Rasmussen. Emlékeztetett arra, hogy az elnökség már hétfőn Koppenhágába várja a tagjelöltek első számú vezetőit, hogy ismertesse velük a tizenötök most elfogadott közös álláspontjait.
Kérdésre válaszolva Günter Verheugen bővítési biztos cáfolta, hogy az unió "eszi, nem eszi, nem kap mást" alapon kívánja a tagjelöltek elé terjeszteni álláspontját. Tárgyalási ajánlatról van szó, és mindkét oldalon szükség lesz rugalmasságra - mondta, megjegyezve azonban, hogy az 1999-es berlini csúcson meghatározott költségvetési kereteket az EU tiszteletben akarja tartani.
MTI - fidesz.hu
***
Finanszírozás
Az EU-tagállamok nem módosítanak azon az ajánlatukon, amely szerint az újonnan csatlakozó országok tízéves átmeneti időszak alatt érnék el a közvetlen mezőgazdasági támogatások uniós szintjét - tűnik ki a soros elnökségnek a brüsszeli csúcsértekezleten pénteken elfogadott záró következtetéseiből.
A csúcs második napján jóváhagyott közös álláspont megegyezik az Európai Bizottság eredeti javaslatával. Eszerint az új tagországok termelői a csatlakozás utáni első évben, 2004-ben az uniós támogatási szint 25 százalékát kapnák; az arány 2007-ig évente 5, 2007-től évente 10 százalékkal emelkedne, s így 2013-ban érné el az unióban akkor érvényes szintet.
A tervezetnek az előző nap létrejött német-francia kompromisszumon alapuló fontos eleme, hogy a támogatások fokozatos bevezetése a "pénzügyi stabilitás" keretében történne. Ez azt jelenti, hogy a 25 tagú unióban 2007-2013 között a közös agrárpolitikára (CAP) fordított kiadások évente legfeljebb 1 százalékkal nőhetnek. Ha tehát egy adott évben az infláció ennél magasabb lesz, ez reálértékben csökkenést jelent.
A dokumentum általában is követendő elvként rögzíti, hogy a bővítéssel kapcsolatos kiadások meghatározásakor tiszteletben kell tartani az 1999-es berlini csúcson a 2004-2006 közötti időszakra megállapított kereteket.
A kohéziós és strukturális politikákra a bővítéssel kapcsolatban fordítható kiadások teljes összege 23 milliárd euró lenne a közös álláspont szerint. Az Európai Bizottság eredetileg 25 milliárdot javasolt, a tagországok egy része ezt 21 milliárdra kívánta volna csökkenteni.
A bővítéssel összefüggő nyitott pénzügyi kérdések harmadik legfontosabb elemét, a közös költségvetéshez való hozzájárulást, illetve az onnan származó kifizetéseket illetően a tizenötök álláspontja szerint az új tagországoknak már csatlakozásuktól kezdve a teljes hozzájárulást kellene fizetniük. Másfelől viszont ha ennek folytán közülük egyesek nettó költségvetési pozíciója negatívba fordulna a 2004-2006 közötti időszakban, az unió ideiglenes költségvetési kompenzációt ajánl nekik. Ez átalányként fizetett, évente csökkenő, átmeneti időszakra szóló összeg lenne, s már a tagság első évében járna. Az új tagországokat tehát akkor is kárpótolnák, ha a csatlakozásuk előtti utolsó évhez képest romlana az egyenlegük.
A záró következtetések szerint a konkrét összegeket a csatlakozási tárgyalások végső szakaszában határoznák meg a miniszterek tanácsa által már elfogadott és a csatlakozási szerződésben is rögzítendő számítási módszer alapján. A kompenzációk azonban nem haladhatnák meg azokat az éves tartalékokat, amelyek a berlini csúcson megállapított költségvetési kereteken belül maradtak fenn.
A tagállamok közötti megállapodás figyelemre méltó eleme, hogy a költségvetési fegyelemre a 2007-ben kezdődő időszakban is törekedni kell. A záró következtetéseknek az elnökség által előkészített tervezetében még az szerepelt, hogy ezzel összhangban a pénzügyi stabilitásnak a CAP-ra megállapított elve a közösségi politikák finanszírozásának más területein is érvényesítendő. A végleges változatból azonban e megállapítás már kimaradt.
Bővítés
Az EU-tagországok állam- és kormányfői támogatásukról biztosították az Európai Bizottságnak azt az értékelését, amely szerint az unió tíz tagjelölttel fejezheti be még ebben az évben a csatlakozási tárgyalásokat.
A pénteken zárult brüsszeli csúcson elfogadott elnökségi záró következtetések szerint Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia tesz eleget az uniós tagság politikai ismérveinek, 2004-től kezdve pedig a gazdasági feltételeknek is meg fog felelni, illetve képes lesz teljesíteni a tagsággal járó kötelezettségeket.
