Erdély száz éve
A székely identitás olyan tőke az összmagyarság számára, amit gyümölcsöztetni kell - jelentette ki Egyed Ákos kolozsvári akadémikus szombaton Debrecenben az 1902-es tusnádi székely kongresszus 100. évfordulója tiszteletére rendezett "Erdély száz éve" című tudományos tanácskozáson.
Dátum: 2002-10-26 14:21:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=5312
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:51:49.304391, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A tudós emlékeztetett a száz évvel korábban megfogalmazott kívánalomra, miszerint "a székelységet szülőföldjén kell életképessé tenni". Hangsúlyozta: ma ugyanezt mondják az erdélyi magyar szervezetek, s hasonlóan foglal állást a magyar külpolitika is, miszerint a határon túli magyarság boldogulását a szülőföldjén kell biztosítani.
A professzor szerint nagy az elvándorlás Székelyföldről, de vannak bíztató jelek is: sok a születés és erős a kötődés, amely sok esetben visszatérést is jelent a szülőföldhöz.
Bodó Barna temesvári egyetemi tanár arról beszélt, hogy alapvető különbségek vannak az 1902-es székely kongresszus körülményei és a mai helyzet között. - Akkor ugyanis egy dinamikusan fejlődő társadalomban kellet rájönni, hogy a Székelyföld fejlődése nincs szinkronban a társadalmi fejlődéssel. Ma viszont Romániát nem a gazdasági pezsgés jellemzi, s a térség még az általános politikai közegnél is nehezebben mozdul meg - mondta.
Bodó Barna szólt a gazdasági fejlődés szükségességéről, és a regionális szerepkör fontosságáról. Kijelentette: a székely régiót külön fel kell építeni, aminek minden előfeltétele megvan, de - mint fogalmazott - a romániai magyar politikai elit még a kérdés megpendítésére sem vállalkozik. Kifogásolta, hogy a leendő európai uniós csatlakozást előkészítő folyamatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mint politikai elit nem is vállalta a Székelyföldnek, mint régiós szintnek a megjelenítését.
A professzor felhívta a figyelmet, hogy Romániában kistérségek csak Erdélyben és főként a Székelyföldön vannak, ami fontos lesz a jövőben, mivel az EU a régiók után a kistérségeket támogatja.
Végezetül Bodó Barna az anyaország felelősségéről szólt, s megállapította, hogy jelenleg "nincs összehangolt, átgondolt, egységes támogatási rendszer", amely a határon túli magyarokat segítené. Véleménye szerint "ha Magyarországnak választania kell a jószomszédság és a kisebbség között, akkor az anyaország sok esetben lemond a kisebbségről a jószomszédság érdekében".
Székelyhidi Ágoston, a konferenciát szervező Erdélyi Szövetség tiszteletbeli elnöke elmondta: a száz évvel ezelőtti, a Székelyföldnek az általános társadalmi fejlődésbe való bekapcsolását szorgalmazó tusnádi kongresszus folytatása volt 1992, amikor az RMDSZ megalkotta az autonómia nyilatkozatot és állást foglalt az identitás megerősítésében.
Székelyhidi Ágoston hangsúlyozta: azért hívták össze a debreceni emlékülést, hogy e két jelentős eseményre emlékeztessenek egy új helyzetben, amikor Magyarország az európai uniós csatlakozás küszöbén áll, s ez különös felelősséget ró rá a határon túli magyarok támogatása kérdésében is.
- Az új helyzetben fontos megfogalmazni, hogy a határon túli, köztük az erdélyi magyarság milyen külső forrásokra számíthat a megváltozott helyzetben - mondta az Erdélyi Szövetség elnöke.
Székelyhidi Ágoston végezetül elmondta: a tanácskozás ajánlásokat fogad el, amelyeket a magyar kormány elé terjesztenek arra vonatkozóan, hogy mire figyeljen oda az erdélyi magyarság fejlődése érdekében.
MTI - fidesz.hu