Szakértők is értelmetlennek tartják a bankadót
A bankok véleménye nem változott azt követően sem, hogy kiderült: mégsem a hitelintézetekre eredetileg két évre (2005-re és 2006-ra) kivetett úgynevezett bankadó (mértéke a társasági adóalap 8 vagy a kamatkülönbözet 6 százaléka) érvényességét hosszabbítanák meg, hanem a hitelekhez nyújtott állami kamattámogatásra vetnének ki 20 százalékos járadékot.
Dátum: 2006-06-16 16:11:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=58637
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:06:20.063490, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
"Semmilyen ágazati megkülönböztetést nem tudunk elfogadni" - nyilatkozta az MTI-nek Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke. Erdei Tamás szerint ha mégis bevezetnék az állami kamattámogatás után a bankokra kirótt 20 százalékos járadékot, át kellene gondolniuk, kívánnak-e - és milyen mértékben - támogatott hiteleket folyósítani.
A bankszövetség tárgyalásokat kezdeményezett a Pénzügyminisztériummal (PM), de végleges megállapodás még nincs - mondta az elnök.
A tervezett elvonással kapcsolatban a bankszövetségnek alkotmányossági aggályai vannak, ugyanis olyan állami támogatást akarnak megadóztatni, amelynek nem a bankok, hanem a bankok ügyfelei a kedvezményezettjei - hangsúlyozta Erdei Tamás. A bankok csak közvetítő szerepet játszanak, erre szerinte bármiféle járadék kivetése, ráadásul visszamenőleges hatállyal, elfogadhatatlan.
A bankok tudomásul veszik, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van, s ezt meg kell oldani. Támogatják az alapvetően kiadáscsökkentéssel kapcsolatos intézkedéseket és tudomásul veszik, hogy az egyensúly megteremtése adóemeléssel is jár. Az arányos teherviselésben készek részt venni - jelentette ki a bankszövetség elnöke.
Erdei Tamás emlékeztetett arra, hogy a hitelintézetek az utóbbi két évben is extraadót fizettek. Ezért nem tudják elfogadni a további terheket, különösen olyan bevételek után, amelyeknek nem ők a kedvezményezettjei.
A bankszövetség bízik abban, hogy a szektor különadója nem marad fenn, ellenkező esetben minden fórumot igénybe vesznek annak érdekében, hogy ne kerüljön bevezetésre - hangsúlyozta.
A kamat- és árfolyamadó bevezetése igazodik az Európában kialakult gyakorlathoz, s bár negatívan érinti a bankokat, el tudják fogadni. Erdei Tamás szerint a lakossági megtakarítások a kamatadó bevezetése miatt nem csökkennek jelentős mértékben.
Úgy vélekedett, hogy a bankok közötti verseny miatt ennek terhét nem lehet csak az ügyfelekkel megfizettetni, a bankok kamatrése csökkenni fog. Az adó szeptember 1-jei bevezetését ugyanakkor vitatják, mert ehhez az informatikai rendszert át kell állítani, a részletek azonban nem ismertek, a felkészülést ezért csak július közepén tudják megkezdeni.
A bankokat terhelő extra elvonást neves pénzügyi szakértők is vitatják. Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója szerint inkább a kamattámogatást kellett volna eltörölni. A javaslat szerinte ötletelésnek tűnik, és öngólt rúgott vele a kormány. Az intézkedés ugyanis elsősorban a jelzálog-hitelintézetek helyzetét rontja, köztük az állam többségi tulajdonában lévő FHB Jelzálogbankét, amelynek vagyonát a kamattámogatás után fizetendő járadék bevezetése leértékeli.
Bokros Lajos, a CEU professzora, korábbi pénzügyminiszter a bankadót nem tartja értelmesnek. "Ahelyett, hogy a kamattámogatást eltörölné a kormány, a tervezett adóztatással torzítást alkalmaz, amely rontja a versenyszerkezetet, miközben az óhajtott célt az áttekinthetőbb adózás jelentené" - mondta a Napkeltében.
László Csaba, a KPMG adópartnere, korábbi pénzügyminiszter szerint "halálbiztos", hogy a hitelintézetek kamattámogatás-adóztatására vonatkozó javaslat nem fog mostani formájában megmaradni. Szerinte tisztázni kell, kik lennének az alanyai, s pontosan mely kamattámogatásos hitelekre terjed ki. Az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, érdemes a következményeken, a gazdasági hatásokon jobban elgondolkodni, ami esetleg indokolhatja az egész konstrukció felülvizsgálatát.
MTI - fidesz.hu