Szlovénia mindenki előtt
Minden bizonnyal Szlovénia lesz az első olyan tavalyelőtt csatlakozott európai uniós tagország, amely több területen is főszereplővé válik az uniós belügyekben: miután jövőre csatlakozik az euróövezethez, egy évvel később az intézményes reformfolyamatban juthat kulcsszerephez első új tagországbeli soros elnökként - erősödött meg az állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján csütörtökön.
Dátum: 2006-06-16 07:46:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=58584
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:06:03.242488, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Az euróövezet bővítése hivatalosan a másnapi programban szerepel, de Szlovénia csatlakozásának jóváhagyása - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a tagállamok pénzügyminiszterek kedvező állásfoglalása után - aligha hagyhat kétséget maga után. Az ország így a jövő év első napjától szinte bizonyosan az első eurózónás tag lesz a két éve EU-ba lépett államok közül. Csütörtöki első munkaülésükön a vezetők döntésre jutottak arról is, hogy legkésőbb 2008 végéig megállapodnak az intézményes reformokhoz szükséges lépésekről. Ebben a folyamatban viszont fontos szerepet töltenek be az addigi féléves elnökségek, így Szlovénia is, amely 2008 első felében veszi át az elnöki stafétát.
Helyszíni közlések szerint a tagországok vezetői áttekintettek valamennyi létező fontos programtervet a 2006-2010 közötti időszakra. Ezek elsősorban a lakosság megfogyatkozott bizalmának visszanyerésénél kapnak kiemelt jelentőséget. Az idei eredmények és célok között szerepel a hétéves költségvetés végrehajtásának előkészítése, az uniós munka átláthatóságának növelése, az uniós kutatóközpont ügyének előremozdítása, a konzuli együttműködés fejlesztése, míg jövőre egyebek között a bolgár és román csatlakozás ügye, az uniós szabályrendszer javítása, valamint az egységes belső piac szabályozásának és működésének teljes felülvizsgálata emelhető ki. A későbbiekben egy energiapolitikai akcióterv, a jogalkotások szociális vetületeivel foglalkozó hatásvizsgálat, az iparpolitikai irányvonalak, illetve - 2007 októberétől - a schengeni övezet bővítése kaphat hangsúlyosabb szerepet.
Az intézményi reformfolyamatban biztos pont az uniót alapító szerződés születésének ötvenedik évfordulója alkalmából jövő márciusban kiadandó ünnepi nyilatkozat, illetve jövő júniusban a német elnökség áttekintő jelentése a helyzetről. Felemás megítélésű egybeesése a körvonalazódó menetrendnek, hogy 2008-2009-ben egyszerre lesz esedékes a döntés az intézményes reformokról, a további bővítésről, valamint a költségvetés szerkezetének gyökeres átalakításáról. Az aggódók szerint a három feladat határidejének együttes szorítása azt eredményezheti, hogy egy vagy több esetében bizonyos mértékig elsietett, nem a legteljesebb körültekintéssel hozott döntés születhet.
Magyarország a mostani EU-csúcs témái közül egyebek között várhatóan a további bővítést illetően fejt ki markánsabb álláspontot, amelynek egyik eleme, hogy az unió felvevőképességének mostanában emlegetett szélesebb értelmezése nem jelenthet újabb feltételt a bővítéshez. Uniós források rámutatnak arra is, hogy bár a szerződések legfeljebb 27 tagországban létszámhatárt szabnak a bővítésnek az intézményes reformok végrehajtásáig, a szabályok még legalább egy tagállam - minden bizonnyal Horvátország - felvételét lehetővé teszik. Érzékelhető némi nyomás az unióban arra is, hogy az érdemi tárgyalások megindulása után immár a lehető leghamarabb válasszák szét Horvátország és Törökország csatlakozási folyamatát.
MTI - fidesz.hu