Az unió ennek alapján megerősítette azt a szándékát, hogy ezekkel az országokkal a december 12-13-án esedékes koppenhágai csúcson lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, majd 2003 áprilisában Athénban aláírja a csatlakozási szerződést.
A tizenötök megismételték, hogy Ciprust újraegyesített országként szeretnék az EU-tagok között látni, és felszólították a szigetország görög és török közösségének vezetőit: ragadják meg ezt az alkalmat, s még az év vége előtt jussanak megállapodásra. Kilátásba helyezték továbbá, hogy megállapodás híján az 1999-es helsinki csúcson jóváhagyott álláspontnak megfelelően fognak eljárni - tehát megosztott állapotában is befogadják Ciprust.
Az állam- és kormányfők egyetértettek azzal az értékeléssel is, amelyet az Európai Bizottság a bővítés első köréből kimaradó Bulgária és Románia helyzetéről adott. A miniszterek tanácsát és a brüsszeli bizottságot pedig felkérték arra, hogy a koppenhágai csúcsra készítsék elő a két ország csatlakozásának részletes úti tervvel kapcsolatos döntéseket, többek között annak menetrendjével, valamint a megnövelendő előcsatlakozási támogatásokkal kapcsolatban. A záró következtetések tervezete még nem említette a 2007-es időpontot, amely pedig az Európai Bizottság idei országjelentéseiben és a külügyminiszterek legutóbbi állásfoglalásában is szerepelt, igaz, csak támogatandó célként. A végleges változat azonban már ez utóbbi formulát alkalmazza.
Törökország esetében az unió "üdvözölte" az EU-tagság koppenhágai ismérveinek teljesítése érdekében tett fontos lépéseket, "amelyek közelebb hozták a vele folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdését". Időpontot azonban most sem ajánlott erre. Az állam- és kormányfők mindössze arra kérték a miniszterek tanácsát, hogy még a decemberben esedékes koppenhágai csúcs előtt készítse elő "a török tagjelöltség következő szakaszával kapcsolatos döntéseket".
Az Európai Tanács jóváhagyta a brüsszeli bizottságnak azokat a javaslatait, amelyek szerint az új tagországok által vállalt kötelezettségek teljesítését a csatlakozási szerződés aláírása után is figyelemmel kell kísérni. Ennek megfelelően a csatlakozások tervezett időpontja előtt hat hónappal a bizottság jelentést terjeszt a miniszterek tanácsa és az Európai Parlament elé arról, hogyan haladnak az új tagok az uniós jog átvételével és alkalmazásával.
Támogatást kapott a brüsszeli csúcson a bizottságnak az a javaslata is, hogy az unió a most megkötendő csatlakozási szerződésbe a szokásos általános gazdasági záradék mellé két különleges védzáradékot is vegyen fel. Az egyik a belső piacot, a másik a bel- és igazságügyi együttműködést érinti. A tagállamok azonban - Hollandia kezdeményezésére - szigorítottak a bizottsági javaslaton, amennyiben most elfogadott álláspontjuk szerint a záradékok kettő helyett három évig lehetnének érvényben. Rendelkezéseiket valamelyik tagország indokkal ellátott kérése vagy a brüsszeli bizottság kezdeményezése alapján lehetne alkalmazni abban az esetben, ha valamelyik új tagország nem teljesíti az adott területen vállalt kötelezettségeit.
Intézmények
Magyarország és Csehország számára nem hozott megoldást a pénteken véget ért brüsszeli EU-csúcs az Európai Parlamentben nekik fenntartott helyek problémájában.
A csatlakozások és a 2004-ben esedékes következő európai parlamenti választások közötti időszakra nézve az elnökség záró következtetései ezzel kapcsolatban szűkszavúan csak annyit állapítanak meg, hogy a parlamenti képviselők teljes, illetve az egyes tagállamokra jutó létszámát a jelenleg használt módszer alapján fogják megállapítani.
A 2004-es választásokkal kezdődő időszakban viszont már a nizzai szerződésben meghatározott számok lennének érvényesek, amelyekhez hozzá kell adni a Bulgária és Románia számára fenntartott - és csatlakozásukig a többi tagállam között szétosztandó - összesen 50 helyet.
A nizzai szerződés szerint azonban Magyarországnak és Csehországnak 20-20 parlamenti hely járna, kettővel kevesebb, mint a velük gyakorlatilag azonos népességű Belgiumnak, Görögországnak és Portugáliának. A magyar diplomácia kezdettől fogva kifogásolta ezt a méltánytalanságot, törekedett is az orvoslására, de mindeddig eredménytelenül.
Valójában a nizzai szerződés ratifikálásáról tartott második írországi népszavazás előtt nem is volt sok esély a kiigazításra. Egy esetleges elutasító eredmény esetén ugyanis a szerződés nem léphetetett volna hatályba, intézményi rendelkezéseit pedig valószínűleg újra kellett volna tárgyalni.
A referendum pozitív eredménye szabaddá tette ugyan az utat a szerződés rendelkezéseinek az alkalmazása előtt, a két ország számára azonban ez a jelek szerint nem jelent azonnali megoldást.
A most elfogadott formula mindamellett nem is zárja ki ennek lehetőségét. A záró következtetések szerint ugyanis egyrészt a 2004-es választások utáni időszakra a parlamenti helyek számát úgy kell megállapítani, hogy az a lehető legközelebb essen a nizzai szerződésben meghatározott 732-höz. Másrészt a helyeknek a tagállamok közötti elosztásakor ügyelni kell a közöttük lévő egyensúly megőrzésére és a méltányosságra. Ez a megfogalmazás elvileg hagyhat némi mozgásteret, de ezzel már csak a csatlakozási tárgyalások végső szakaszában lehet majd élni. Magyarország mindenesetre éppen e probléma rendezetlensége miatt nem zárta még le a tárgyalások intézményi fejezetét.
A brüsszeli csúcson napirendre került intézményi kérdések közül megállapodás született még a miniszterek tanácsában alkalmazott szavazati súlyokról, valamint a minősített többséget igénylő
döntésekhez szükséges minimális szavazatarányról. A csatlakozásoktól 2004. december 31-ig tartó időszakban 124 lesz a tagállamok szavazatainak összege (ebből Magyarországnak 5 szavazat jut), a minősített többséget igénylő döntések meghozatalához pedig legkevesebb 88 szavazatra, illetve a tagállamok kétharmadának támogatására lesz szükség.
A nizzai szerződés hatályba lépésétől, 2005. január 1-jétől a szavazatok összege 321-re emelkedik (Magyarországé 12-re), döntéshozatalhoz pedig legkevesebb 232 szavazatra lesz szükség.
A tagállamok végül arról is megállapodtak, hogy 2006 végéig a soros elnökségek forgásának jelenleg alkalmazott rendje marad érvényben - vagyis tagsága első három évében egyik újonnan csatlakozó tagállam sem lesz soros elnök. Akkor már valószínű azonban, hogy később sem, mert a 2007-től alkalmazandó új rendről csak később születik döntés, s könnyen lehet, hogy az egészen más rendszer lesz.
Válságkezelő erők
Az EU brüsszeli csúcsértekezlete jelentős lépést tett az önálló válságkezelő szerep létrehozása, a ehhez a NATO és az EU közti katonai együttműködés rendszerének kialakítása felé, amelyet több mint egy éve akadályozott Törökország és Görögország ellentéte.
A csúcsról kiadott záró következtetések kifejtik, hogyan javasolja bevonni az EU az unión kívüli európai NATO-országokat leendő önálló válságkezelő hadműveleteinek eldöntésébe, tervezésébe és végrehajtásába. A csúcs megbízta Javier Solanát, a közös védelmi és külpolitika fő felelősét, hogy ennek alapján haladéktalanul vegye fel a tárgyalásokat a NATO-val és kösse meg a megállapodást. Ennek függvényében az EU kilátásba helyezte, hogy december 15-től kész átvenni a NATO-tól a nemzetközi katonai művelet vezetését Macedóniában, amennyiben ezt az új macedón kormány is igényelni fogja.
A NATO-nak tett európai ajánlat emlékeztet arra, hogy az EU folyamatosan és rendszeresen tanácskozik az EU-hoz még nem csatlakozott NATO országokkal, köztük Magyarországgal a "15+6" keretben az európai védelmi és biztonsági politika kérdéseiről.
Amennyiben valahol olyan válság alakul ki, amelyben a NATO nem kíván beavatkozni, de az EU igen, a konzultációkat fokozzák az unión kívüli hat európai NATO-szövetségessel. Az EU teljes mértékben figyelembe veszi e hat ország, köztük Törökország érdekeit és aggodalmait. Amennyiben az EU által vezetett hadművelet igénybe veszi a NATO eszközeit, a hat ország részt vehet a művelet tervezésében és előkészítésében a NATO-ban érvényes eljárások szerint. Amennyiben nem vennék igénybe a NATO eszközeit, a hat országot akkor is meghívják részvételre. Abban az esetben, ha a hat ország valamelyike közli, hogy a földrajzi közelségében tervezett EU hadművelet sérti nemzeti érdekeit, az EU miniszteri tanácsa külön is tanácskozik ezzel az unión kívül álló szövetségessel és a művelet eldöntésében figyelembe veszi annak véleményét. Mindezek a pontok szolgálnak Törökország megnyugtatására és így arra, hogy ne akadályozza tovább a NATO fontos katonai eszközeinek az EU rendelkezésére bocsátását.
Az ajánlat azt is tartalmazza, hogy a hat ország minden EU vezetésű hadművelet esetén eldöntheti azt is, hogy részt kíván-e venni annak tervezésében és csapataival a végrehajtásában.
MTI - fidesz.hu